A pénz-saga

  • 1999. július 8.

Publicisztika

Be kellene fótozni a Postabank seggét, ne essen már ki belőle minden szar: eddig csak a pénz úszott el minden irányba, most már a papírok is. Vasárnap Fóton pottyantott el valaki egy mázsányit a Postabank Értékpapír Rt. dokumentumaiból, ami a guberálókat optimizmussal töltheti el, az érintetteket azonban kevésbé.

Be kellene fótozni a Postabank seggét, ne essen már ki belőle minden szar: eddig csak a pénz úszott el minden irányba, most már a papírok is. Vasárnap Fóton pottyantott el valaki egy mázsányit a Postabank Értékpapír Rt. dokumentumaiból, ami a guberálókat optimizmussal töltheti el, az érintetteket azonban kevésbé.

Azon még elnevetgélünk, hogy a titokzatos személy által értesített tévék úgy igyekeztek beállítani az ügyet, hogy (csakis) nekik szólt a kiszivárogtató, így is jelezve, melyik a legfontosabb sajtóorgánum az országban. Ám az már kevésbé vicces, hogy tud valaki banktitkokat tartalmazó cetliket odahaza felhalmozni egy alkalmas pillanatban megejtendő robbantás céljából. Vélhetően megunta a honi eljárást, minek lényege, hogy csupán pár oldalas, gyakran hamis pénzintézeti, titkosszolgálati és egyéb iratok kerülnek napvilágra. Nesze nektek most több dobozzal is, válogassatok! Tegyük hozzá, hogy az elkövető biztosan nem Princz Gábor, mivel ő még az eset előtt kijelentette, hogy iratokkal nem rendelkezik, viszont mindent a fejében tárol. Logikailag ebből pedig az következik, hogy egy fejből nem kerülhet ki egy mázsa papír (azt az elképzelést persze helyből elvetjük, hogy Princznek azért nincsenek iratai, mert kivitte őket a szeméttárolóhoz).

A Postabank Értékpapír Rt. új elnök-vezérigazgatójának, Kővári Zsoltnak még meg sem száradt kinevezésén a pecsét, máris az események epicentrumába került. Felkészültségét mi sem jellemzi jobban nyilatkozatainál. Így például szerinte "feltételezhetően nem véletlenül kerültek ki az iratok a cégből", mely feltételezéshez mi is szívünkből csatlakozunk. Továbbá osztjuk azon elgondolását is, miszerint: "nyilvánvalóan el kell gondolkodnunk, felül kell vizsgálni, mennyire vagyunk elégedettek a cég védelmével", igaz, azok, akik a cég ügyfelei, rögtön kivághatják a rezet: ők gondolkodás nélkül is elégedetlenek.

Legeslegjobban azonban a Fidesz frakcióigazgatójának véleményét osztjuk, aki mindenképpen furcsának találja, hogy titkokat és jogokat sértő iratok csak úgy az utcára kerülnek. Hisz tényleg furcsa, hogy valaki(k)nek épp vasárnap hajnalhasadtakor, mikor még a kakasok se kukorékolnak, jut eszébe egy szeméttelep környékén bóklászni és odacsődíteni az újságírókat, akikről tudjuk, hogy a későn kelő típushoz tartoznak.

A furcsa szóval már csak azért is kiegyezünk, mert a fóti esetet cizelláltabban és érzékenyebben írja le, mint az olyan mindennapi, ámbár tudálékos kifejezések, mint pl. korrupció, provokáció, összefonódások, közéleti botrányok, szakmai inkompetencia, csődtömeg.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”