Az orbáni kulturális ellenforradalom a rossz ízlés fesztiválja

Nem könnyű tömörebben elmondani, miről is szól az orbáni kulturális ellenforradalom, mint azt a Budapesti Operettszínház új igazgatója, „Nemzeti Dalszínházzá” alakítója tette: „Csupán helyszínét, épületét illetően budapesti.” Hát ez az!

De akkor miért nem Celldömölkön csinál „nemzetmegtartó csúcsintézményt” a mester?

Vagy Felcsúton. Egyszerű a válasz: az orbáni újnépies kultúra önmagában nem létezik, csak valami (konkrétan az európai Budapest) ellenében. A Felcsúti Operettszínház ugyanolyan üresen kongana, mint a kertvégi fatornyos stadion. Illetve a királyi páholyban lenne néző. Ott szotyolázna a körözött olajbáró és a főügyész, a fényüzlet-kishercegnő svájci iskolatársaival. És nagy kegyesen O1, a G.(niusz) is ott csipegetne. El-elandalodnának a „szép város Kolozsvár” prosztatába markoló fülbemászójának örök hazugságán.  

Az orbáni giccskultúra műfaja a rombolás,

az értékes valódi eltüntetése, hogy helyére léphessen az értéktelen, a hamis. Az orbáni kulturális ellenforradalom a rossz ízlés fesztiválja. Olyan igénytelen silányság, amiről beszélni sem lenne érdemes, ha O1G nem ücsörögne – lassan tíz éve – az ország kasszakulcsán. Ha ő maga nem tenne úgy, mintha az ő rossz ízlése tenné boldoggá az ő (szeretve sanyargatott) népét. Persze, van, akit boldoggá tesz. Nem a kormányfő az egyetlen népmesébe érdemes bunkó itt a Kárpát-nagyhazában. De nála érdemesebb kevés van.
A város és a falu ellentéte létezik, mióta a város ki van találva. Mert a városban szabadabbak voltak a polgárok a jobbágyoknál. Szabadságukból még a művészet, meg a tudomány művelése is kitellett. A népies mozgalom a „romlott” várost akarja hasonlóvá tenni a „romlatlan, tiszta” faluhoz. A város természetesen befogadó. A perifériáról érkező tehetségek és zsenik (Petőfitől Illyés Gyuláig) beépülnek a magas kultúrába. Senki sem mondja Petőfiről, hogy vidéki költő. Vagy Bartókról, hogy fővárosi igric. Csakis a minőség számít. Nos, a fideszes kultúr-ellenforradalmároknál pont az a hiánycikk.

A szerző sebész.