Az erő vele van

  • 1998. július 2.

Publicisztika

Tegyük föl, hogy valaki ellop egy rakás pénzt, amiből autót vásárol. A rendőrség elkapja, majd rábizonyítja; a bíróság meg elítéli. Aztán mégis vissza az egész: a pénz, amivel a tolvaj fizetett, nem volt hamis, tehát, így az újabb verdikt, nem történt törvénysértés; bár voltak egyéb zavaró körülmények, nagyjából azért minden rendben.

Tegyük föl, hogy valaki ellop egy rakás pénzt, amiből autót vásárol. A rendőrség elkapja, majd rábizonyítja; a bíróság meg elítéli. Aztán mégis vissza az egész: a pénz, amivel a tolvaj fizetett, nem volt hamis, tehát, így az újabb verdikt, nem történt törvénysértés; bár voltak egyéb zavaró körülmények, nagyjából azért minden rendben.

Ha azt gondoljuk, hogy ilyen nincs, akkor tévedünk.

Egy évvel ezelőtt többször is részletesen foglalkoztunk azzal a tranzakcióval, amelynek során az egészségbiztosító 1,8 milliárd plusz áfáért megvett egy Wesselényi utcai épületet az OTP Ingatlan Rt.-től. A tébé részéről az ügyletet az önkormányzat akkori elnöke, Simsa Péter vezényelte; s mivel eközben majd´ minden írott szabályt megszegett, a törvényességi felügyeletet gyakorló népjóléti tárca - később pedig az új (már Simsa nélküli) önkormányzat - vizsgálatokat kezdeményezett az ügyben.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) előzetes jelentése tavasszal ugyancsak súlyos visszaéléseket tárt föl, s megállapította, hogy komoly vagyoni veszteség érte az egészségbiztosítót. Időközben a Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett közigazgatási perben megszületett a Fővárosi Bíróság első fokú ítélete is, aminek alapján az önkormányzat kezdeményezheti az adásvételi szerződés megsemmisítését is.

Ám megint jön az ÁSZ, oppardon, mondja a legfőbb számvevő, nem történt törvénysértés, Simsa Péter megtalálta az egyetlen kiskaput, mit lehet tenni: a Péter nem vásárolt, hanem vagyont cserélt, ugye tetszenek érteni.

Naná. Az ember meg néz a szájával, s legföljebb halványan sejti, hogy megint hülyének van nézve. A volt alelnök meg nyilatkozik, lám-lám, ő megmondta; még szerencse, hogy nem haragtartó, s az őt rossz fényben feltüntető lapokkal nem fog pereskedni.

És mintha senkit sem zavarna néhány apróság. Az, hogy a tébé OTP-részvényekkel fizette ki az OTP Ingatlan Rt.-nek a vételárat, az ügylet megnevezésétől függetlenül vagyonvesztéssel járt az egészségbiztosító számára; azokat a kitételeket, hogy amíg eljutottak a felek a vagyoncseréig, Simsa nem egy alkalommal hatáskörét túllépve intézkedett, az ÁSZ lényegében nem módosította; azt, hogy a vételár a kialkudottnál is majd félmilliárddal több volt, senki nem cáfolta még; az, hogy az ingatlan alkalmatlan arra, amire a tébé megvásárolta, tény; azt, hogy az OTP Ingatlan Rt.-n kívül bizonyíthatóan senki nem járt jól, kár lenne vitatni.

De mindez lényegtelen, hiszen maga a vagyoncsere, ugye, az rendben volt.

Simsa nagyon fontos ember még most is. Hogyne lenne az: mindenről tud, ami az elmúlt négy évben vagyonügyben a tébében történt - márpedig történt egy s más: mondjuk a Medicor megmentése, a Borsodchem-részvények úgynevezett konvertálása vagy a nagybankok belépése a rendszerbe. Ez utóbbiak kapcsán Simsa nyilván arról is tud, hogy a velük történt ügyletekből a tébé, mit ad isten, mindig rosszul jött ki. Mint például a Wesselényi utcai ingatlan megvételéből. Vagy mint a Dominancia Rt. privatizációjából, amely folyamatot mindvégig nyomon követte, sőt a maga szerény eszközeivel alakítgatta is a privatizációs szervezet akkori igazgatója. Akit történetesen Kovács Árpádnak hívtak, és aki történetesen manapság a legfőbb számvevő.

Persze nyilván nincs semmi összefüggés. Csak a Mi Hazánk túl kicsi.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.