A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak

  • Haskó László
  • 2020.03.14 20:13

Publicisztika

Magyarországon nem csak a vírus fertőz.

Orbán statáriumot hirdetett, lényegében fölfüggesztette saját (torz) világképére formált alaptörvényét, mely eddig is lehetővé tette számára a demokratikus intézményrendszer egy részének megszüntetését másik, kisebb részének saját szolgálatába állítását.

Egyelőre csak az operatív törzsnek nevezett csoportja élén gyakorolja immár kendőzetlen teljhatalmát, azonban ne legyen kétségünk, pozíciója a koronavírus elmúltával sem fog változni. Még az is lehet, hogy a járványtan és a józan ész mellőzésével folytatott vírusellenes harc eltart 2022-ig, és el lehet halasztani a választásokat.

Most mindenesetre elérkezett a pillanat, hogy valódi diktátornak érezhesse magát: mert nemcsak a köztársaság intézményrendszerét helyezte hatályon kívül, ugyanezt tette az ország minden rendű és rangú szakértőjével,

a tudományos akadémiától a háziorvosi rendelőig.

A szakértelem Orbániában gyurcsányista-sorosista trükknek számít, aki nem fideszes, vagy legalább nem erősen keresztény magyar, az ellenség, annak a gondolatai és a szavai mételyeznek. Hullnia kell, de minimum távoznia a közigazgatásból. Maradnak a hülyék és a magukat hülyének tettetni tudók az ország vezetésében. A soha vissza nem beszélő jól fizetett hülyék, és a „van az a pénz, amiért” hülyék. Ők aztán mindenféle hazugsággal hülyítik az arra hajlandókat. Ez megy tíz éve, és eddig működött is valamennyire. Csakhogy tavaly ősz óta ébredeznek a józanabb erők is.
Minimum Orbán második kormányra kerülése óta a Fidesz minden gondolkodásra hajlamos embereket foglalkoztató intézményt megtámad és igyekszik ellehetetleníteni. A legtöbb energiáját a legveszélyesebbek kiszorítására fordította (CEU, MTA). Ezek üldözése akkor is létfontosságú volt számukra, ha épp nem volt rá sem ésszerű, sem jogi magyarázatuk.

Most, hogy itt a világjárvány, pontot lehet tenni az i-re:

lemondani március 15-ét, bezárni az egyetemeket, a színházakat és mindent, ahol száznál több gondolkodó jelen lehet.

Akik úgy vélnék, hogy cinikus dolog így beszélni járvány idején, azoknak kénytelen vagyok néhány járványtani evidenciát bemutatva bizonyítani, hogy az operatív törzsnek pánikkeltésen kívül más célja nincsen. A napokban hangzott el Angela Merkel német kancellártól, hogy a vírus megfertőzheti a (német) lakosság hetven százalékát. Ezt a magyar médiumok úgy tálalják, mintha igazolná a magyar törzs propagandaszólamait. Csakhogy pont fordítva van.

A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak, s ezáltal védettséget szereznek. A fiatal és egészséges emberek életét nem veszélyezteti a fertőzés. Az elsődleges kitűzhető és elérhető cél így az idősek és a betegek megvédése lenne. Magyarországon elsősorban a nyugdíjból visszatért orvosok és egészségügyi középkáderek megvédése tehát, akik az első vonalban ütköznek majd a járvánnyal – ha majd lesz. Mert még nincs.

De nemcsak az „operatív törzs” bölcsei brillíroznak koronavírus ügyben. Sem a főváros, sem a többi ellenzéki nagyváros nem állított föl pártfüggetlen, azaz valódi egészségügyi szakértői gárdát.

Nem most, már a választások után kellett volna!

Inkább ők is követik a kormány vakmerőségét.  Ahogy a „parlamenti ellenzék” is rá-rá tesz egy lapáttal. A legbaloldalibb, legliberálisabb párt európai embere ezer lélegeztető gép beszerzését követeli az operatív törzstől. Tekintsünk most el attól, hogy Európában nincs olyan gyártó és/vagy szállító, amelyik egy-két éven belül képes volna leszállítani ekkora kvantumot. De mondjuk, hogy van, vagy beszerzik Kínából… Menten nagy bajba kerülne a szakma: honnan vegyen plusz 2-3 ezer intenzív terápiás szakorvost, kétszer annyi intenzív terápiás nővért és ezer plusz szobát a gépeknek? És betegeket a gépekhez. Úgy tűnik, nemcsak a vírusok fertőznek.

