Rév István

A giccsember

Bálterem Washingtonban és Budán

  • Rév István
  • 2025. december 17.

Publicisztika

Günther Anders, eredeti nevén Günther Sigmund Stern, 1941 kora nyarán SS-csizmákat pucolt a Hollywood Custom (így írta) Palace egyik félhomályos raktárában. 

A hatalmas épület üvegszekrényeiben őrizték egyebek mellett Éva paradicsomban viselt fügefalevelének két példányát: az egyik sejtelmesen áttetsző viaszból, a másik sokat felfedő finom csipkéből készült. A suvickolás iróniája nem maradt rejtve a Heideggernél és Husserlnél tanult fenomenológus előtt: néhány évvel korábban ezek elől a csizmák elől menekült Németországból Párizsba, majd Amerikába. Anders, Hannah Arendt első férje és Walter Benjamin unokatestvére sok más német menekülthöz hasonlóan először forgatókönyvírással próbálkozott a hollywoodi filmstúdióknál, de a jelmezraktár fogasainál kötött ki. „Ezek a csizmák a görög szandálok és a keresztes lovagok csizmáinak közeli rokonai, mintha máris a múlt relikviái lennének” – írta nem sokkal a II. világháború kitörése után. Az ember menekül az eredeti elől, hogy azután a másolatokat legyen kénytelen tisztítani.

„Nehéz hozzászokni ahhoz, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak itt a másolatok fényezésének. Mintha az imitációnak túl kellene ragyognia az eredetit. A megállíthatatlannak tűnő fejlődés jegyében a középkor és az antikvitás tárgyairól, objektumairól, épületeiről készült másolatoknak jobbnak, nagyobbnak, fényesebbnek, sőt középkoribbnak, antikabbnak kell lenniük az eredetinél. Amikor itt munkába álltam, arra számítottam, hogy a hollywoodi látszatvilág antik imitációi teljességgel hamisítványok lesznek” – írta Anders a Der Leichenwäscher der Geschichte (A történelem hullamosója) című naplójába. „Ám a látszat csal: ezek a másolatok az utolsó gomblyukig hitelesek; talán még autentikusabbnak látszanak, mint az úgynevezett eredetik, amelyek számtalanszor javítva, restaurálva Európa múzeumaiban porosodnak. A helyzet az, hogy a másolat válik eredetivé. Egyre nehezebb eldönteni, hogy az eredetivel vagy annak kópiájával van-e dolgunk. A másolat túléli az eredetit, amely már eredetileg is másolat volt, és azután a későbbi hamisítványok modelljévé válik.”

Anders számára Hollywood a látszatokon alapuló új világ prototípusa volt, amelyben a mesterségesen előállított képzelet veszi át a valóság helyét. Elvész a körülöttünk lévő valóság közvetlen észlelésének lehetősége, hiszen a világot csak annak reprodukcióján keresztül érzékeljük. Amikor a naplementét szemléljük, nem azt nézzük, hogyan megy le szemünk előtt a nap, hanem hogy mennyire hasonlít ahhoz a jól ismert napnyugtához, amit oly sokszor láttunk már a filmen. Így aztán olyan világot igyekszünk magunk körül teremteni, amelyben a valóság imitálja a hamis képzeletet.

Klasszikusra kötelezve

„A középületek meghatározó stílusának hagyománytisztelőnek és klasszikusnak kell lennie. A klasszikus építészet a görög és római antikvitás építészetének formáját, elveit és motívumait jelenti, valamint ennek továbbfejlesztett reneszánsz változatát Alberti, Brunelleschi, Michelangelo és Palladio épületein. A klasszikus építészeti stílus magában foglalja a neo­klasszikus, a György korabeli, a föderális, a görög-reneszánsz, az akadémikus (beaux-arts) és az art deco stílusokat” – olvasható abban az elnöki rendeletben, amelyet Donald Trump adott ki első mandátumának utolsó napjaiban a „gyönyörű szövetségi középületek támogatásáról” kiadott elnöki rendeletében (Executive Order on Promoting Beautiful Federal Civic Architecture). Az újraválasztott elnök azután nem sokkal második beiktatását követően más címmel (Making Federal Architecture Beautiful Again), de alig változtatott szöveggel tett közzé rendeletet a szövetségi épületek gyönyörűvé varázsolásáról. A szöveg itt még egyértelműbben fogalmaz, amikor a Washingtonban emelt középületek számára kötelezően írja elő az úgynevezett klasszikus stílus alkalmazását.

A „klasszikus stílus” fogalmát a republikánus elnök itt kibővítette a gótikával, a románnal, a II. császárság korával (sic!), a Pueblo reneszánsszal, a spanyol gyarmati „és más mediterrán stílusokkal, amelyeknek történeti gyökerei megtalálhatók Amerika különböző régióiban”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.