Csókolom, jöttünk, mi vagyunk a sajtó

Publicisztika

A ruandai törvényszék 2003. december 3-i ítéletében népirtás bűnében marasztalt el három ruandai férfit, három sajtómunkást. Az ítéletben a törvényszék részletesen feldolgozza a ruandai média kialakulásának és radikalizálódásának történetét, azt, hogy hogyan váltak ezek az orgánumok a nyílt uszítás színterévé, és milyen szálakon fűződtek a tömeggyilkosságot levezénylő hutu vezetéshez. A szisztematikus propaganda kifinomultsága és hatékonysága megdöbbentő.

A ruandai törvényszék 2003. december 3-i ítéletében népirtás bűnében marasztalt el három ruandai férfit, három sajtómunkást. Az ítéletben a törvényszék részletesen feldolgozza a ruandai média kialakulásának és radikalizálódásának történetét, azt, hogy hogyan váltak ezek az orgánumok a nyílt uszítás színterévé, és milyen szálakon fűződtek a tömeggyilkosságot levezénylő hutu vezetéshez. A szisztematikus propaganda kifinomultsága és hatékonysága megdöbbentő.

Ruandában eredetileg egy állami rádióállomás volt, a ruandai rádió, amely a mindenkori kormány, pontosabban a mindenkori elnök szócsöveként a nemzeti és egyházi ünnepekről, előléptetésekről és kinevezésekről, az érettségi tételekről és egyéb közérdekű eseményekről tudósított. E rádió vezetése azonban nem radikalizálódott olyan ütemben, ahogy azt Habyarimana elnök és köre megkívánta volna. Ezért a keményvonalas hutu politikusok 1992-ben saját rádióállomás, az RTLM létrehozása mellett döntöttek. Ez az adó szinte kizárólag a hutu népesség lázításával foglalkozott... Mindennapossá váltak a hutuk felsőbbrendűségéről szóló műsorok, a felhívások az "éberségre". A rádió a tuszikat mint ördögi, titokban jól szervezett, egységes és a hutuk meggyilkolására készülő csoportot mutatta be.

A decemberi ítéletet megelőzően csak a nürnbergi törvényszék foglalkozott az írott sajtón keresztüli felbujtással - és az is nemzetközi büntetőjogi összefüggésben. A főbűnösök perében Julius Streicherre üldözés bűntette miatt halálbüntetést szabott ki a törvényszék, mert 1923 és 1945 között a Der Stürmer című hetilap főszerkesztőjeként felelős volt az újságban megjelent, a zsidóság kiirtására uszító cikkekért; ezek egy részét maga jegyezte. Az ítélet szerint a Der Stürmer "németek ezreit mérgezte meg, és ez okozta, hogy követték a Nemzetiszocialista Párt a zsidókat üldöző és azok kiirtására törekvő politikáját". A törvényszék nem foglalkozott a Der Stürmer cikkei és a tényleges atrocitások közötti ok-okozati összefüggés vizsgálatával, elegendőnek találta azt, hogy Streicher rendszeresen kapott jelentéseket arról, hogy a kelet-európai zsidóság megsemmisítése miként áll. Ebben az összefüggésben pedig tudhatta, hogy írásai milyen környezetben jelennek meg.

Nem kellene mondanunk, mert megítélésünk szerint nyilvánvaló bárkinek, aki már egyszer is kezébe vette periodikánkat, de mondanunk kell, mert mindig el kell mondani, így ebben az esetben is: a veszprémi gyilkosság ügyében az a véleményünk, hogy nem szabadott volna megtörténnie. Egy társadalomnak meg kell tudnia védelmezni egyéneit, a vendégeiről már nem is beszélve. A szombati áldozatok Veszprém város, s így Magyarország dicsőségéért dolgoztak. Az ellenük elkövetett bűn megbocsáthatatlan. Le vagyunk sújtva és szégyelljük magunkat. Most az a legfontosabb, hogy a rendőrség elfogja a szökésben lévő elkövetőt, s az igazságszolgáltatás tegye a dolgát, vizsgálja ki minden kétséget kizáróan, hogy mi történt, és büntesse meg a tetteseket a törvények szerint. Tekintet nélkül az elkövetők vagy akár az áldozatok bőrszínére, nemzeti hovatartozására. Ez ilyen egyszerű.

Ezzel helyrehozzuk a helyrehozhatatlan még helyrehozható töredékét. Minden más szándék az ügyben egyéb célokat szolgál.

Amikor ezeket a sorokat írjuk, kedd délután van. Azt írja a mai Magyar Nemzet kiemelt helyén (a 2. oldalon, a "Belföld" rovat vezető anyaga fölött), címben, hogy "Rendőrkézen a gyilkoló cigány", lejjebb a másik cím: "Felfegyverzett bűnöző a cigánysoron". A következő oldal első cikke így indít: "A romák által elkövetett bűncselekményekről..." - és akkor hol van még a "Vélemény" oldal, ahol az újság főszerkesztő-helyettese az éjszakába ölni induló cigánybandákról és gyilkos hordákról delirál.

Vajon mit akar a Magyar Nemzet?

(A cikk első három bekezdése Jeney Petra lapunkban 2004. január 29-én publikált Az ezer halál adója című írásából való.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.