Jeszenszky Géza

Az élet kapuja

25 éve a NATO-ban

Publicisztika

Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja. Nemcsak előttünk: az egykori szovjet tömb valamennyi, 1990-ben szabaddá vált országa előtt.

Nem köszöntötte tűzijáték, nagy hivatalos ünneplés, hogy húsz éve, 2004. május 1-jén – hét sorstárs országgal együtt – az Európai Unió tagja lettünk, de még ennél is jóval kevesebb figyelmet kapott, hogy huszonöt éve, 1999. március 12-én csatlakoztunk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ezzel megvalósult a rendszerváltozás utáni kormányok közös célja; az 1997. november 16-án a tagságról tartott népszavazáson a csatlakozás 85,5 százalékos támogatást kapott.

A három közép-európai demokrácia csatlakozásának évfordulóján Prágában Bill Clinton korábbi amerikai elnök jelenlétében emlékeztek meg a történelmi eseményről, lengyel részről pedig Duda államelnök és Tusk miniszterelnök Washingtonban kereste fel Biden elnököt; ők a köszönetnyilvánítás mellett az orosz politika által okozott veszély elhárításáról is tárgyaltak. A lengyel kormányfő II. János Pál szavaira hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy „nem létezik szabad Európa szabad és független Ukrajna nélkül”, Duda pedig – a hírek szerint – sikerrel győzte meg az elnöki székbe visszatérni igyekvő Donald Trumpot, hogy mennyire indokolt 61 milliárd dollárral támogatni Ukrajna önvédelmi háborúját. Nálunk csak egy könyvbemutató és az Egyesült Államok nagykövetsége emlékeztetett az évfordulóra, meg a Magyar Atlanti Tanács zártkörű rendezvénye.

Ellenségből a biztonságunk garanciája

Az 1949. április 4-én 12 állam által létrehozott NATO az Európát katonai támadással fenyegető Szovjetunió elleni közös védekezés céljára jött létre. Törekvését elérte, a világtörténelem legsikeresebb és leghosszabb ideje fönnálló politikai és katonai szövetségének bizonyult. Ennek köszönhető, hogy nem volt III. világháború – tehát az, hogy élünk. (Ezért a NATO még inkább megérdemelte volna a Nobel-békedíjat, mint az Európai Unió.) Magyarországon a NATO és tagállamai az 1980-as évek végéig ellenségnek számítottak, a magyar katonákat arra képezték ki, hogy adott moszkvai parancsra páncélosokkal és gyalogsággal támadják meg a semleges Ausztriát, és azt legázolva harcoljanak régi barátaink, az olaszok ellen – egy nukleáris eszközökkel vívott háborúban! Az ország népe előtt eltitkolva, de a legfelső vezetők tudtával hazánkban szovjet nukleáris rakéták voltak, kiépített kilövőállásokkal. Tehát háború esetén nukleáris célpont lettünk volna – ettől a katasztrófától, nemzetünk elpusztulásától kizárólag a NATO elrettentő ereje mentett bennünket meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.