Az erő vele van

  • 1998. július 2.

Publicisztika

Tegyük föl, hogy valaki ellop egy rakás pénzt, amiből autót vásárol. A rendőrség elkapja, majd rábizonyítja; a bíróság meg elítéli. Aztán mégis vissza az egész: a pénz, amivel a tolvaj fizetett, nem volt hamis, tehát, így az újabb verdikt, nem történt törvénysértés; bár voltak egyéb zavaró körülmények, nagyjából azért minden rendben.

Tegyük föl, hogy valaki ellop egy rakás pénzt, amiből autót vásárol. A rendőrség elkapja, majd rábizonyítja; a bíróság meg elítéli. Aztán mégis vissza az egész: a pénz, amivel a tolvaj fizetett, nem volt hamis, tehát, így az újabb verdikt, nem történt törvénysértés; bár voltak egyéb zavaró körülmények, nagyjából azért minden rendben.

Ha azt gondoljuk, hogy ilyen nincs, akkor tévedünk.

Egy évvel ezelőtt többször is részletesen foglalkoztunk azzal a tranzakcióval, amelynek során az egészségbiztosító 1,8 milliárd plusz áfáért megvett egy Wesselényi utcai épületet az OTP Ingatlan Rt.-től. A tébé részéről az ügyletet az önkormányzat akkori elnöke, Simsa Péter vezényelte; s mivel eközben majd´ minden írott szabályt megszegett, a törvényességi felügyeletet gyakorló népjóléti tárca - később pedig az új (már Simsa nélküli) önkormányzat - vizsgálatokat kezdeményezett az ügyben.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) előzetes jelentése tavasszal ugyancsak súlyos visszaéléseket tárt föl, s megállapította, hogy komoly vagyoni veszteség érte az egészségbiztosítót. Időközben a Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett közigazgatási perben megszületett a Fővárosi Bíróság első fokú ítélete is, aminek alapján az önkormányzat kezdeményezheti az adásvételi szerződés megsemmisítését is.

Ám megint jön az ÁSZ, oppardon, mondja a legfőbb számvevő, nem történt törvénysértés, Simsa Péter megtalálta az egyetlen kiskaput, mit lehet tenni: a Péter nem vásárolt, hanem vagyont cserélt, ugye tetszenek érteni.

Naná. Az ember meg néz a szájával, s legföljebb halványan sejti, hogy megint hülyének van nézve. A volt alelnök meg nyilatkozik, lám-lám, ő megmondta; még szerencse, hogy nem haragtartó, s az őt rossz fényben feltüntető lapokkal nem fog pereskedni.

És mintha senkit sem zavarna néhány apróság. Az, hogy a tébé OTP-részvényekkel fizette ki az OTP Ingatlan Rt.-nek a vételárat, az ügylet megnevezésétől függetlenül vagyonvesztéssel járt az egészségbiztosító számára; azokat a kitételeket, hogy amíg eljutottak a felek a vagyoncseréig, Simsa nem egy alkalommal hatáskörét túllépve intézkedett, az ÁSZ lényegében nem módosította; azt, hogy a vételár a kialkudottnál is majd félmilliárddal több volt, senki nem cáfolta még; az, hogy az ingatlan alkalmatlan arra, amire a tébé megvásárolta, tény; azt, hogy az OTP Ingatlan Rt.-n kívül bizonyíthatóan senki nem járt jól, kár lenne vitatni.

De mindez lényegtelen, hiszen maga a vagyoncsere, ugye, az rendben volt.

Simsa nagyon fontos ember még most is. Hogyne lenne az: mindenről tud, ami az elmúlt négy évben vagyonügyben a tébében történt - márpedig történt egy s más: mondjuk a Medicor megmentése, a Borsodchem-részvények úgynevezett konvertálása vagy a nagybankok belépése a rendszerbe. Ez utóbbiak kapcsán Simsa nyilván arról is tud, hogy a velük történt ügyletekből a tébé, mit ad isten, mindig rosszul jött ki. Mint például a Wesselényi utcai ingatlan megvételéből. Vagy mint a Dominancia Rt. privatizációjából, amely folyamatot mindvégig nyomon követte, sőt a maga szerény eszközeivel alakítgatta is a privatizációs szervezet akkori igazgatója. Akit történetesen Kovács Árpádnak hívtak, és aki történetesen manapság a legfőbb számvevő.

Persze nyilván nincs semmi összefüggés. Csak a Mi Hazánk túl kicsi.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”