A vonat még vár

Publicisztika

A magyar futball, már sokadszorra írjuk, szánalmas és undorító - csak ezért érdemes néha figyelmet szentelni neki.
A hétvégi MTK-Újpest összecsapáson történtek önmagukban szinte szót sem érdemelnének - most az Újpest szurkolói rukkoltak elő egy kiadós mocskoszsidózással, gázkamrázással, indulavonatozással -, ahogy azt teszik az MTK mindenkori ellenfeleinek szurkolói, a történelmi körülményektől függően hol hangosabban, hol halkabban. Sápi játékvezető természetesen nem fújta le a meccset, mi több, nem is szakította félbe (a szabályok szerint ezt háromszor teheti meg, utána lehet menni zuhanyozni), elvégre szerinte csak "elszórt zsidózás" volt. Az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke, Puhl exjátékvezető is tanúja volt az eseményeknek. Szerinte is indokolatlan lett volna félbeszakítani egy ilyen kis csekélység miatt a fontos mérkőzést - egyébként is, az MTK-tábor meg nácizott, azaz a "Mocskos zsidók! stb." kórusra válaszul felhangzott a "Nácik, nácik!" skandálás, mely - interpretálva Puhl szavait - maga is mélyen elítélendő. De hogy ne csak a jobb napokat látott sporin verjük el a port, idézzük az Újpest FC közleményének idevágó részletét is: "Egyben kifejezzük azon reményünket is, hogy az MTK Budapest FC az egyes szurkolói által megfogalmazott, az Újpest FC-t >>lenácizó(ti. elítéli mélyen)." Mégis, mit kiabáljanak? Hogy "taka-rod-jatok, kautsky-ánus-ok"? Vagy hogy "troc-kista el-haj-lók"?

Napnál is világosabb, hogy itt az úgynevezett kiegyensúlyozás egy különösen undorító esetéről van szó - ismerjük jól a közéletből: rendben van, mi zsidózunk, de ezek meg antiszemitáznak, ami ugyanolyan felháborító. S nyilvánvaló az is, hogy nálunk ilyen esetben sem történik semmi: Puhl (egy csöppnyi visszakozás után) természetesen a posztján marad - ki is tudna nála hitelesebben a lelkes újpesti ultrák/huligánok/amatőr fajkutatók megrágalmazott becsületének védelmére kelni? S marad vele a régi nóta is: vajon miért is bántja a honi fajgyűlölőket, ha rasszistának nevezik őket? Tessék mondani, miért fáj - pláne nem is a közvetlenül érintetteknek, hanem egy MLSZ-funkcionáriusnak, klubvezetőnek -, ha a neonácik az arcukba kapják, hogy ti tényleg nácik vagytok? Azok tán még büszkék is rá, hisz hellyel-közzel írástudó eszmetársaikkal szemben, meglehet, még nem tudják: a játékhoz hozzátartozik az is, hogy körömszakadtunkig tagadjuk, hogy azok vagyunk, amik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.