Alelnök kerestetik

  • 1997. november 13.

Publicisztika

A kisgazdák lassacskán elvesztik a fonalat: amíg a patakvér, a féregirtás meg a menetrendszerű parlamenti hornkunczemonnyonle típusú hisztizés volt a téma, nem volt semmi gond. A Vezér kedvére ripacskodhatott, ha úgy tartotta kedve, buzizhatott az Országgyűlésben, semmi sem számított azon kívül, hogy a pártról minél többet és többen beszéljenek, meg hogy a bázis érzelmileg ki legyen elégítve.

A kisgazdák lassacskán elvesztik a fonalat: amíg a patakvér, a féregirtás meg a menetrendszerű parlamenti hornkunczemonnyonle típusú hisztizés volt a téma, nem volt semmi gond. A Vezér kedvére ripacskodhatott, ha úgy tartotta kedve, buzizhatott az Országgyűlésben, semmi sem számított azon kívül, hogy a pártról minél többet és többen beszéljenek, meg hogy a bázis érzelmileg ki legyen elégítve.

Az új csapásirány, az úgynevezett centrumpártiság viszont, a jelek szerint, megzavarta az egyszerűséghez szokott kisgazda agyakat. A centrumpártiságba ugyanis nem fér bele sem a rótmanózás, sem az irredentizmus; ezt viszont a kisgazda törzsközönségnek nehéz beadni. Példának okáért itt van Homoki János képviselő, aki azzal kapcsolatban próbálta nyilvánosan kifejteni pártja álláspontját, hogy az FKgP által a parlament alelnöki posztjára jelölt Kávássy Sándort a kormánykoalíció pártjai nem támogatják. Mégpedig azért nem, mert Kávássy azon nagyon kevesek közé tartozik a magyar parlamenti politikusok közül, akik az 1947-es párizsi békeszerződés felülvizsgálatát nyilvánosan is szokták emlegetni, és egyáltalán nem negatív értelemben. Kávássy ezenkívül az elszakított országrészekben népszavazást is tartana (a visszacsatolásról, naná, majd másról), valamint komolyan elgondolkodna Meciar szlovák miniszterelnök lakosságcsere-ajánlatán is. Kávássy tüchtig kis irredenta, tisztára, mintha mondjuk 1930-at írnánk, úgy jár az agya. Ami nem is lenne feltűnő vagy különösebben nagy baj, ha most 1930-at írnánk. Arról viszont, hogy nem 1930-at írunk, végképp nem a Kávássy képviselő tehet. Meg kell őrülni! Hát már az is a kisgazdák bűne, hogy az idő: rohan? Nohát.

Homoki és a kisgazdák egyébiránt úgy tartják, hogy a párizsi békeszerződés felülvizsgálatát nem kell követelni, és egyáltalán nem támogatják a lakosságcserét sem. Sőt még mintha valami olyasmit is mondtak volna az utóbbiról, hogy fasiszta dolog lenne. Támogatják viszont Kávássyt: legyen ő az Országgyűlés alelnöke!

Torgyán persze pontosan tudja, nagy valószínűséggel nem Kávássy lesz az alelnök. De neki nem is ez a fontos: G. Nagynét elhajtotta, Kávássyért nem fogja különösebben verni magát, mindenki láthatja tehát, ő centrumpolitikus; ugyanakkor azzal, hogy derék, irredenta magyar embert javasolt a posztra, kacsintott a bázis felé is: láthatjátok, minden a régi.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.