A szerző sebész

Neked ajánljuk

A szemfényvesztő

  • Rév István

A kora ötvenes évek egyik reggelén (április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén, vagy talán május 1-jén, a munkásosztály nagy harci seregszemléjén, lehet, hogy éppen november 7-én, a nagy októberi forradalom évfordulóján) reménytelenül esett az eső (vagy fagyos szél fújt és hullott a hó). A rádióbemondó ismerős hangja azzal kezdte a híreket, hogy gyönyörű napsütésre ébredt az ország, mintha jókedvében a természet is ünneplőbe öltözött volna a nagy ünnepen.

Ártók

  • TPP

Dúsgazdagék esküvője a világ (jelen esetben Mexikóváros) többi részétől társadalmi és fizikai értelemben is elzárt, erődszerű villában.

Dobozok közt

  • - köves -

A Fontos Filmek (igaz történet, komoly igazságtalanság, komor hangvétel, megrendült taps, állófogadás Beverly Hillsben) két gyakori szereplője a hatalom megnyomorította kisember és az ügyét felkaroló, lelkiismeretes ügyvéd. Ők most a guantánamói fogolytáborban méregetik egymást az egyik olyan helyiségben, amit történetesen nem a fogvatartottak kínzására rendeztek be.

Az ellenállás melódiája

  • Bacsadi Zsófia

Az amerikai vidék, a Közép-Nyugat lakói, a „fehér szemét”, a redneckek (mindenki vérmérséklete szerint válogathat a rendelkezésre álló kifejezések között) sokáig az iszonyat, a jelenben velünk élő barbárság és elmaradottság jelképei voltak az amerikai filmben (A sziklák szeme; Gyilkos túra; A texasi láncfűrészes mészárlás).

Azok a pesti éjszakák!

  • Sándor Panka

Reisz Gábor érdekes formát választott első színházi rendezéséhez. A helyszín a Trafó frissen felújított kávézója, a Trafik, a leszűkített játéktérnek megfelelően a nézők száma is csökkentett. A színészek az asztalok között járkálnak, sőt az utcát is „elfoglalják”. A kávézó egyben nézőtér, színpad és díszlet is.

Senki földjén

Szegény Mikes Kelemen! Ha az utókor kíméletlenségét a félresikerült stílusimitációkban lehetne mérni, Rákóczi fejedelem kamarása alighanem országos rekorder lenne.

„Közben röhög rajtunk”

  • Soós Tamás

„Ha már az is gond, hogy valaki meleg, akkor mi hadd legyünk már heti két órában műhomokosok” – vallja a Dope Calypso. Az együttes június végén hozza ki Tears to Freshwater címmel a szintis powerpop felé elmozduló új lemezét. Sarkadi Miklós énekes-gitárossal és Kelemen László gitárossal a káoszos lemezírási folyamatról, a most különösen aktuális queer esztétikáról és a magyar zenekarok nemzetközi lehetőségeiről is beszélgettünk.

Asztaltársak

A Létbüfében egy asztalhoz vetődik a költő, a zeneszerző és az énekes. Nem tudni, hogy mit isznak, de egy pillanat alatt szót értenek egymással. Egyikük még a baby boom szülötte, a másik kettőt már az X generáció könnyezte ki, mint igazgyöngyöt a kagyló. Mindhármuknak van némi tapasztalata csalatásban és fenében, és úgy lépnek túl e mai kocsmán, hogy előttünk is kitárják a kocsmaajtót.

Nyelvvilág

  • Toroczkay András

Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.

Sűrű, sötét erdő

  • Melhardt Gergő

Nem emlegetik, nem írnak róla, egyetemen nem tanítják. Nincs róla semmi elnevezve, kötetei nehezen beszerezhetők, nem olvashatók online. Nem túlzás: a teljes és végleges elfeledéstől mentette meg a mostani (első) össz­kiadás ezt a nagy életművet. De milyen is ez az életmű? Mik a költészeti értékei? Meg tud-e ma szólítani minket, és ha igen, hogyan és mivel?

Doktor Faustus labirintusa

Balázs csodálatra méltó szörnyeteg volt. Briliáns társalgó, hihetetlenül szórakoztató asztaltárs. Reneszánsz fejedelmi udvarokban gennyesre kereste volna magát csak azzal, hogy szóval tartja a művelt társaságot – véget nem érő sziporkák, szójátékok, kultúrhistóriai, filozófia-, kritikatörténeti és irodalomelméleti futamok szövődtek hétköznapi pletykákkal, színes elbeszélésekkel, versidézetekkel és bohóctréfákkal egymásba cikázva, néhol követhetetlenül, de mindig nagystílűen.