Cédatér

  • 2000. március 2.

Publicisztika

A győri alpolgármester annak a szemétégető kft.-nek a fizetett felügyelőbizottsági tagja vagy mije, amelyik az elmúlt hetekben a megengedett értéknél 55-ször nagyobb mennyiségű, agresszívan rákkeltő anyaggal küldte meg Győr egyik külvárosát.

A győri alpolgármester annak a szemétégető kft.-nek a fizetett felügyelőbizottsági tagja vagy mije, amelyik az elmúlt hetekben a megengedett értéknél 55-ször nagyobb mennyiségű, agresszívan rákkeltő anyaggal küldte meg Győr egyik külvárosát.

A magyarországi kurváknak a prostitúcióról szóló rendelet szerint március 1-jétől meg kellett volna kezdeniük jogszerű, a mondott rendelkezés szerint szabályozott strichelésüket azokon a területeken, amelyeket az egyes önkormányzatok jelölnek ki a számukra. A kurvák azonban jogszerű strichelésüket nem kezdhették meg, mert Magyarországon sajnálatos módon egyetlen, írd és mondd egyetlen olyan polgármester vagy önkormányzati testület sem akadt, amely a türelmi zónákat saját területén ki merte volna jelölni.

A szerencsétlen győri alpolgármester egyébként úgyszólván véletlenül keveredett ebbe a vezércikkbe; megvásárolt politikusból minden hétre jut egy, olykor több is, neki pechje volt, mert lebukása lapzártánk tájára esett. Mint ahogy merő véletlen az is, hogy az MSZP kötelékébe tartozik: tartozhatna más párthoz is, vagy a múlt szombaton kiderülhetett volna más párt más politikusáról is, hogy lefizették, megvették kilóra, hogy valakiknek a strómanja; vagy éppenséggel kiderülhetett volna az is (és ki is derült, csak már tényleg fárasztó ideírni a nevüket), hogy bizonyos állami intézmények és gazdálkodó szervek vezetői pártközpontokból kapott pecsétes papírok mentén költik a pénzt. A győri alpolgármestert persze ki kéne hogy rúgják az állásából és a pártjából, és még az is megeshet, hogy tényleg ki fogják, de ebben is a véletlené az érdem: hogy tudniillik az MSZP most véletlenül ellenzékben van, és az ellenzékben lévő pártok előbb kúrnak ki bárkit, mint a kormányon lévők, akik inkább csak megvonják a vállukat, vagy a másét, és a kikúrást az elvesztett választások utánra halasztják.

A győri alpolgármester - bármi legyen is további sorsa - azt legalább elmondhatja magáról, hogy egy darabig háborítatlanul űzte mesterségét.

Szegény kurváknak még ennyi sem jutott.

Budapesten először egy temető és egy vasúti sínpár közé akarták száműzni őket, aztán egy külvárosi szemétdomb mellé, aztán a város határába, egy kivezető út mentibe´; mostanra pedig mindenki minden megoldásból kifogyott.

El lehetne most ismételni, ezredszer, a prostitúció legális keretek közötti, szabályozott működése melletti érveket: azt, hogy ez, ha véget nem is vetne neki, de legalább mérsékelné a lányok, e szerencsétlen emberi lények megalázottságát és kiszolgáltatottságát (melynek haszonélvezői a stricik és a rendőrök), hogy ezáltal csökkenne a prostitúcióhoz kapcsolódó bűnözés, hogy a nyilvánosházaknak határozott szociálhigiénés szerepük lehet, hogy mindig, minden társadalomban volt és lesz kereslet a pénzért vett szerelemre, és ez a kereslet megteremti a maga kínálatát is és a többi és a többi.

El lehetne mindezt mondani, de minek.

E két esetből, a győri alpolgármesteréből meg az örömlányokéból egy, de legfeljebb másfél tanulság vonható le, és magunk között szólva, az is elég közhelyes.

Egyes kurváknak megy a bolt, más kurvákat meg nem hagynak érvényesülni. Ez nagyban függ attól, hogy a vizsgálódás tárgykörébe vont kurváknak mi a foglalkozásuk: a kétkeziek rendszerint a rövidebbet húzzák.

A kukák között, ki a sliccből.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.