Csókolom, jöttünk, mi vagyunk a sajtó

Publicisztika

A ruandai törvényszék 2003. december 3-i ítéletében népirtás bűnében marasztalt el három ruandai férfit, három sajtómunkást. Az ítéletben a törvényszék részletesen feldolgozza a ruandai média kialakulásának és radikalizálódásának történetét, azt, hogy hogyan váltak ezek az orgánumok a nyílt uszítás színterévé, és milyen szálakon fűződtek a tömeggyilkosságot levezénylő hutu vezetéshez. A szisztematikus propaganda kifinomultsága és hatékonysága megdöbbentő.

A ruandai törvényszék 2003. december 3-i ítéletében népirtás bűnében marasztalt el három ruandai férfit, három sajtómunkást. Az ítéletben a törvényszék részletesen feldolgozza a ruandai média kialakulásának és radikalizálódásának történetét, azt, hogy hogyan váltak ezek az orgánumok a nyílt uszítás színterévé, és milyen szálakon fűződtek a tömeggyilkosságot levezénylő hutu vezetéshez. A szisztematikus propaganda kifinomultsága és hatékonysága megdöbbentő.

Ruandában eredetileg egy állami rádióállomás volt, a ruandai rádió, amely a mindenkori kormány, pontosabban a mindenkori elnök szócsöveként a nemzeti és egyházi ünnepekről, előléptetésekről és kinevezésekről, az érettségi tételekről és egyéb közérdekű eseményekről tudósított. E rádió vezetése azonban nem radikalizálódott olyan ütemben, ahogy azt Habyarimana elnök és köre megkívánta volna. Ezért a keményvonalas hutu politikusok 1992-ben saját rádióállomás, az RTLM létrehozása mellett döntöttek. Ez az adó szinte kizárólag a hutu népesség lázításával foglalkozott... Mindennapossá váltak a hutuk felsőbbrendűségéről szóló műsorok, a felhívások az "éberségre". A rádió a tuszikat mint ördögi, titokban jól szervezett, egységes és a hutuk meggyilkolására készülő csoportot mutatta be.

A decemberi ítéletet megelőzően csak a nürnbergi törvényszék foglalkozott az írott sajtón keresztüli felbujtással - és az is nemzetközi büntetőjogi összefüggésben. A főbűnösök perében Julius Streicherre üldözés bűntette miatt halálbüntetést szabott ki a törvényszék, mert 1923 és 1945 között a Der Stürmer című hetilap főszerkesztőjeként felelős volt az újságban megjelent, a zsidóság kiirtására uszító cikkekért; ezek egy részét maga jegyezte. Az ítélet szerint a Der Stürmer "németek ezreit mérgezte meg, és ez okozta, hogy követték a Nemzetiszocialista Párt a zsidókat üldöző és azok kiirtására törekvő politikáját". A törvényszék nem foglalkozott a Der Stürmer cikkei és a tényleges atrocitások közötti ok-okozati összefüggés vizsgálatával, elegendőnek találta azt, hogy Streicher rendszeresen kapott jelentéseket arról, hogy a kelet-európai zsidóság megsemmisítése miként áll. Ebben az összefüggésben pedig tudhatta, hogy írásai milyen környezetben jelennek meg.

Nem kellene mondanunk, mert megítélésünk szerint nyilvánvaló bárkinek, aki már egyszer is kezébe vette periodikánkat, de mondanunk kell, mert mindig el kell mondani, így ebben az esetben is: a veszprémi gyilkosság ügyében az a véleményünk, hogy nem szabadott volna megtörténnie. Egy társadalomnak meg kell tudnia védelmezni egyéneit, a vendégeiről már nem is beszélve. A szombati áldozatok Veszprém város, s így Magyarország dicsőségéért dolgoztak. Az ellenük elkövetett bűn megbocsáthatatlan. Le vagyunk sújtva és szégyelljük magunkat. Most az a legfontosabb, hogy a rendőrség elfogja a szökésben lévő elkövetőt, s az igazságszolgáltatás tegye a dolgát, vizsgálja ki minden kétséget kizáróan, hogy mi történt, és büntesse meg a tetteseket a törvények szerint. Tekintet nélkül az elkövetők vagy akár az áldozatok bőrszínére, nemzeti hovatartozására. Ez ilyen egyszerű.

Ezzel helyrehozzuk a helyrehozhatatlan még helyrehozható töredékét. Minden más szándék az ügyben egyéb célokat szolgál.

Amikor ezeket a sorokat írjuk, kedd délután van. Azt írja a mai Magyar Nemzet kiemelt helyén (a 2. oldalon, a "Belföld" rovat vezető anyaga fölött), címben, hogy "Rendőrkézen a gyilkoló cigány", lejjebb a másik cím: "Felfegyverzett bűnöző a cigánysoron". A következő oldal első cikke így indít: "A romák által elkövetett bűncselekményekről..." - és akkor hol van még a "Vélemény" oldal, ahol az újság főszerkesztő-helyettese az éjszakába ölni induló cigánybandákról és gyilkos hordákról delirál.

Vajon mit akar a Magyar Nemzet?

(A cikk első három bekezdése Jeney Petra lapunkban 2004. január 29-én publikált Az ezer halál adója című írásából való.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.