Jeszenszky Géza

Az élet kapuja

25 éve a NATO-ban

  • Jeszenszky Géza
  • 2024. május 15.

Publicisztika

Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja. Nemcsak előttünk: az egykori szovjet tömb valamennyi, 1990-ben szabaddá vált országa előtt.

Nem köszöntötte tűzijáték, nagy hivatalos ünneplés, hogy húsz éve, 2004. május 1-jén – hét sorstárs országgal együtt – az Európai Unió tagja lettünk, de még ennél is jóval kevesebb figyelmet kapott, hogy huszonöt éve, 1999. március 12-én csatlakoztunk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ezzel megvalósult a rendszerváltozás utáni kormányok közös célja; az 1997. november 16-án a tagságról tartott népszavazáson a csatlakozás 85,5 százalékos támogatást kapott.

A három közép-európai demokrácia csatlakozásának évfordulóján Prágában Bill Clinton korábbi amerikai elnök jelenlétében emlékeztek meg a történelmi eseményről, lengyel részről pedig Duda államelnök és Tusk miniszterelnök Washingtonban kereste fel Biden elnököt; ők a köszönetnyilvánítás mellett az orosz politika által okozott veszély elhárításáról is tárgyaltak. A lengyel kormányfő II. János Pál szavaira hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy „nem létezik szabad Európa szabad és független Ukrajna nélkül”, Duda pedig – a hírek szerint – sikerrel győzte meg az elnöki székbe visszatérni igyekvő Donald Trumpot, hogy mennyire indokolt 61 milliárd dollárral támogatni Ukrajna önvédelmi háborúját. Nálunk csak egy könyvbemutató és az Egyesült Államok nagykövetsége emlékeztetett az évfordulóra, meg a Magyar Atlanti Tanács zártkörű rendezvénye.

Ellenségből a biztonságunk garanciája

Az 1949. április 4-én 12 állam által létrehozott NATO az Európát katonai támadással fenyegető Szovjetunió elleni közös védekezés céljára jött létre. Törekvését elérte, a világtörténelem legsikeresebb és leghosszabb ideje fönnálló politikai és katonai szövetségének bizonyult. Ennek köszönhető, hogy nem volt III. világháború – tehát az, hogy élünk. (Ezért a NATO még inkább megérdemelte volna a Nobel-békedíjat, mint az Európai Unió.) Magyarországon a NATO és tagállamai az 1980-as évek végéig ellenségnek számítottak, a magyar katonákat arra képezték ki, hogy adott moszkvai parancsra páncélosokkal és gyalogsággal támadják meg a semleges Ausztriát, és azt legázolva harcoljanak régi barátaink, az olaszok ellen – egy nukleáris eszközökkel vívott háborúban! Az ország népe előtt eltitkolva, de a legfelső vezetők tudtával hazánkban szovjet nukleáris rakéták voltak, kiépített kilövőállásokkal. Tehát háború esetén nukleáris célpont lettünk volna – ettől a katasztrófától, nemzetünk elpusztulásától kizárólag a NATO elrettentő ereje mentett bennünket meg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!