A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak

  • Haskó László
  • 2020. március 14.

Publicisztika

Magyarországon nem csak a vírus fertőz.

Orbán statáriumot hirdetett, lényegében fölfüggesztette saját (torz) világképére formált alaptörvényét, mely eddig is lehetővé tette számára a demokratikus intézményrendszer egy részének megszüntetését másik, kisebb részének saját szolgálatába állítását.

Egyelőre csak az operatív törzsnek nevezett csoportja élén gyakorolja immár kendőzetlen teljhatalmát, azonban ne legyen kétségünk, pozíciója a koronavírus elmúltával sem fog változni. Még az is lehet, hogy a járványtan és a józan ész mellőzésével folytatott vírusellenes harc eltart 2022-ig, és el lehet halasztani a választásokat.

Most mindenesetre elérkezett a pillanat, hogy valódi diktátornak érezhesse magát: mert nemcsak a köztársaság intézményrendszerét helyezte hatályon kívül, ugyanezt tette az ország minden rendű és rangú szakértőjével,

a tudományos akadémiától a háziorvosi rendelőig.

A szakértelem Orbániában gyurcsányista-sorosista trükknek számít, aki nem fideszes, vagy legalább nem erősen keresztény magyar, az ellenség, annak a gondolatai és a szavai mételyeznek. Hullnia kell, de minimum távoznia a közigazgatásból. Maradnak a hülyék és a magukat hülyének tettetni tudók az ország vezetésében. A soha vissza nem beszélő jól fizetett hülyék, és a „van az a pénz, amiért” hülyék. Ők aztán mindenféle hazugsággal hülyítik az arra hajlandókat. Ez megy tíz éve, és eddig működött is valamennyire. Csakhogy tavaly ősz óta ébredeznek a józanabb erők is.
Minimum Orbán második kormányra kerülése óta a Fidesz minden gondolkodásra hajlamos embereket foglalkoztató intézményt megtámad és igyekszik ellehetetleníteni. A legtöbb energiáját a legveszélyesebbek kiszorítására fordította (CEU, MTA). Ezek üldözése akkor is létfontosságú volt számukra, ha épp nem volt rá sem ésszerű, sem jogi magyarázatuk.

Most, hogy itt a világjárvány, pontot lehet tenni az i-re:

lemondani március 15-ét, bezárni az egyetemeket, a színházakat és mindent, ahol száznál több gondolkodó jelen lehet.

Akik úgy vélnék, hogy cinikus dolog így beszélni járvány idején, azoknak kénytelen vagyok néhány járványtani evidenciát bemutatva bizonyítani, hogy az operatív törzsnek pánikkeltésen kívül más célja nincsen. A napokban hangzott el Angela Merkel német kancellártól, hogy a vírus megfertőzheti a (német) lakosság hetven százalékát. Ezt a magyar médiumok úgy tálalják, mintha igazolná a magyar törzs propagandaszólamait. Csakhogy pont fordítva van.

A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak, s ezáltal védettséget szereznek. A fiatal és egészséges emberek életét nem veszélyezteti a fertőzés. Az elsődleges kitűzhető és elérhető cél így az idősek és a betegek megvédése lenne. Magyarországon elsősorban a nyugdíjból visszatért orvosok és egészségügyi középkáderek megvédése tehát, akik az első vonalban ütköznek majd a járvánnyal – ha majd lesz. Mert még nincs.

De nemcsak az „operatív törzs” bölcsei brillíroznak koronavírus ügyben. Sem a főváros, sem a többi ellenzéki nagyváros nem állított föl pártfüggetlen, azaz valódi egészségügyi szakértői gárdát.

Nem most, már a választások után kellett volna!

Inkább ők is követik a kormány vakmerőségét.  Ahogy a „parlamenti ellenzék” is rá-rá tesz egy lapáttal. A legbaloldalibb, legliberálisabb párt európai embere ezer lélegeztető gép beszerzését követeli az operatív törzstől. Tekintsünk most el attól, hogy Európában nincs olyan gyártó és/vagy szállító, amelyik egy-két éven belül képes volna leszállítani ekkora kvantumot. De mondjuk, hogy van, vagy beszerzik Kínából… Menten nagy bajba kerülne a szakma: honnan vegyen plusz 2-3 ezer intenzív terápiás szakorvost, kétszer annyi intenzív terápiás nővért és ezer plusz szobát a gépeknek? És betegeket a gépekhez. Úgy tűnik, nemcsak a vírusok fertőznek.

A szerző sebész

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.