A keresztényeknek színt kell vallaniuk. De csakis a kormány mellett?

  • Joób Márk
  • 2019. január 23.

Publicisztika

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége semmibe veszi a Biblia tanítását és kifordítja a keresztény értékrendet.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) január 14-én közleményt adott ki a „legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat” miatt, mert az szerinte „az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja”.

Szögezzük le: KÉSZ nagyon ritkán ad ki közleményt.

Sem a hajléktalan, fogyatékos, kilakoltatott vagy egészségügyi ellátásra szóruló emberek méltósága érdekében, sem az égbekiáltó korrupció, a közmédia leleplezett hazugságai vagy a független igazságszolgáltatás kiiktatására tett törekvések ellen nem foglalt állást külön közleményben.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormánnyal és holdudvarával szemben egyre erősödő kritika közönségességét olyan súlyos társadalmi problémának tartja, hogy keresztény szervezetként nem hagyhatja szó nélkül. Sőt, szerinte a hatalmon lévők ellen irányuló közönséges szóhasználat az a veszély, amely ma hazánkban az emberi méltóságot és a demokráciát fenyegeti.

Aktuális közleményével és az igazán sürgető társadalmi problémákkal kapcsolatos hallgatásával a KÉSZ semmibe veszi a Biblia tanítását és kifordítja a keresztény értékrendet.

Munkácsy Mihály festménye: Krisztus Pilátus előtt

Munkácsy Mihály festménye: Krisztus Pilátus előtt

Fotó: Wikipédia

Jézus nem korának közjogi méltóságai mellett kampányolt, nem állt a nagyhatalmú Pilátus szolgálatába és nem is csatlakozott a képmutató farizeusokhoz, hanem a társadalom peremére szorult emberekkel, a szegényekkel, betegekkel és megbélyegzettekkel vállalt közösséget, amikor Isten szeretét hirdette.Isten követőinek a politikai-gazdasági hatalomhoz fűződő viszonyáról azt mondta Jézus:

„Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.” (Máté evangéliuma 6,24) E jézusi intés alapján önvizsgálatot kell tartania a KÉSZ-nek, a keresztény egyházaknak és szervezeteknek, hogy kit is szolgálnak valójában: Istent vagy a politikai-gazdasági Mammont? Felemelik-e hangukat a keresztény értékek védelmében vagy hallgatnak, nehogy veszélybe kerüljön az állami támogatásuk? A Biblia nem ismer kompromisszumos megoldást.

Nekünk, keresztényeknek színt kell vallanunk az aktuális társadalmi kérdésekben.

A szerző keresztény filozófus-közgazdász

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.