Aki időt nyer

Publicisztika

Fodor Gábor kettőt tárgyalt, szombaton Orbán Viktorral, kedden Gyurcsány Ferenccel. Az udvarias, unalmas sajtótájékoztatók leginkább azt mutatták, hogy a felek már a találkozók előtt is tisztában voltak egymás álláspontjával; utána mindenki mondta tovább a magáét, s hazamentek. De Fodornak nem jöttek rosszul e megbeszélések, amit lehetett, kihozta belőlük. Demonstrálhatta, hogy őt nemcsak az MSZP, de a Fidesz is tárgyalópartnernek tekinti, és a mindkét összejövetelen következetesen képviselt álláspontjával "felelős ellenzékiként" nagy nyilvánosság előtt tolhatta be magát középre. Egyszerre kellett ellenzékinek mutatkoznia és kezelnie azt a helyzetet, hogy pártja - alacsony népszerűségi mutatói miatt - nem támogathatja az előre hozott választásokat, még akkor sem, ha a jobboldal ezt tartja az "igazi" ellenzékiség kritériumának. A Fidesz szerint minden végérvényesen el van rontva, míg a kormány szerint az elmúlt két év eredményes volt. Fodor a kettő közé lőtte be magát: a szakértői kormányról, netán idő előtti voksolásról csak akkor gondolkodik, ha a kisebbségi kormány nem tud olyan cselekvési programot letenni, ami mellé az SZDSZ odaállhat.

Fodor Gábor kettőt tárgyalt, szombaton Orbán Viktorral, kedden Gyurcsány Ferenccel. Az udvarias, unalmas sajtótájékoztatók leginkább azt mutatták, hogy a felek már a találkozók előtt is tisztában voltak egymás álláspontjával; utána mindenki mondta tovább a magáét, s hazamentek. De Fodornak nem jöttek rosszul e megbeszélések, amit lehetett, kihozta belőlük. Demonstrálhatta, hogy őt nemcsak az MSZP, de a Fidesz is tárgyalópartnernek tekinti, és a mindkét összejövetelen következetesen képviselt álláspontjával "felelős ellenzékiként" nagy nyilvánosság előtt tolhatta be magát középre. Egyszerre kellett ellenzékinek mutatkoznia és kezelnie azt a helyzetet, hogy pártja - alacsony népszerűségi mutatói miatt - nem támogathatja az előre hozott választásokat, még akkor sem, ha a jobboldal ezt tartja az "igazi" ellenzékiség kritériumának. A Fidesz szerint minden végérvényesen el van rontva, míg a kormány szerint az elmúlt két év eredményes volt. Fodor a kettő közé lőtte be magát: a szakértői kormányról, netán idő előtti voksolásról csak akkor gondolkodik, ha a kisebbségi kormány nem tud olyan cselekvési programot letenni, ami mellé az SZDSZ odaállhat.

Vagyis nem derült ki semmi: az SZDSZ és a kisebbségi MSZP-kormány május 1-je óta a nyári törvényhozási szünetet várta. Az előbbi azért, hogy legyen végre ideje átgondolni, mit akar a koalíción kívül, s az ne úgy nézzen ki, mintha a koalíción belül lenne. Az MSZP pedig azért, hogy fölmérje saját lehetőségeit, és dűlőre jusson abban, hogy a hátralévő két évben - sok idő az - mire törekedhet a siker reményében: tisztes vereségre vagy olyan kormánypolitikára, amivel még visszahozható 2010.

A Fodor-Gyurcsány találkozó után bejelentett menetrend is az időnyerési szándékokról árulkodik. Augusztusig a főbb stratégiai irányokat jelölik ki - a közteherviselés átalakítása, a versenyképesség növelése, a szociális biztonság megőrzése -, utána e célok törvényi megalapozása következhet. Ez megy évek óta. Ám most az eddigi kormányzás kudarcai miatt az MSZP nem állhat elő kamu programmal, hisz azt az SZDSZ - maradék hitelének megőrzéséért - nem fogadhatná el; ez viszont az Országgyűlés önföloszlatásához vezetne. Ám ha értelmes dolgokba fognak, bármi lehet. Akár kétesélyes játszma is, ismét.

Ezzel a Fideszben is tisztában vannak: a párt jelenlegi, példátlan támogatottságát - föltéve persze, hogy az MSZP és az SZDSZ nem követ el döntő hibát - fokozni nemigen tudja már, de még fenntartani sem. Ha az SZDSZ és az MSZP együttműködése eladható lesz, és az MSZP kihasználja a halvány életjeleket mutató gazdaság kínálta lehetőségeket, Orbánék könnyen úgy járhatnak, mint a holland válogatott, amely az Eb félidejére kifocizott magából mindent. És nem maradt ereje arra a szakaszra, amikor egyetlen vereség érvénytelenít minden addigi sikert.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.