Szabó Emese

Törvényesített einstand

A versenytörvény dermesztő hatású módosítása

Publicisztika

Március végén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek azt az igazságügyi tárgyú salátatörvényt, amelyben az egyik tervezet új jogosítványokat adna a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az erőfölényes helyzetek elleni intézkedésekhez. A GVH lényegében akár arra is kötelezhetne vállalatokat, hogy feldarabolják magukat, illetve leváltsák a vezetőséget. A GVH szerint nem lenne ebben semmi rendkívüli, a jogszabály nyújtotta lehetőségek el­viek, illetve Németországban is van hasonló törvény. De itthon is van példa szigorú szabályozásra, hiszen a hitelintézeti törvény komoly jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Bank kezébe.

Ez nyilván így van, ámbár azért akad némi különbség. Például a hazai hitelintézeti szabályozás nem egy fiókból kihullott, sebtében összetákolt salátatörvényben bújt meg, hanem egy részletes és alaposan kidolgozott, konszenzuson alapuló jogszabály. Továbbá Németországban a mindenkori kormány nem szokta fenyegetésként használni a törvényeket, a hatóságok sem a hatalom ostoraként funkcionálnak. Azon az „érven” pedig, hogy a jogszabály-módosítás nem több, mint egy elméleti lehetőség biztosítása, egyszerűen kacagni kell. Hasonlóképpen „elméleti lehetőség” volt a könyvek fóliázására vagy a „szuverenitásvédelemre” vonatkozó törvény is.

A versenytörvény módosítása kábé egy napig volt szakmai egyeztetés alatt – igaz, ennyi idő is elégnek bizonyult ahhoz, hogy lássuk a lényegét. Az Országgyűlés majd szépen megvitatja, megszavazza, legújabb büszkeségünk, a köztársasági elnök pedig alá fogja írni. Ezt követően a GVH-nak „elvi lehetősége” lesz arra, hogy belebarmoljon vállalatok működésébe, és erről ráér utólag beszámolni, amikor már úgyis mindegy, mert addigra be lesz hintve minden sóval, vagy valaki esetleg megvette az egész kócerájt.

A törvény módosítása két jelentős újdonságot tartalmaz. Az egyik az alapvető jelentőségű vállalkozás fogalma, a másik az esetleges piactorzulást kutató ágazati vizsgálatok indítása (meg nyilván a hozzájuk kapcsolódó intézkedések). Elméletben nem lenne ezekkel semmi probléma, hiszen arról van szó, hogy a monopolhelyzetben lévő cégek ne éljenek vissza erőfölényükkel, és ha ezt megteszik, akkor a hatóság szankcionálja azt.

A GVH versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálhatja, hogy egy cég alapvető jelentőségű-e. Ez függ a piaci részesedésétől, beágyazottságától, attól, hogy mi történne, ha hirtelen nem tudna működni – mondjuk, ha egy távközlési cég vagy bank holnaptól leállna, az okozhatna gondot, ezért is fontosak az ágazati törvények. Ha az eljárás eredménye szerint alapvető jelentőségű lesz egy vállalkozás, a GVH kötelezettségeket írhat elő a számára. Hasonlóképpen járhat el akkor is, ha az ágazati vizsgálat során kiderül: az adott vállalkozás visszaél erőfölényével, torzítja a versenyt. Mindezeket úgy állapíthatja meg a hivatal, hogy közben nem kell jogsértésre hivatkoznia, jogsértést megállapítania.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.