A kém, aki bejött

  • 1999. február 4.

Publicisztika

Utólag tekintve nem kétséges, hogy Földi László volt nemzetbiztonsági ezredes nagy szívességet tett a mostani kormánypártoknak, amikor 1997 tavaszán exponálta magát a Nyírfa-ügyben. A Nyírfa-ügyben, ha még emlékszünk rá, az Információs Hivatal emberei sasolták a keleti végeken állítólag rosszban sántikálókat, köztük helyi érdekű és országos politikusokat. Ám mivel ezt egy idő után saját szakállukra tették, az akkori titkosszolgálati miniszter, Nikolits rendet vágott közöttük. Lapátra tették az akció fejét, Földi László műveleti igazgatót is, aki aztán kitálalt egyet s mást, amiből mintha az derült volna ki: Nikolits a nyomokat takarította el, hogy fedezzen néhány prominens szocialista politikust (köztük Baja Ferencet). Lett nagy kalamajka, a Nyírfa-ügyből a gyanús szocialista smúzolások szinonimája, újabb rovás az MSZP számláján, amit a választók be is hajtottak a párton tavaly májusban.

Utólag tekintve nem kétséges, hogy Földi László volt nemzetbiztonsági ezredes nagy szívességet tett a mostani kormánypártoknak, amikor 1997 tavaszán exponálta magát a Nyírfa-ügyben. A Nyírfa-ügyben, ha még emlékszünk rá, az Információs Hivatal emberei sasolták a keleti végeken állítólag rosszban sántikálókat, köztük helyi érdekű és országos politikusokat. Ám mivel ezt egy idő után saját szakállukra tették, az akkori titkosszolgálati miniszter, Nikolits rendet vágott közöttük. Lapátra tették az akció fejét, Földi László műveleti igazgatót is, aki aztán kitálalt egyet s mást, amiből mintha az derült volna ki: Nikolits a nyomokat takarította el, hogy fedezzen néhány prominens szocialista politikust (köztük Baja Ferencet). Lett nagy kalamajka, a Nyírfa-ügyből a gyanús szocialista smúzolások szinonimája, újabb rovás az MSZP számláján, amit a választók be is hajtottak a párton tavaly májusban.

Ehhez képest magáról a Nyírfa-dossziéról azóta sem derült ki semmi érdemleges (bár maga Baja Ferenc kardoskodott a teljes anyag nyilvánosságra hozatala mellett). Földiről viszont - aki a kampányidőszakban gyakran vendégeskedett az akkori ellenzéki pártok sajtóorgánumaiban és rendezvényein - most azt tudtuk meg, hogy az általa tulajdonolt őrző-védő cég, a Defend Kft. olyan intézményeket és cégeket őrizvéd majd, mint a Postabank, a Magyar Fejlesztési Bank, a MEH, a BÁV, a balatonöszödi kormányüdülő, a Szerencsejáték Rt. és még néhány, a kormány szívének kedves objektum. Földi eddig őrzésvédéssel nem foglalkozott, a cége alig létezik, viszont februárban lesz annak a pernek a folytatása, amelyben a katonai ügyészség jogosulatlan adatgyűjtéssel és államtitoksértéssel vádolja őt. Az eljárás még az előző kormány alatt kezdődött. Ekkor sok szó esett egy számítógépes lemezről is, amelyre Földi a megfigyelés során szerzett adatokat állítólag kimásolta. A mesebeli floppynak persze se híre, se hamva.

Ha valaki mindebben egy újabb, a kormány meghatározott köreihez és cégeihez tartozó magánrendőrség és mindenféle parlamenti ellenőrzés nélkül működő házi titkosszolgálat csíráit látná, az nem lehet más, csak paranoiás. Az emberek ellenzéke. És a jövőben ne csodálkozzon semmin.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.