2019 novemberében, amikor Borkai Zsolt győri polgármester a szexbotrány miatt, az újraválasztása dacára lemondani kényszerült, s előtte a Fideszből is kilépett, a legtöbben arra gondoltak: az ellenzék által elítélt, de a saját pártja által is megtagadott városvezetőnek nincs esélye visszatérni a helyi politikába. Lázár János konkrétan azt mondta: "a Fidesz nagy versenyelőnye, hogy valódi néppárt, sokféle gondolat és habitus megfér benne. A Borkai-féléknek viszont nincs helye a pártban." Akkor sci-fi nek tűnt, hogy még ugyanabban a ciklusban egy helyi fideszes politikus díszpolgárnak jelöli Borkait, akit utána a helyi atlétikai klub elnökévé választanak, méghozzá a győri önkormányzat által preferált fideszes alpolgármesterrel szemben. Ezek után Borkai bejelenti: polgármesterjelöltként indul a 2024-es önkormányzati választáson, sőt. Az őt díszpolgárnak jelölő (a helyi frakcióból időközben kizárt, valamint a pártból is kilépett) önkormányzati képviselő, Hajtó Péter egy interjújában egyenesen arról beszélt: akár Borkai is lehet a kormánypárt jövő évi polgármesterjelöltje. S mivel pont akkor vetődött fel a hasonlóképp szexügybe (is) belebukott Szájer József rehabilitációja, a dolog már nem tűnt életszerűtlennek. "Újra a pályán kellene lennie, mert szükség van a tudására és a tapasztalatára, de az esetleges visszatérése az ő személyes döntése" - mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője Szájerről, hozzátéve: "Józsi helyzetét leginkább egy olyan sportolóéhoz lehet hasonlítani, akinek volt egy súlyos sérülése, de már újra teljes értékű edzésmunkát végezhet".
Ilyen légkörben már korántsem volt elképzelhetetlen, hogy a kormánypárt valamilyen módon Borkait is rehabilitálja. Deutsch nyilatkozata, s a Hajtó Péter-interjú után viszont Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre azt felelte egy július végi kormányinfón: "teljességgel kizárt”, hogy támogassák Borkait.
Viszont az jól látható, hogy a győri Fidesz-tagságon, a kormánypárt helyi törzsbázisán belül komoly feszültségek vannak. Miután Dézsi Csaba András fideszes jelöltként megnyerte a Borkai lemondása utáni időközi polgármester-választást, ez komoly változásokat hozott mind a győri Fideszben, mind a városházán. Bár egyik kormánypárti politikus váltotta a másikat, nagyobb lett a fluktuáció, mintha ellenzéki jelölt győzött volna. Dézsi hivatalba lépése óta távozott a jegyző, az aljegyző, a főépítész, az önkormányzat könyvvizsgálója, a hivatal több (fő)osztályvezetője, az önkormányzati média vezérigazgatója, a legtöbb önkormányzati cég és intézmény csúcsvezetője, egyebek között a GYŐR-SZOL kommunális szolgáltatócég vezérigazgatója, a városi múzeum, a színház, illetve a hajléktalanszálló igazgatója. Megvált pozíciójától Fekete Dávid alpolgármester, illetve Borsi Róbert, a kormánypárti frakció vezetője. Dézsi pedig utólag sem sokallja, hanem inkább kevesli a változásokat. "Egy már összeszokott szervezeti rendszert örököltem, és bár úgy tűnhetett, hogy határozott, mások véleménye szerint jelentős mértékű átalakításba kezdtem, így utólag azt mondom: teljesen át kellett volna szerveznem már az elejéről fogva az egész hivatalt. Sajnos sokáig bíztam azokban is, akik nem mindig a közös érdeket szolgálták" - mondta Dézsi lapunknak tavaly novemberben.
A választások közeledtével a kormánypárt helyi önkormányzati frakciójában is hasonló arányú változásokra számíthatnak a Fidesz helyi politikusai. Egy képviselővel már közölték is: nem indítják újra. A pártból időközben távozó Hajtó Péter szerint az önkormányzati frakciónak nagyjából a fele le fog cserélődni. Mi az oka ennek? Az egyik, a felszínen is megjelenő "tünet" a jelenlegi városvezetőnek az elődjétől gyökeresen eltérő személyisége, vezetési stílusa. Borkai Zsolt – mint arról a polgármesterváltás után a források a háttérbeszélgetések során mind e cikk szerzőjének, mind a témában riportot író kollégájának is beszámoltak – jobban hagyta önállóan dolgozni az apparátust, nagyobb autonómiát biztosított nekik. Míg Borkai "inkább hallgatott a szakértő véleményekre", valamint "meghozott döntéseket nagyon ritkán változtatott meg", addig Dézsi "hajlamos arra, hogy menet közben, egy hirtelen jött ötlet miatt megváltoztasson korábbi döntéseket". Emellett a jelenlegi városvezetőt hihetetlen szereplésvágy és közléskényszer jellemzi. Facebook-posztjai s egyéb megjelenései azt sugallják: Dézsi mindenütt ott van, mindenhez is ért – de legalábbis mindenbe beleszól. Mindez értesülésünk szerint még a Fidesz-tagság egy részét is irritálja.
Nem túlzás hát azt mondani: törésvonal húzódik a Győrt 17 éve irányító helyi kormánypárton belül.
