Adáskeresők

Publicisztika

Alighanem felülmúlhatatlanul idióta jelenetek közepette zajlik a közrádió elnökének kiválasztása - hála a pártviszonyoknak meg az elbaltázott médiatörvénynek.
Pedig olyan jól indult minden: a négy párt küldöttei által uralt kuratóriumi elnökség javasolta Such Györgyöt (egykor lapunk szerzője - talán éppen ez volt a hiba), de az úgynevezett nagykuratóriumnak nem tetszett a jelölt - ők többnyire Siklósi Beatrixot szerették volna, ha már se Bayer, se Lovas nem ér rá. Ez pedig a hülye médiatörvény baja: amely a médiumok (s nem csak az ebsorsú közjószágok, de a szabad, közösségi műsorkészítők) felügyeletét először is pártdelegáltak, másodsorban kisorsolt civil szervezeti (ön)jelöltek kezébe adta. Mit ad isten, ez utóbbiak valahogy - foglalkozzanak bár hagyományőrzéssel, kígyóbűvöléssel vagy szénanáthával - annyira mérsékeltek politikai tekintetben, hogy aki tőlük jobbra áll, az már leesik. Értsük meg: nem a kurátorok elveiről van szó (lehetne többségük trockista vagy 48-as függetlenségi is), hanem az ellenőrzés és irányítás (magyarul a kézi vezérlés) mechanizmusáról, amelynek során pártok és senki által nem választott jelöltek önkényének szolgáltatják ki az elektronikus médiumokat - így adva egy jókora pofont az ún. sajtószabadságnak. Utóbbi persze egyáltalán nem oly fontos a t. pártdelegáltaknak (e tekintetben a baloldaliak is megérik a pénzüket), amennyiben kedves embereiket helyezhetik el egy-egy elektronikus közmédium élére. A jobboldal persze helyzeti előnyben van - mint az előzetes tesztek bizonyítják, a civil delegáltakkal hígított nagykuratórium erős jobboldali elnököt kíván -, elvégre úgy megszokták már Kondor Katalin kissé fátyolos orgánumát. Ráadásul helyzetük annyiban is kedvező, hogy ha nem sikerül a július végén lejáró mandátumú Kondor Katalin helyére új elnökjelöltet találni, akkor - legalábbis a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének elnöke, bizonyos Mészáros László szerint - a jelenlegi elnököt, azaz Kondor Katalint illeti meg a jog, hogy ügyvezetőt nevezzen ki saját helyére. S lőn: Kondor megjelölte a hozzá és Orbánhoz mindig lojális Hollós Jánost (nem, majd a Bolgár Györgyöt). Ami után a rádiókuratórium nem fideszes elnökségi tagjai hiába nyilvánították semmisnek a döntést, s neveztek ki Hollós helyére - állítólag aka-rata ellenére! - egy másik, amúgy szintúgy jobbol-dali kötődésű személyt (Gőblyös István gazdasági alelnököt), ha lépésük tényleg szabálytalan, aligha lesz hosszú életű. Így még mindig ott a kérdés: meg tud-e valaha állapodni a négy pártküldött legalább egy nyomorult jelölt személyében, s meg tudja-e győzni a megátalkodott civileket? Az egyik pályázó így nyilatkozott: reméli, hogy a pártoknak sem éri meg tartósan politikai befolyás alatt tartani a közrádiót - elvégre egy a hír- és miegyéb versenyben lemaradó Magyar Rádió politikailag is jelentősen leértékelődne. És akkor mi van? Körkapcsolás, Jó ebédhez szól a nóta meg Vasárnapi Újság úgyis lesz, a többit meg ki nem halkítja le.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.