Ami az OEP-nél zajlik, na, az is nagyon magyar dolog. Látszólag adott egy flopi - azaz lenne, talán valahol a sufniban vagy a sifonérban -, rajta egy program, amiért egy kazal pénz ki lett fizetve. Ez a program az országos vényellenőrzési lenne, ha igaz. Evvel a programmal aztán nem tudni, mi van: megérte-e a pénzét, működik-e és létezik-e egyáltalán. Aztán van egy Rózsahegyi nevű káder, akit a Híradó Ausztriában és egy roppant ízléstelen felsőruházati termékben ért utol, és aki szerint Over is van, meg szabotázs is, ő meg is mutathatná, de őtet nem hagyják kibontakozni, vagy mi. Mindez csak látszat, azonban; nem is ez számít ebben a gyűlölettel teli nagyon is magyar fröcsögésben: miközben a költségvetési hiány milliárdjai egyre híznak, azok ottan páran úgy tesznek, mint ha ez természetes lenne - le kellett volna ülni és megbeszélni a bajokat, mondta Cser, bizonyítandó, hogy ő is magyar, ülni kell, és beszélni, hát persze. Amúgy minden fasza.
Közben a tét, mondják, az, hogy ki ellenőrzi majd a pénzeket: a szakszervezetek vagy a kormány. Az okok egyszerűek: a szakszervezetnek újabb vagyonra, befolyásra fáj a foga, a kormánynak meg elege lehet a mérhetetlen pazarlásból és baromkodásból, ami itten tb címen folyik. A zavaros, következetlen, drága és - ilyen formájában - teljesen felesleges rendszerből.
Ha a kormány győz, akkor a költségvetési hiány megszüntetése csak a normalizáció első lépése lehet. Aztán majd ideje lenne ezt a rakás reménytelenséget újragondolni és olyan rendszert kidolgozni, amelyről alig hallani. Mondjuk időnként csak annyit, hogy működik. Mert erről előre meg lett mondva, hogy nem fog, nem, nem, soha.
