Ljupcso Popovszki

Viszlát, Észak, viszlát, Nyugat!

Miért adott Macedónia még egy esélyt a nacionalistáknak?

Publicisztika

Május 8-án országgyűlési és elnökválasztást tartottak Észak-Macedóniában. A VMRO-DPMNE párt tönkreverte a 2017 óta kormányzó baloldalt: 58 mandátumot szereztek a 123 tagú törvényhozásban, az Európa-párti Szociáldemokrata Unió az eddigi 41 helyett csak 18-at. A VMRO-DPMNE jelöltje nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást is. Hogyan jöttek vissza a játékba az egykor Nikola Gruevszki által vezetett nacionalisták?

 

A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) megdöbbentő vereségére magyarázatot kereső sajtó és az elemzők sok mindent felemlegettek: az úgymond elhibázott választási kampányt, amely a csömörig az európai jövőről papolt; a „bolgár diktátumot” az alkotmánymódosítások ügyében, és a bolgár kisebbség beemelésének szándékát az alkotmányba; aztán azt a francia javaslatot, amely épp ezt próbálta volna a csatlakozási tárgyalások feltételéül szabni. A korrupciót, a jogállamisági hiányosságokat, a féktelen inflációs spirált, vagy a szocdemek meghunyászkodását a DUI, a macedóniai albán párt és fő koalíciós partner kormányzati szereplőinek arroganciája előtt.

S valóban, ezekről a legkönnyebb most beszélni. Az pedig feledésbe merül, hogy a most megbukott kormány az energiaválság idején hatalmas összegekkel támogatta a háztartások áramfogyasztását; hogy az elmúlt hét évben háromszorosára nőtt a minimálnyugdíj és kétszeresére az átlagfizetés, hogy az ország csatlakozott a NATO-hoz, és tárgyalásokat kezdett az EU-val.

A politika sokszor a politika percepcióján múlik – és az amerikai és európai nagykövetek úton-útfélen hangoztatott lesújtó véleménye az országban tapasztalható korrupcióról hatásosabban befolyásolta az általános benyomásokat, mint az adatok, amelyek szerint Macedónia nagyot ugrott előre a Transparency International listáján. A nagykövetek előkészítették a terepet a kormányváltáshoz, együttműködtek az ellenzékkel – de arra nem számítottak, hogy ekkora vereséget szenvednek az Európa-párti erők, és ekkorát nyernek a nacionalisták. Állandó bírálatuk leginkább a kormányzat DUI által delegált tagjait célozta, de ezt nem mondhatták ki nyíltan, az SDSM pedig szinte mazochista módon tartotta a hátát a koalíciós partnerért. A választási vesszőfutás így elkerülhetetlen lett.

Kétség sem fér hozzá, hogy az SDSM hitelességének döntő részét elemésztette a kormányzás egyes szegmenseinek rossz teljesítménye – miközben abban a hitben ringatták magukat, hogy a Görögországgal és Bulgáriával kötött megállapodások olyan forradalmi lépések, amelyeket a jövő igazolni fog. De ezek épp így kerültek veszélybe a jelenben. Elhibázottnak bizonyult az elnökválasztás két fordulója közötti választási stratégia is. A szocdemek ugyanis elismerték, hogy egyes intézkedéseikben és személyi döntéseikben hibáztak, s hogy túlságosan engedékenyek voltak a koalíciós partnerrel szemben. Csakhogy ennyi hiba beismerése még több állampolgárt fordított el tőlük: őket a későn jött önkritika arról győzhette meg, hogy egy ilyen, minden ízében bűnös pártra nem szabad szavazni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.