Büttl Ferenc

A turista lábnyoma

Érvek az Airbnb korlátozása mellett – vitában Váradi Balázzsal

  • Büttl Ferenc
  • 2020. november 26.

Publicisztika

Váradi Balázs közgazdász kollégám tisztességesen összeszedte a magyarországi rövid távú szálláshely-szolgáltatás (továbbiakban az egyszerűség kedvéért – Balázzsal egyetértésben – „Airbnb”) közgazdasági költség-haszon értékelhetőségének szempontjait, pró és kontra (lásd: Légágyak és reggelik, Magyar Narancs, 2020. október 22.). Sok mindenben egyet­értünk, szerencsére nem mindenben (unalmas, szürke világ lenne az!) – örömmel teszem közzé vele vitázó véleményemet az Airbnb-piac szabályozásáról.

Mindenekelőtt hadd köszönjem meg neki, hogy világosan és érthetően tisztázta: le kell számolnunk azzal a gyakorta előkerülő hamis állítással, amely szerint a rövid távú szálláshely-szolgáltatás szabályozása a magántulajdon korlátozása lenne, amit csak a leg­elvetemültebb bolsevikok hajtanának végre. Lásd még a „szent” magántulajdon és tulajdonosi szabadság sérthetetlenségét: a szomszéd azt csinál a saját telkén, „amit csak akar”, de disznót azért ne tartson, mert az büdös. Nyilván nehéz helyzet érzelmileg, ha a szabályozó közhatalom éppen az én tulajdonosi jogaimat korlátozza, de ez ettől még a közhatalom évezredes dolga és joga marad.

Az, amiben nem értek egyet Váradival a rövid távú szálláshely-szolgáltatás mennyiségi szabályozásának megítélésében, három pontban foglalható össze.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.