Győr előző polgármesterének, Borkai Zsoltnak a 2019. októberi önkormányzati választás előtt kirobbant, utóbb lemondással végződött botránya nyitotta meg az utat a városvezetői székhez Dézsi Csaba András számára. Ami nem kimondottan volt nehezített pálya, hiszen a Fidesz jelöltjei 2006 óta gyakorlatilag minden parlamenti és önkormányzati választást megnyertek Győrben. Még az országosan nagy ellenzéki sikert hozó 2019-es választáson sem tudták kihívói legyűrni a szexbotránytól sújtva újrázni induló kormánypárti polgármestert. Aztán a Borkai lemondása miatt kiírt időközi választást 2020 januárjában Dézsi Csaba András fölényesen megnyerte, amit követően úgy nyilatkozott, hogy igazából csak az ő megválasztásával lett fideszes a városvezetés Győrben. Tény, hogy az először függetlenként indult, a Fideszbe csak jóval a 2006-os megválasztása után belépő Borkai Zsolttal ellentétben Dézsi 1993 óta jelen volt a pártban. Személye tényleg lényeges változást hozott mind a győri Fideszben, mind a városházán.
Bár egyik kormánypárti politikus váltotta a másikat, nagyobb lett a fluktuáció, mintha ellenzéki jelölt győzött volna. Dézsi hivatalba lépése óta távozott a jegyző, az aljegyző, a főépítész, az önkormányzat könyvvizsgálója, a hivatal több (fő)osztályvezetője, az önkormányzati média vezérigazgatója, a legtöbb önkormányzati cég és intézmény csúcsvezetője. Megvált pozíciójától Fekete Dávid alpolgármester, illetve Borsi Róbert, a kormánypárti frakció vezetője.
Dézsi utólag sem sokallja, hanem inkább kevesli a változásokat. „Egy már összeszokott szervezeti rendszert örököltem, és bár úgy tűnhetett, hogy határozott, mások véleménye szerint jelentős mértékű átalakításba kezdtem, így utólag azt mondom: teljesen át kellett volna szerveznem már az elejétől fogva az egész hivatalt. Sajnos sokáig bíztam azokban is, akik nem mindig a közös érdeket szolgálták” – mondta a győri polgármester a Magyar Narancsnak.
Fények
A rendszerváltáskor kardiológus szakorvosként dolgozó Dézsi a Fideszbe belépése előtt is ismert volt a helyi közéletben és médiában. 1991-ben jelent meg A XX. század rabszolgái – Riportok orvosokkal, orvosokról című kötete. Politikai karrierje mindvégig párhuzamosan futott orvosi hivatásával, s ez egy törvénymódosításnak köszönhetően a polgármesterré választása után sem szakadt meg. Az erre utaló kritikákra lapunknak így reagált: „A győriek a Covid-járvány idején szembesülhettek azzal: nem baj, ha orvos a polgármester. Aki nem ismeri a pályafutásomat, annak újszerű lehet ez a megoldás, azonban amikor 1998 és 2002 között beosztott főorvosként dolgoztam a kardiológiai osztályon, emellett alpolgármesterként a városházán én felügyeltem az egészségügyet, a szociálpolitikát, a környezetvédelmet, az ifjúságpolitikát és a kultúrát. De ha már a kollégákra kérdez, a legtöbbjüknek van komoly elfoglaltságot jelentő magánrendelése, ami nekem soha nem volt, és jelenleg sincs.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
