A kisgazdák lassacskán elvesztik a fonalat: amíg a patakvér, a féregirtás meg a menetrendszerű parlamenti hornkunczemonnyonle típusú hisztizés volt a téma, nem volt semmi gond. A Vezér kedvére ripacskodhatott, ha úgy tartotta kedve, buzizhatott az Országgyűlésben, semmi sem számított azon kívül, hogy a pártról minél többet és többen beszéljenek, meg hogy a bázis érzelmileg ki legyen elégítve.

A kisgazdák lassacskán elvesztik a fonalat: amíg a patakvér, a féregirtás meg a menetrendszerű parlamenti hornkunczemonnyonle típusú hisztizés volt a téma, nem volt semmi gond. A Vezér kedvére ripacskodhatott, ha úgy tartotta kedve, buzizhatott az Országgyűlésben, semmi sem számított azon kívül, hogy a pártról minél többet és többen beszéljenek, meg hogy a bázis érzelmileg ki legyen elégítve.

Az új csapásirány, az úgynevezett centrumpártiság viszont, a jelek szerint, megzavarta az egyszerűséghez szokott kisgazda agyakat. A centrumpártiságba ugyanis nem fér bele sem a rótmanózás, sem az irredentizmus; ezt viszont a kisgazda törzsközönségnek nehéz beadni. Példának okáért itt van Homoki János képviselő, aki azzal kapcsolatban próbálta nyilvánosan kifejteni pártja álláspontját, hogy az FKgP által a parlament alelnöki posztjára jelölt Kávássy Sándort a kormánykoalíció pártjai nem támogatják. Mégpedig azért nem, mert Kávássy azon nagyon kevesek közé tartozik a magyar parlamenti politikusok közül, akik az 1947-es párizsi békeszerződés felülvizsgálatát nyilvánosan is szokták emlegetni, és egyáltalán nem negatív értelemben. Kávássy ezenkívül az elszakított országrészekben népszavazást is tartana (a visszacsatolásról, naná, majd másról), valamint komolyan elgondolkodna Meciar szlovák miniszterelnök lakosságcsere-ajánlatán is. Kávássy tüchtig kis irredenta, tisztára, mintha mondjuk 1930-at írnánk, úgy jár az agya. Ami nem is lenne feltűnő vagy különösebben nagy baj, ha most 1930-at írnánk. Arról viszont, hogy nem 1930-at írunk, végképp nem a Kávássy képviselő tehet. Meg kell őrülni! Hát már az is a kisgazdák bűne, hogy az idő: rohan? Nohát.

Homoki és a kisgazdák egyébiránt úgy tartják, hogy a párizsi békeszerződés felülvizsgálatát nem kell követelni, és egyáltalán nem támogatják a lakosságcserét sem. Sőt még mintha valami olyasmit is mondtak volna az utóbbiról, hogy fasiszta dolog lenne. Támogatják viszont Kávássyt: legyen ő az Országgyűlés alelnöke!

Torgyán persze pontosan tudja, nagy valószínűséggel nem Kávássy lesz az alelnök. De neki nem is ez a fontos: G. Nagynét elhajtotta, Kávássyért nem fogja különösebben verni magát, mindenki láthatja tehát, ő centrumpolitikus; ugyanakkor azzal, hogy derék, irredenta magyar embert javasolt a posztra, kacsintott a bázis felé is: láthatjátok, minden a régi.