László Géza

New York árnyai

A nagy fejlesztések pusztító hatásairól

Publicisztika

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

A nagy projektek mindig megdobogtatják a szívünket, de közben azért eszünkbe jutnak a várható dugók, a zaj és más kellemetlenségek, no meg az indo­kolatlan költségek és a korrup­ciós kockázatok. Vajon a merész, nagy fejlesztések, vagy a visszafogott, körültekintő építkezés viszi előre városaink ügyét? Mi a jobb: a hiperaktivitás vagy a töketlen­kedés?

Az ezredforduló idején ez nem is lehetett kérdés. Akkoriban hatalmas léptekkel akartuk utolérni a Nyugatot, és ehhez a nagyszabású fejlesztések elengedhetetlennek tűntek. Aztán jött a pénzügyi válság, majd jöttek az utóbbi másfél évtized kijózanító tapasztalatai: a hatalmas költségekkel futó stadion- és közútépítésektől a túltolt lakásépítési támogatásokon át az értelmetlen kilátókig, kisvasutakig, díszburkolatokig. Jól emlékszünk a 2017-es vizes világbajnokság kisgömböcére is, amikor a teljes bekerülési költség az eredeti ötszörösére rúgott, a bevétel pedig messze elmaradt a várttól. Sok minden épült itt az elmúlt években, miközben a jövőbeli üzemeltetési terhekről alig esett szó, az államadósságról és a szociális hatásokról nem is beszélve. Van tehát bőven okunk az óvatosságra.

Lendületben

Az olyan nemzetközi példák is elgondolkodtatóak, mint New York esete. A városban az 1920-as évektől egészen a 60-as évek végéig sorra épültek a játszóterek, parkok, hidak, utak. Ezek a fejlesztések jószerivel egyetlen ember, Robert Moses nevéhez kötődnek, akinek döntései, miközben átformálták a várost és annak környezetét, sok bajt és konfliktust is okoztak.

De ki volt ez a nagy hatalmú bürokrata, aki nemcsak New Yorkot, hanem a város politikai rendszerének a működését is teljesen felforgatta?

A Yale, az Oxford és a Columbia egyetemek egykori idealista és roppant ambiciózus hallgatója a doktori végzettség megszerzése után, a 10-es években csatlakozott a New York-i önkormányzat kutatási irodájához. Hamarosan ő lett az állam újjáépítési bizottságának irányítója. 1924-ben Al Smith kormányzó a New York-i és a Long Island-i állami parkok operatív vezetőjévé nevezte ki, és ettől kezdve több mint negyven éven át különféle beosztásokban ő irányította a város fejlesztéseit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.