Gerevich András

Melegnek lenni, szülőnek lenni

Gyerekvállalás kényszer és elfojtás nélkül

  • Gerevich András
  • 2020. november 26.

Publicisztika

Hosszú éveken át szerettem volna gyereket. Apa akartam lenni. Sosem értettem, ha valaki meleg, miért kellene lemondania a család jelentette érzelmi szükségletről. A környezetemben a legtöbb meleg férfi vagy nő egy idő után megtalálja a saját megoldását, sokan anyák vagy apák lesznek – de egyáltalán nem mindegy, mennyit kell ezért kínlódniuk, milyen súlyos kompromisszumokat kell kötniük vagy mennyire kapnak ebben támogatást és segítséget. Főképp a gyerekek miatt nem mindegy.

Emlékszem melegségem vállalásának hajnalára, újdonsült, tapasztaltabb meleg ismerőseim beszámolóira arról, hogy kit melyik leszbikus ismerőse keresett meg azzal, hogy gyereket szeretne. Néhányan később vállalták is, mások megijedtek a bonyodalmaktól. A meleg közösségben aztán közelről láthattam, hányféle jó vagy rossz módon alakultak ki családok. Az idősebbek, akik még abban nőttek fel, hogy a nemi irányultságuk vállalhatatlan deviancia, sőt, szégyellnivaló mentális betegség, gyakran próbálták elfojtani nemi vonzalmaikat, és inkább heteroszexuális éle­tet választottak, ahogy a konzervatívabb felfogás megkövetelte. Ez gyakran vezetett házassághoz, majd belső küzdelemhez és gyötrelemhez, végül kudarchoz, váláshoz, családok széteséséhez. Több heteroszexuális barátom nőtt fel ennek a terhével: a szüleik elfojtott vágyai, rosszul meghozott kompromisszumai, a kényszerek és rossz döntések olyan helyzetbe sodorták a családot, amelyben mindenki sérült. Minél kevésbé vállalták a problémák kibeszélését, azok annál mérgezőbben hatottak. A szülők, főleg a férfiak, férjek és apák, csak annyira verték át a másikat, mint magukat is. A család és a gyerek mindennél fontosabb volt számukra, de a döntéseik következményeinek súlya alatt hosszabb távon megbicsaklottak, nem bírták a terhet, kiestek a kényszer-szerepből.

Egy idősebb amerikai barátom a fordított utat járta meg: huszonéves korában szenvedélyes meleg szerelmi kapcsolatban élt, majd miután a társát elvesztette AIDS miatt, végigkísérve őt a lassú úton a halálba, a trauma hatására úgy döntött, máshogy kezdi újból az életét. Nőt vett feleségül, negyven fölött családot alapított és több gyereke is lett. Mivel a múltját sosem titkolta, meg tudták kötni a megfelelő kompromisszumokat a korábbi rossz házasságból kimenekülő új feleségével. Több férfit is ismerek, akik kalandos meleg fiatalságuk után heteroszexuális kapcsolatban kötöttek ki. Néha melegek és leszbikusok találtak egymásra és tudtak hagyományos családot létrehozni. Esetleg biszexuálisok. A napokban beszélgettem egy pszichológus ismerősömmel arról, mennyire nehéz ma biszexuálisnak lenni, mert a melegek többsége azt hiszi, hogy a biszexuális csak gyáva vállalni teljes mértékben a melegséget, és társadalmi nyomásra megköti a kompromisszumait. Eközben a többségi társadalom is ferde szemmel néz rá – és ő két pad között a földön találja magát. Ismerek néhány hármas kapcsolatot, érdekes módon ezek mindegyikében két férfi és egy nő él együtt, közösen nevelve a gyerekeiket. Az a tapasztalatom, hogy mivel a nem „hagyományos” család tagjai általában előre tudják, milyen és mennyi nehézséggel kell szembenézniük, mennyi csapdahelyzetet kell majd megoldaniuk, sokkal tudatosabban terveznek, előre átgondolják a kihívásokat, és sokkal felkészültebben várják a gyereket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.