Jeszenszky Géza

Az élet kapuja

25 éve a NATO-ban

Publicisztika

Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja. Nemcsak előttünk: az egykori szovjet tömb valamennyi, 1990-ben szabaddá vált országa előtt.

Nem köszöntötte tűzijáték, nagy hivatalos ünneplés, hogy húsz éve, 2004. május 1-jén – hét sorstárs országgal együtt – az Európai Unió tagja lettünk, de még ennél is jóval kevesebb figyelmet kapott, hogy huszonöt éve, 1999. március 12-én csatlakoztunk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ezzel megvalósult a rendszerváltozás utáni kormányok közös célja; az 1997. november 16-án a tagságról tartott népszavazáson a csatlakozás 85,5 százalékos támogatást kapott.

A három közép-európai demokrácia csatlakozásának évfordulóján Prágában Bill Clinton korábbi amerikai elnök jelenlétében emlékeztek meg a történelmi eseményről, lengyel részről pedig Duda államelnök és Tusk miniszterelnök Washingtonban kereste fel Biden elnököt; ők a köszönetnyilvánítás mellett az orosz politika által okozott veszély elhárításáról is tárgyaltak. A lengyel kormányfő II. János Pál szavaira hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy „nem létezik szabad Európa szabad és független Ukrajna nélkül”, Duda pedig – a hírek szerint – sikerrel győzte meg az elnöki székbe visszatérni igyekvő Donald Trumpot, hogy mennyire indokolt 61 milliárd dollárral támogatni Ukrajna önvédelmi háborúját. Nálunk csak egy könyvbemutató és az Egyesült Államok nagykövetsége emlékeztetett az évfordulóra, meg a Magyar Atlanti Tanács zártkörű rendezvénye.

Ellenségből a biztonságunk garanciája

Az 1949. április 4-én 12 állam által létrehozott NATO az Európát katonai támadással fenyegető Szovjetunió elleni közös védekezés céljára jött létre. Törekvését elérte, a világtörténelem legsikeresebb és leghosszabb ideje fönnálló politikai és katonai szövetségének bizonyult. Ennek köszönhető, hogy nem volt III. világháború – tehát az, hogy élünk. (Ezért a NATO még inkább megérdemelte volna a Nobel-békedíjat, mint az Európai Unió.) Magyarországon a NATO és tagállamai az 1980-as évek végéig ellenségnek számítottak, a magyar katonákat arra képezték ki, hogy adott moszkvai parancsra páncélosokkal és gyalogsággal támadják meg a semleges Ausztriát, és azt legázolva harcoljanak régi barátaink, az olaszok ellen – egy nukleáris eszközökkel vívott háborúban! Az ország népe előtt eltitkolva, de a legfelső vezetők tudtával hazánkban szovjet nukleáris rakéták voltak, kiépített kilövőállásokkal. Tehát háború esetén nukleáris célpont lettünk volna – ettől a katasztrófától, nemzetünk elpusztulásától kizárólag a NATO elrettentő ereje mentett bennünket meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.