Publicisztika

Két utazás: a harsány és a halvány.

Mindegy, hogy azt mondjuk, nekünk nem kellenek a többiek, vagy azt, hogy mi nem kellünk nekik.

Kezdjük az elején. Pálinkás József nagyon helyesen és a nyomaték kedvéért kétszer is leszögezi (az interjút lásd: „Óriási károkat okoz”, Magyar Narancs, 2019. március 28.), amit egyébként már legalább hét éve mindenki tud, hogy a filozófusok elleni totális letámadás és hajsza azzal – az akkori kormány és a máig lapító feljelentők számára – a szomorú eredménnyel zárult, hogy nem történt bűncselekmény.

A decemberi–januári parlamenti és parlamenten kívüli tiltakozások új eleme volt, hogy a Jobbik és az LMP ismert multiellenessége immár az egész ellenzék közös üzenetévé vált.

Vajon ki, vagy mi tartotta vissza őket eddig az összeölelkezéstől?

A 2018-ban létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője, Palkovics László immár bő fél éve azt hangoztatja, hogy a jelentős összegű közpénzek felhasználása ellenére az MTA teljesítménye nem megfelelő, ráadásul politizál, ezért gyökeresen át kell alakítani.

Apám emlékének

A magyar bírósági rendszer átalakításának legújabb elemével szembeni hazai ellenvetések jól ismertek (erről lásd cikkünket: Miszlikbe aprítva, Magyar Narancs, 2018. december 19.). A tavaly decemberben elfogadott törvényekkel 2020-tól működésbe lépő egységes közigazgatási bírósági rendszer lehetőséget teremt egy új főbíró kinevezésére (a Kúria elnökével azonos polcon) és egy új bírói tagozat kialakítására, számos olyan újdonsült bíró kinevezésével, akik a jogalkotó tervei szerint a közigazgatás berkeiből igazolnak majd át.

Harminckilenc jelölt indul a márciusi 31-i első fordulóban, s ez önmagában is mutatja, mennyire töredezett a politikai tér Ukrajnában.

A decemberi és januári hazai események, a parlamenti obstrukció és a túlóratörvény ellen kibontakozó tüntetések felkavarták a magyar belpolitika állóvizét.

És mindenki beletörődött mindenbe.

Aki ilyet tesz – népiesen kifejezve – bohócot csinál Krisztusból.

Az Akadémia és Lovász László utolsó nagy kísérlete, hogy megnézi, mi történik, ha bármi áron jó szándékot feltételez a másik fél részéről egy olyan helyzetben, ahol az igazság csak akkor derül ki, amikor már visszafordíthatatlanul bekövetkezett a tragédia.

A Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonya meghatározó szerepet töltött be Magyarország 2010 óta tartó autokratizációs folyamatában.