A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak

  • Haskó László
  • 2020. március 14.

Publicisztika

Magyarországon nem csak a vírus fertőz.

Orbán statáriumot hirdetett, lényegében fölfüggesztette saját (torz) világképére formált alaptörvényét, mely eddig is lehetővé tette számára a demokratikus intézményrendszer egy részének megszüntetését másik, kisebb részének saját szolgálatába állítását.

Egyelőre csak az operatív törzsnek nevezett csoportja élén gyakorolja immár kendőzetlen teljhatalmát, azonban ne legyen kétségünk, pozíciója a koronavírus elmúltával sem fog változni. Még az is lehet, hogy a járványtan és a józan ész mellőzésével folytatott vírusellenes harc eltart 2022-ig, és el lehet halasztani a választásokat.

Most mindenesetre elérkezett a pillanat, hogy valódi diktátornak érezhesse magát: mert nemcsak a köztársaság intézményrendszerét helyezte hatályon kívül, ugyanezt tette az ország minden rendű és rangú szakértőjével,

a tudományos akadémiától a háziorvosi rendelőig.

A szakértelem Orbániában gyurcsányista-sorosista trükknek számít, aki nem fideszes, vagy legalább nem erősen keresztény magyar, az ellenség, annak a gondolatai és a szavai mételyeznek. Hullnia kell, de minimum távoznia a közigazgatásból. Maradnak a hülyék és a magukat hülyének tettetni tudók az ország vezetésében. A soha vissza nem beszélő jól fizetett hülyék, és a „van az a pénz, amiért” hülyék. Ők aztán mindenféle hazugsággal hülyítik az arra hajlandókat. Ez megy tíz éve, és eddig működött is valamennyire. Csakhogy tavaly ősz óta ébredeznek a józanabb erők is.
Minimum Orbán második kormányra kerülése óta a Fidesz minden gondolkodásra hajlamos embereket foglalkoztató intézményt megtámad és igyekszik ellehetetleníteni. A legtöbb energiáját a legveszélyesebbek kiszorítására fordította (CEU, MTA). Ezek üldözése akkor is létfontosságú volt számukra, ha épp nem volt rá sem ésszerű, sem jogi magyarázatuk.

Most, hogy itt a világjárvány, pontot lehet tenni az i-re:

lemondani március 15-ét, bezárni az egyetemeket, a színházakat és mindent, ahol száznál több gondolkodó jelen lehet.

Akik úgy vélnék, hogy cinikus dolog így beszélni járvány idején, azoknak kénytelen vagyok néhány járványtani evidenciát bemutatva bizonyítani, hogy az operatív törzsnek pánikkeltésen kívül más célja nincsen. A napokban hangzott el Angela Merkel német kancellártól, hogy a vírus megfertőzheti a (német) lakosság hetven százalékát. Ezt a magyar médiumok úgy tálalják, mintha igazolná a magyar törzs propagandaszólamait. Csakhogy pont fordítva van.

A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak, s ezáltal védettséget szereznek. A fiatal és egészséges emberek életét nem veszélyezteti a fertőzés. Az elsődleges kitűzhető és elérhető cél így az idősek és a betegek megvédése lenne. Magyarországon elsősorban a nyugdíjból visszatért orvosok és egészségügyi középkáderek megvédése tehát, akik az első vonalban ütköznek majd a járvánnyal – ha majd lesz. Mert még nincs.

De nemcsak az „operatív törzs” bölcsei brillíroznak koronavírus ügyben. Sem a főváros, sem a többi ellenzéki nagyváros nem állított föl pártfüggetlen, azaz valódi egészségügyi szakértői gárdát.

Nem most, már a választások után kellett volna!

Inkább ők is követik a kormány vakmerőségét.  Ahogy a „parlamenti ellenzék” is rá-rá tesz egy lapáttal. A legbaloldalibb, legliberálisabb párt európai embere ezer lélegeztető gép beszerzését követeli az operatív törzstől. Tekintsünk most el attól, hogy Európában nincs olyan gyártó és/vagy szállító, amelyik egy-két éven belül képes volna leszállítani ekkora kvantumot. De mondjuk, hogy van, vagy beszerzik Kínából… Menten nagy bajba kerülne a szakma: honnan vegyen plusz 2-3 ezer intenzív terápiás szakorvost, kétszer annyi intenzív terápiás nővért és ezer plusz szobát a gépeknek? És betegeket a gépekhez. Úgy tűnik, nemcsak a vírusok fertőznek.

A szerző sebész

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.