Mindig kockázatos, ha egy hatalmon lévő vezető ilyen komoly személycseréket hajt végre. A sértett, netán egzisztenciálisan is rosszabb helyzetbe került, ugyanakkor belső információkkal rendelkező emberek kellemetlen leleplezésekkel nehezíthetik egykori párttársaik helyzetét. Illetve akár a nyerési esélyeiket is csökkentheti, ha a kizárt politikusok "ráindulnak" egykori tagtársaikra a választásokon. Van is olyan feltételezés, hogy Borkai indulása bosszú azért, mert az utódja folyton rá mutogat, mondván: üres kasszát örökölt tőle. Ha az előző polgármester csapatba szervezi és utódjával szemben "harcba küldi" a félreállított embereket, az jó néhány százalékot elvehet a Fidesztől. Mit tehet ilyenkor a kormánypárt? Az egyik NER-módszer, hogy a korábban általa is szolgált hatalom ellen forduló politikus egyszercsak hatósági ellenőrzésekkel, vegzálásokkal néz szembe, a rendszer eddig őt dicsőítő propagandagépezete karaktergyilkos cikkeket gyárt róla. Megindul az informális nyomásgyakorlás: "elbeszélgetnek" vele, hogy vissza kéne lépnie, vagy még rosszabb fog történni. Csakhogy egy sértett kádert az ilyesmi netán csak még jobban felpiszkál. A másik lehetőség, hogy a leváltott személynek "jobb a békesség" alapon valamilyen "sportállást", megbízást, előnyös üzletet kínálnak. Sokan ilyen gesztusnak vélték, amikor egy olyan céget, mely a Borkai korábbi bizalmasa, Rákosfalvy Zoltán, a Borkai köréhez sorolt Somogyi János vállalkozó és a polgármester-váltás után távozó múzeumigazgató, Grászli Bernadett érdekeltsége, 700 millió forintért vásárolt meg az önkormányzat.
Sanszos, hogy a fenti két módszert, illetve azok kombinációját alkalmazni fogják a következő hónapokban. De persze a mostani helyzet nem csupán személyi ellentét. Az 1994 és 2006 között MSZP-s színekben polgármester Balogh József szerint is Győr aranykorának tekinthető Borkai-korszak után sokként érte a Fidesz-közeli helyi vállalkozókat a koronavírus és rezsiválság miatti gazdasági visszaesés. Ezeket persze nem Dézsi Csaba András okozta, viszont ahogy reagált erre, csak rontott a helyzeten. Legvitatottabb döntése a Győri Nemzeti Színház és a körülötte lévő tér (egy, a parkolási gondokat orvosló mélygarázs építésével egybekötött) felújításának leállítása volt. Ehelyett a frissen megválasztott polgármester belengette egy új városrész, a kulturális negyed a kritikusok által irreálisnak, gigantománnak vélt tervét, amiből persze egyelőre nem is lett semmi. Ha kisebb, akár több ütemben megvalósítható beruházásokkal áll elő, azok részben talán el is indulhattak volna. Így viszont a holdudvar is a bőrén érzi: Győr szinte lefagyott. A polgármester - a bíróság által is elkaszált - változtatási tilalma sem aratott osztatlan sikert. Az Ipari Park bővítése (s egy akkugyár esetleges idejövetele) pedig úgy lett előkészítve, hogy jóformán egy egész városrészt fordított Dézsi ellen. (A Borkai-párti Hajtó Péter, de Sík Sándor győrszentiváni fideszes képviselő is árnyaltabban látja a kérdést. Borkai pedig ellenzi az akkugyárat.)
Az egészségügy átalakítása rosszul érintette a győri kórházban osztályvezető főorvosként dolgozó Dézsit. Nagyon kiakadt, hogy az új rendszerben már nem dolgozhat együtt a feleségével, Egy interjújában pedig olyan élesen kritizálta az egészségügyi reformot, hogy aztán leszedette a rádió honlapjáról, azzal az indokkal, hogy "nem akartam, hogy az ellenzék a saját hangommal kampánycélokra használja fel a szavaimat". Ugyanakkor mostanság egy videó is gyakori beszédtéma a győriek körében. Egy országosan ismert győri üzletember születésnapján készült állítólag felvétel egy olyan dologról, ami, mint az egyik helyi portál fogalmazott: "Dézsi Csaba András, illetve felesége magánügye". A városvezető felesége azt állítja, mindössze annyit történt, hogy ő rosszul lett, és a férje kivitte a helyiségből. "A fent leírt eseményről szöveges leírások hozzánk is eljutottak annak idején, de a polgármester feleségétől eltérő tartalommal" – fogalmaz diplomatikusan egy helyi portál cikke. Hogy valójában mi van a rejtélyes videón, azt csak találgatni lehet. Ez azért is érdekes, mert 2020 novemberében arról beszélt a győri polgármester: "van, akitől elfogad hálapénzt, mert még nem tiltja a törvény, és a kezdetektől adózik is utána". Szerinte "megrendelésre valaki le is fotózta ezt. Arra számít, ezzel január után próbálják megzsarolni."
Győrben egyesek biztosra veszik: a kampányban mind a videó, mind a fotó elő fog kerülni. S mivel tudjuk: az előző kampányban is szerepet játszott egy videó, ez itt sem zárható ki. Ilyen légkörben az induló Borkai (akire szinte már nosztalgiával gondolnak) a győri Fidesz rémálmává válhat. Ha pedig más városok renitens Fidesz-politikusai is vérszemet kapnak a példáján, akkor a NER rémálmává.
