Adáskeresők

Publicisztika

Alighanem felülmúlhatatlanul idióta jelenetek közepette zajlik a közrádió elnökének kiválasztása - hála a pártviszonyoknak meg az elbaltázott médiatörvénynek.
Pedig olyan jól indult minden: a négy párt küldöttei által uralt kuratóriumi elnökség javasolta Such Györgyöt (egykor lapunk szerzője - talán éppen ez volt a hiba), de az úgynevezett nagykuratóriumnak nem tetszett a jelölt - ők többnyire Siklósi Beatrixot szerették volna, ha már se Bayer, se Lovas nem ér rá. Ez pedig a hülye médiatörvény baja: amely a médiumok (s nem csak az ebsorsú közjószágok, de a szabad, közösségi műsorkészítők) felügyeletét először is pártdelegáltak, másodsorban kisorsolt civil szervezeti (ön)jelöltek kezébe adta. Mit ad isten, ez utóbbiak valahogy - foglalkozzanak bár hagyományőrzéssel, kígyóbűvöléssel vagy szénanáthával - annyira mérsékeltek politikai tekintetben, hogy aki tőlük jobbra áll, az már leesik. Értsük meg: nem a kurátorok elveiről van szó (lehetne többségük trockista vagy 48-as függetlenségi is), hanem az ellenőrzés és irányítás (magyarul a kézi vezérlés) mechanizmusáról, amelynek során pártok és senki által nem választott jelöltek önkényének szolgáltatják ki az elektronikus médiumokat - így adva egy jókora pofont az ún. sajtószabadságnak. Utóbbi persze egyáltalán nem oly fontos a t. pártdelegáltaknak (e tekintetben a baloldaliak is megérik a pénzüket), amennyiben kedves embereiket helyezhetik el egy-egy elektronikus közmédium élére. A jobboldal persze helyzeti előnyben van - mint az előzetes tesztek bizonyítják, a civil delegáltakkal hígított nagykuratórium erős jobboldali elnököt kíván -, elvégre úgy megszokták már Kondor Katalin kissé fátyolos orgánumát. Ráadásul helyzetük annyiban is kedvező, hogy ha nem sikerül a július végén lejáró mandátumú Kondor Katalin helyére új elnökjelöltet találni, akkor - legalábbis a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének elnöke, bizonyos Mészáros László szerint - a jelenlegi elnököt, azaz Kondor Katalint illeti meg a jog, hogy ügyvezetőt nevezzen ki saját helyére. S lőn: Kondor megjelölte a hozzá és Orbánhoz mindig lojális Hollós Jánost (nem, majd a Bolgár Györgyöt). Ami után a rádiókuratórium nem fideszes elnökségi tagjai hiába nyilvánították semmisnek a döntést, s neveztek ki Hollós helyére - állítólag aka-rata ellenére! - egy másik, amúgy szintúgy jobbol-dali kötődésű személyt (Gőblyös István gazdasági alelnököt), ha lépésük tényleg szabálytalan, aligha lesz hosszú életű. Így még mindig ott a kérdés: meg tud-e valaha állapodni a négy pártküldött legalább egy nyomorult jelölt személyében, s meg tudja-e győzni a megátalkodott civileket? Az egyik pályázó így nyilatkozott: reméli, hogy a pártoknak sem éri meg tartósan politikai befolyás alatt tartani a közrádiót - elvégre egy a hír- és miegyéb versenyben lemaradó Magyar Rádió politikailag is jelentősen leértékelődne. És akkor mi van? Körkapcsolás, Jó ebédhez szól a nóta meg Vasárnapi Újság úgyis lesz, a többit meg ki nem halkítja le.

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.