Csalás! Pfuj!

  • Eörsi Mátyás
  • 2008. február 21.

Publicisztika

Egy megrögzött lóversenyrajongó a nagy nyeremény reményében hashajtót adott a legesélyesebb lónak, ám az mégis megnyerte a derbit. Emberünk nagy pénzt vesztett, ezért a megmérgezett ló székletmintájával a versenybírósághoz szaladt: "Csalás az egész! Itt ez a ló, személyesen mérgeztem meg, ímhol a bizonyíték! Csalás az egész! Pfuj!"

A lényeget tekintve pontosan ez történt a Szabad Demokraták Szövetsége legutóbbi elnökválasztásán. Csalás történt, és éppen a csaló panaszkodik, vádaskodik. Köteles Péter miskolci vállalkozó, az SZDSZ tagja hosszú évek óta akarta volna átvenni a hatalmat a megyei szervezetben és kitúrni T. Asztalos Ildikót, a párt megyei elnökét. Amikor nem sikerült többséget szereznie, áltagok sokaságát akarta beléptetni a szervezetbe - láttunk ilyet más pártoknál is, sajnos -, ám nem járt sikerrel.

T. Asztalos Ildikó - aki óriási szervezőképességgel megáldott megyei vezető, a Horn-Kuncze kormány idején a gazdasági minisztérium politikai államtitkára - a tavalyi elnökválasztás idején Fodor Gábor egyik leglelkesebb támogatója volt. Köteles Péter vádja, miszerint T. Asztalos Ildikó arra utasította volna az álküldötteket, hogy Kóka Jánosra szavazzanak, totálisan értelmetlen. T. Asztalos Ildikó nyilvánosan arra bátorította a borsodi küldötteket, hogy Fodor Gáborra szavazzanak - ugyan mi értelme lett volna suttogva ennek az ellenkezőjét kérni? Köteles Péter vádja itt megbicsaklik. Maradnak tehát azok az állítások, hogy egyes borsodi küldöttek helyett mások vették fel a szavazólapot és szavaztak.

Elmesélem a Narancs olvasóinak, hogyan történik mindez. A küldöttek megjelennek a küldöttgyűlés helyszínén, ahol megyénként külön regisztrációs pultoknál veszik fel a tájékoztatóanyagokat és - természetesen - a szavazólapokat. A szavazólapok átvételét és egyben a jelenlétet - ez a szavazatképesség megállapításához szükséges - az aláírásával igazolja minden küldött. A regisztrációs pultnál a küldötteket személyesen ismerő munkatársak állnak, az ún. megyei szervezők. Persze, kivételes helyzetben azt sem zárhatjuk ki, hogy a regisztrációs munkatárs sem ismer minden egyes küldöttet személyesen. De legyünk életszerűek: amennyiben ez volt a helyzet, és odament hozzá valaki, azt állítva, hogy ő borsodi küldött és Vági Sándornak hívják, ha megtalálta nevét az íven, akkor aláírás ellenében átadhatta a szavazócédulát.

Na már most. Valaki, aki a jelek szerint nem Vági Sándor küldött volt, és azt is tudnia kellett, hogy Vági Sándor nem lesz jelen, odament az SZDSZ küldöttgyűlésére, és azt hazudta, hogy őt Vági Sándornak hívják. Aláírta a jelenléti ívet Vági Sándorként - magyarán okiratot hamisított -, majd leadta a szavazatát. Az okirat-hamisító-csaló saját elmondása szerint Kóka Jánosra szavazott, ami az előzmények alapján éppúgy lehet igaz, mint nem igaz, nem tudjuk.

Vajon ki tudhatott erről a csalásról?

Erről a csalásról feltétlenül tudott az, aki magát Vági Sándor küldöttnek adta ki, és tudott Köteles Péter, aki a panaszt megtette. Az vádaskodik, aki a csalást elkövette. Tolvajt kiált a tolvaj, és ezzel besároz mindenki mást, aki nem csalt.

Érdemes eltűnődni az időzítésen is. A Hír TV szempontjából nemcsak maga a történet, hanem annak időzítése sem lehetne nagyszerűbb. Magyarországon népszavazási kampány zajlik, ebben a Fidesz populizmusával szemben a kormánykoalíció pártjai közül lényegében csak az SZDSZ veszi fel a kesztyűt, egy szellemes, ám pontosan fogalmazott üzenettel arról győzködve a választókat, hogy itt valójában a Fidesz fékezi az ország nyugatosodását, és tör lándzsát a Kádár-korszak népbutító hazugságai mellett. Ezt kellett megakadályozni. Komoran jelentem, az akció pompásan sikerült: a népszavazási kampány zenitjén immár a közélet fő kérdése nem az, hogy lehet-e Magyarországon megfinanszírozható és jó minőségen szolgáltató egészségügy és felsőoktatás, hanem az, hogy ki hamisított az SZDSZ küldöttgyűlésén. A Fidesz agitprop televíziója elérte a célját, és mivel pontosan ez a missziója, nem is orrolhatunk meg rá.

Hanem mi a helyzet Köteles Péterrel és alias Vágival? Ha valóban ennyire felháborította őket a saját csalásuk, vajon miért vártak saját maguk leleplezésével közel egy teljes évet? Vajon miért nem az eredményhirdetést követően leplezték le saját üzelmeiket? Nos, erre a kérdésre a precíz választ csak ők adhatják meg, mi csak eltűnődhetünk az okokon.

Várhatott-e a vádaskodó Köteles Péter valamit Kóka János megválasztásától? Talán azt, hogy T. Asztalos Ildikó lapátra kerül, és ő lesz a megyei spíler? Talán pénzt, paripát, fegyvert vártak, ám csalatkozniuk kellett? De ha így van, vagy ha valami másra vágytak is, amit nem kaptak meg Kóka Jánostól és az új vezetéstől, akkor lelkesedéstől mentes örömmel jelenthetem, hogy a dolgok mégiscsak rendben mennek a Szabad Demokraták Szövetségében. A magyar liberális pártban a helyi és a megyei vezetőket nem egy mindenhatalmú pártelnök nevezi ki, hanem helyben választják meg őket. Az SZDSZ-ben a politikai támogatás liberális gondolatokért, tenni akarásért és vezetői készségekért jár, nem pedig pénzért vagy hatalomért.

Ha vannak az SZDSZ-nek olyan tagjai, akik politikai választásaikkal kereskedni akarnak akár a szó politikai, akár kereskedelmi értelmében, nem az SZDSZ-ben a helyük. Menjenek el, minél messzebb, annál jobb. Mert, igen, igaz a hír: csaltak. Pfuj!

A szerző az SZDSZ országgyűlési képviselője.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.