Nem könnyű tömörebben elmondani, miről is szól az orbáni kulturális ellenforradalom, mint azt a Budapesti Operettszínház új igazgatója, „Nemzeti Dalszínházzá” alakítója tette: „Csupán helyszínét, épületét illetően budapesti.” Hát ez az!
De akkor miért nem Celldömölkön csinál „nemzetmegtartó csúcsintézményt” a mester?
Vagy Felcsúton. Egyszerű a válasz: az orbáni újnépies kultúra önmagában nem létezik, csak valami (konkrétan az európai Budapest) ellenében. A Felcsúti Operettszínház ugyanolyan üresen kongana, mint a kertvégi fatornyos stadion. Illetve a királyi páholyban lenne néző. Ott szotyolázna a körözött olajbáró és a főügyész, a fényüzlet-kishercegnő svájci iskolatársaival. És nagy kegyesen O1, a G.(niusz) is ott csipegetne. El-elandalodnának a „szép város Kolozsvár” prosztatába markoló fülbemászójának örök hazugságán.
Az orbáni giccskultúra műfaja a rombolás,
az értékes valódi eltüntetése, hogy helyére léphessen az értéktelen, a hamis. Az orbáni kulturális ellenforradalom a rossz ízlés fesztiválja. Olyan igénytelen silányság, amiről beszélni sem lenne érdemes, ha O1G nem ücsörögne – lassan tíz éve – az ország kasszakulcsán. Ha ő maga nem tenne úgy, mintha az ő rossz ízlése tenné boldoggá az ő (szeretve sanyargatott) népét. Persze, van, akit boldoggá tesz. Nem a kormányfő az egyetlen népmesébe érdemes bunkó itt a Kárpát-nagyhazában. De nála érdemesebb kevés van.
A város és a falu ellentéte létezik, mióta a város ki van találva. Mert a városban szabadabbak voltak a polgárok a jobbágyoknál. Szabadságukból még a művészet, meg a tudomány művelése is kitellett. A népies mozgalom a „romlott” várost akarja hasonlóvá tenni a „romlatlan, tiszta” faluhoz. A város természetesen befogadó. A perifériáról érkező tehetségek és zsenik (Petőfitől Illyés Gyuláig) beépülnek a magas kultúrába. Senki sem mondja Petőfiről, hogy vidéki költő. Vagy Bartókról, hogy fővárosi igric. Csakis a minőség számít. Nos, a fideszes kultúr-ellenforradalmároknál pont az a hiánycikk.
A szerző sebész.
Figyelmébe ajánljuk
A fejünkre nőttek
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
- Dékei Krisztina
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
- Molnár T. Eszter
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
Vasárnap az írek elleni meccs pont addig tartott, ameddig
Megtörténhet-e, hogy egy körzetet, ahol tiszás és ellenzéki jelölt is indul, megnyer a Fidesz?
Mitől különleges a MáSzínház Ha én… című előadása?
Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál
- Domány András
„Oroszország nem megbízható partner, minden további ebből következik”
- Bod Péter

