Szabó Emese

Törvényesített einstand

A versenytörvény dermesztő hatású módosítása

Publicisztika

Március végén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek azt az igazságügyi tárgyú salátatörvényt, amelyben az egyik tervezet új jogosítványokat adna a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az erőfölényes helyzetek elleni intézkedésekhez. A GVH lényegében akár arra is kötelezhetne vállalatokat, hogy feldarabolják magukat, illetve leváltsák a vezetőséget. A GVH szerint nem lenne ebben semmi rendkívüli, a jogszabály nyújtotta lehetőségek el­viek, illetve Németországban is van hasonló törvény. De itthon is van példa szigorú szabályozásra, hiszen a hitelintézeti törvény komoly jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Bank kezébe.

Ez nyilván így van, ámbár azért akad némi különbség. Például a hazai hitelintézeti szabályozás nem egy fiókból kihullott, sebtében összetákolt salátatörvényben bújt meg, hanem egy részletes és alaposan kidolgozott, konszenzuson alapuló jogszabály. Továbbá Németországban a mindenkori kormány nem szokta fenyegetésként használni a törvényeket, a hatóságok sem a hatalom ostoraként funkcionálnak. Azon az „érven” pedig, hogy a jogszabály-módosítás nem több, mint egy elméleti lehetőség biztosítása, egyszerűen kacagni kell. Hasonlóképpen „elméleti lehetőség” volt a könyvek fóliázására vagy a „szuverenitásvédelemre” vonatkozó törvény is.

A versenytörvény módosítása kábé egy napig volt szakmai egyeztetés alatt – igaz, ennyi idő is elégnek bizonyult ahhoz, hogy lássuk a lényegét. Az Országgyűlés majd szépen megvitatja, megszavazza, legújabb büszkeségünk, a köztársasági elnök pedig alá fogja írni. Ezt követően a GVH-nak „elvi lehetősége” lesz arra, hogy belebarmoljon vállalatok működésébe, és erről ráér utólag beszámolni, amikor már úgyis mindegy, mert addigra be lesz hintve minden sóval, vagy valaki esetleg megvette az egész kócerájt.

A törvény módosítása két jelentős újdonságot tartalmaz. Az egyik az alapvető jelentőségű vállalkozás fogalma, a másik az esetleges piactorzulást kutató ágazati vizsgálatok indítása (meg nyilván a hozzájuk kapcsolódó intézkedések). Elméletben nem lenne ezekkel semmi probléma, hiszen arról van szó, hogy a monopolhelyzetben lévő cégek ne éljenek vissza erőfölényükkel, és ha ezt megteszik, akkor a hatóság szankcionálja azt.

A GVH versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálhatja, hogy egy cég alapvető jelentőségű-e. Ez függ a piaci részesedésétől, beágyazottságától, attól, hogy mi történne, ha hirtelen nem tudna működni – mondjuk, ha egy távközlési cég vagy bank holnaptól leállna, az okozhatna gondot, ezért is fontosak az ágazati törvények. Ha az eljárás eredménye szerint alapvető jelentőségű lesz egy vállalkozás, a GVH kötelezettségeket írhat elő a számára. Hasonlóképpen járhat el akkor is, ha az ágazati vizsgálat során kiderül: az adott vállalkozás visszaél erőfölényével, torzítja a versenyt. Mindezeket úgy állapíthatja meg a hivatal, hogy közben nem kell jogsértésre hivatkoznia, jogsértést megállapítania.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.