A mi kukánk kölyke

  • 1999. november 11.

Publicisztika

Már az idén is jó, de jövőre még jobb lesz, főleg ha fiatal házasok vagyunk, és ebbéli állapotunkat gyermekáldással kívánjuk tetézni, mert jövőre, ha bizonyos sanda valakik meg nem akadályozzák ebben a kormányt, akár milliókat is kaszálhatunk hitelbe az új kormányzati lakáskoncepció nyomán. Elemzők szerint várható a házasodási kedv felhorgadása, valamint úgyszólván bizonyosak lehetünk afelől is, hogy ami a népszaporulatot illeti, a továbbiakban a kiniglinyulak hozzánk, magyarokhoz képest megint nem lesznek sehol, és azért ez az egész vitathatatlanul szívderítő. Persze nyilván lesznek majd, akik megpróbálnak ebbe is belekötni, olyanokkal érvelve, hogy ez a zsarolás egy enyhébb változata, meg azzal, hogy a gyerekek tekintélyes hányada, amióta világ a világ, úgymaradás útján fogan, és ha ezt elkezdik jövedelmezővé tenni, akkor ugyan egy darabig kétségkívül kevesebb csecsemőgyilkosságot regisztrálnak majd a statisztikák, de hogy akkor mi lesz, ha majd felnő megint egy kényszerszülte házasságokból hitelre szült generáció, arra gondolni se jó, mint ahogyan arra sem, hogy a kormány tervezetéből nem derül ki egészen világosan, hogy miből is akarják finanszírozni ezt az egész akciót.

Már az idén is jó, de jövőre még jobb lesz, főleg ha fiatal házasok vagyunk, és ebbéli állapotunkat gyermekáldással kívánjuk tetézni, mert jövőre, ha bizonyos sanda valakik meg nem akadályozzák ebben a kormányt, akár milliókat is kaszálhatunk hitelbe az új kormányzati lakáskoncepció nyomán. Elemzők szerint várható a házasodási kedv felhorgadása, valamint úgyszólván bizonyosak lehetünk afelől is, hogy ami a népszaporulatot illeti, a továbbiakban a kiniglinyulak hozzánk, magyarokhoz képest megint nem lesznek sehol, és azért ez az egész vitathatatlanul szívderítő. Persze nyilván lesznek majd, akik megpróbálnak ebbe is belekötni, olyanokkal érvelve, hogy ez a zsarolás egy enyhébb változata, meg azzal, hogy a gyerekek tekintélyes hányada, amióta világ a világ, úgymaradás útján fogan, és ha ezt elkezdik jövedelmezővé tenni, akkor ugyan egy darabig kétségkívül kevesebb csecsemőgyilkosságot regisztrálnak majd a statisztikák, de hogy akkor mi lesz, ha majd felnő megint egy kényszerszülte házasságokból hitelre szült generáció, arra gondolni se jó, mint ahogyan arra sem, hogy a kormány tervezetéből nem derül ki egészen világosan, hogy miből is akarják finanszírozni ezt az egész akciót.

Mindegy, valahonnan majd csak kerül rá, a családi élet megregulázása láthatóan a kormány kedvenc prioritásai közé tartozik, és talán arra is gondolnak az illetékesek, hogy a fizetett családi állapotukkal és gyerekeikkel megfinanszírozott tömegek már csak hálából is az őket megtámogatókra szavaznak majd, ami adott esetben akár életmentést is jelenthet 2002-re, elvégre a jelenlegi kormány által eddig leginkább kedvezményezettnek tűnő réteg, a felsőlumpen nem jár szavazni, és pusztán síber haverokra meg reciklált kultúrcsinovnyikokra nem lehet kontinuitást bazírozni.

De ez csak akadékoskodás persze, a kormány végül is ezúttal és önmagához képest viszonylag tisztességesen járt el, ebben a tervezetben nincs semmi disznóság, legfeljebb kissé elkedvetlenedik az ember, hogy már megint az intimszférájában kavarnak, holott mennyivel egyszerűbb volna, ha legalább az ember libidója és következményei állammentes övezetek maradhatnának. De hát miért pont ezek maradhatnának azok.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.