Bevonulók kérték

  • 1996. október 4.

Publicisztika

Az, hogy Kabul elesett - bevették a tálibok -, legfeljebb Für Lajost hozhatná még lázba, ma már azonban Kabul eleste nem ráz meg senkit, Kabul az utóbbi évek során annyiszor elesett már, hogy tulajdonképpen feltápászkodnia sem volna érdemes arra a kis időre. Az új törvénykezések ugyan hajmeresztőnek tűnnek első hallásra, logikátlanság is tetten érhető köztük, kivált az, hogy még szinte ki se fújták magukat, már akasztanak, még ha egy ilyen Nadzsibullahot, akkor is. (Nadzsibullah igazi cégéres gazember volt - mint Zahir sahtól Nurmohammed Tarakin, Babrak Karmalon, Gulbuddin Hekmatjaron és a most távozásra ösztönzött Rabbanin át mindenki Afganisztánban -, de a sáriáról, az iszlám törvénykezésről nem sok jót árul el ennek a nyomorult muszkavezetőnek a lámpavasra lógatása.) Nem kevésbé ijesztő az, hogy nőt férfi nem gyógyíthat, nő viszont egyáltalán nem gyógyíthat. Ez, különös tekintettel arra, hogy nőket a továbbiakban, úgy tűnik, szabad bántalmazni - sőt, ha nem visel csadort az illető: illik -, mintha túlnőni látszana a ginekológia szakterületén. A közalkalmazottak számára kötelezővé tett szakáll a fodrászat problémakörén mutat túl, akkor is, ha az érintettek másfél hónapot kaptak, hogy az új utasítás teljesítésére a maguk eszközeivel felkészüljenek, és ha mégsem nőne, fogják Allahra, vagy hogy másra kellett az a kicsi hormontevékenységük. Utóbbi kifogás hihető is lesz, hiszen a törvénykezések minimum halállal sújtanak mindenkit, aki alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, sok szórakozási lehetőség úgyse akad majd Afganisztánban.
Az, hogy Kabul elesett - bevették a tálibok -, legfeljebb Für Lajost hozhatná még lázba, ma már azonban Kabul eleste nem ráz meg senkit, Kabul az utóbbi évek során annyiszor elesett már, hogy tulajdonképpen feltápászkodnia sem volna érdemes arra a kis időre. Az új törvénykezések ugyan hajmeresztőnek tűnnek első hallásra, logikátlanság is tetten érhető köztük, kivált az, hogy még szinte ki se fújták magukat, már akasztanak, még ha egy ilyen Nadzsibullahot, akkor is. (Nadzsibullah igazi cégéres gazember volt - mint Zahir sahtól Nurmohammed Tarakin, Babrak Karmalon, Gulbuddin Hekmatjaron és a most távozásra ösztönzött Rabbanin át mindenki Afganisztánban -, de a sáriáról, az iszlám törvénykezésről nem sok jót árul el ennek a nyomorult muszkavezetőnek a lámpavasra lógatása.) Nem kevésbé ijesztő az, hogy nőt férfi nem gyógyíthat, nő viszont egyáltalán nem gyógyíthat. Ez, különös tekintettel arra, hogy nőket a továbbiakban, úgy tűnik, szabad bántalmazni - sőt, ha nem visel csadort az illető: illik -, mintha túlnőni látszana a ginekológia szakterületén. A közalkalmazottak számára kötelezővé tett szakáll a fodrászat problémakörén mutat túl, akkor is, ha az érintettek másfél hónapot kaptak, hogy az új utasítás teljesítésére a maguk eszközeivel felkészüljenek, és ha mégsem nőne, fogják Allahra, vagy hogy másra kellett az a kicsi hormontevékenységük. Utóbbi kifogás hihető is lesz, hiszen a törvénykezések minimum halállal sújtanak mindenkit, aki alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, sok szórakozási lehetőség úgyse akad majd Afganisztánban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.