Hogy mit mondott Őszentsége a bosnyák fővárosban, azt tudjuk. Azt mondta, hogy meg kell bocsátani, és megbocsátást kell kérni (ez az üzenet egy időben, a nyolcvanas évek második felében Lengyelországban futott be nagy karriert, nem volt tüntetés, meg katolikus templom, ahol ne lett volna kiírva, de akkoriban persze a kommunistákról szólt), meg hogy együtt kell a három nemzetnek élnie, békében. Hogy azok, akiknek az üzenet szólt, mit gondolnak minderről, csak sejthetjük. Nem sok jót, vélhetőleg. A szerbek – vagy inkább a hivatalos szerb propaganda – szerint a pápa egyrészt a világméretű szerbellenes összeesküvés egyik oszlopa (az iszlám fundamentalizmussal és a Kominternnel ortályoskodik együtt, esetleg még a német imperializmus ugrik be hozzájuk, ha ráér), másrészt meg semmi köze hozzájuk és ahhoz, hogy ők kivel fognak együtt élni. Momčilo Krajišnik, Bosznia elnökségének szerb tagja ki se ment a pápa elé a repülőtérre; arra viszont még volt érkezése, hogy a megbocsátásról szóló üzenet kapcsán a háborús bűnös Radovan Karadžić és társa, Ratko Mladić tábornok nevét emlegesse: nekik nem jár a megbocsátás, vagy mi van?
Hogy miként fogadták igazából a pápa szavait a muzulmánok, arról megint csak kevés jót tételezhetünk fel. A boszniai iszlám közösség vezetői a hírek szerint nyitottnak mutatkoztak a dialógusra. De a harmadik Balkán-háború során a felekezeti különbségek mindvégig másodlagos jelentőségűek voltak, az események igazi mozgatórugóját az etnikai-nemzeti ellentétekben és a politikában kell keresnünk. Boszniában az iszlám és a katolicizmus viszonya is a bosnyák–horvát viszony függvénye volt és marad: és ebből a szempontból biztatónak éppen nem mondható, hogy Őszentsége látogatása előtt nem sokkal gondos kezek felrobbantották az egyik legrégebbi boszniai ferences kolostort Kraljeva Sutjeskában, Boszniának azon a vidékén, ahol egészen a háború előttig példás volt a horvátok és a muzulmánok együttélése. A tettes ismeretlen, de az tény, hogy szerbek arra a vidékre mostanában nemigen teszik be a lábukat. Ugyancsak bomba robbant egy szarajevói katolikus templomban, és tény az is, hogy a szarajevói horvátok, akik a három nemzet együttélésének legelszántabb hívei közé tartoznak, mostanában egyre elviselhetetlenebbnek érzik a helyzetüket. És úgyszintén kérdés, hogy hangzanak a muzulmán füleknek a megbocsátásról és a békéről szóló szavak, amikor országukban a politikai rendezés, valamint az egyéni, családi tragédiákkal való megbirkózás legfontosabb feltétele épp a háborús bűnösök megbüntetése, és amikor Boszniában mindenki a háború folytatására készül.
Arról persze, hogy ki miért és hogyan érti őt félre szántszándékkal, vagy hogy ki mire használja fel a szavait, a pápa már nem tehet. Volt egy jó ötlete, odament, elmondta. De a Vatikánnak sajnos, amint arra korunk egy jeles filozófusa egy ízben oly szellemesen célzott, nincs egyetlen hadosztálya sem.
