Szabó Emese

Törvényesített einstand

A versenytörvény dermesztő hatású módosítása

Publicisztika

Március végén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek azt az igazságügyi tárgyú salátatörvényt, amelyben az egyik tervezet új jogosítványokat adna a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az erőfölényes helyzetek elleni intézkedésekhez. A GVH lényegében akár arra is kötelezhetne vállalatokat, hogy feldarabolják magukat, illetve leváltsák a vezetőséget. A GVH szerint nem lenne ebben semmi rendkívüli, a jogszabály nyújtotta lehetőségek el­viek, illetve Németországban is van hasonló törvény. De itthon is van példa szigorú szabályozásra, hiszen a hitelintézeti törvény komoly jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Bank kezébe.

Ez nyilván így van, ámbár azért akad némi különbség. Például a hazai hitelintézeti szabályozás nem egy fiókból kihullott, sebtében összetákolt salátatörvényben bújt meg, hanem egy részletes és alaposan kidolgozott, konszenzuson alapuló jogszabály. Továbbá Németországban a mindenkori kormány nem szokta fenyegetésként használni a törvényeket, a hatóságok sem a hatalom ostoraként funkcionálnak. Azon az „érven” pedig, hogy a jogszabály-módosítás nem több, mint egy elméleti lehetőség biztosítása, egyszerűen kacagni kell. Hasonlóképpen „elméleti lehetőség” volt a könyvek fóliázására vagy a „szuverenitásvédelemre” vonatkozó törvény is.

A versenytörvény módosítása kábé egy napig volt szakmai egyeztetés alatt – igaz, ennyi idő is elégnek bizonyult ahhoz, hogy lássuk a lényegét. Az Országgyűlés majd szépen megvitatja, megszavazza, legújabb büszkeségünk, a köztársasági elnök pedig alá fogja írni. Ezt követően a GVH-nak „elvi lehetősége” lesz arra, hogy belebarmoljon vállalatok működésébe, és erről ráér utólag beszámolni, amikor már úgyis mindegy, mert addigra be lesz hintve minden sóval, vagy valaki esetleg megvette az egész kócerájt.

A törvény módosítása két jelentős újdonságot tartalmaz. Az egyik az alapvető jelentőségű vállalkozás fogalma, a másik az esetleges piactorzulást kutató ágazati vizsgálatok indítása (meg nyilván a hozzájuk kapcsolódó intézkedések). Elméletben nem lenne ezekkel semmi probléma, hiszen arról van szó, hogy a monopolhelyzetben lévő cégek ne éljenek vissza erőfölényükkel, és ha ezt megteszik, akkor a hatóság szankcionálja azt.

A GVH versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálhatja, hogy egy cég alapvető jelentőségű-e. Ez függ a piaci részesedésétől, beágyazottságától, attól, hogy mi történne, ha hirtelen nem tudna működni – mondjuk, ha egy távközlési cég vagy bank holnaptól leállna, az okozhatna gondot, ezért is fontosak az ágazati törvények. Ha az eljárás eredménye szerint alapvető jelentőségű lesz egy vállalkozás, a GVH kötelezettségeket írhat elő a számára. Hasonlóképpen járhat el akkor is, ha az ágazati vizsgálat során kiderül: az adott vállalkozás visszaél erőfölényével, torzítja a versenyt. Mindezeket úgy állapíthatja meg a hivatal, hogy közben nem kell jogsértésre hivatkoznia, jogsértést megállapítania.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.