Palik Lászlónak és Szalay Balázsnak fantasztikus üzleti ajánlata van Magyarország számára: hozzuk ide a Dakar raliversenyt, mindössze háromnegyed milliárd forint közpénzért. Ujhelyi István államtitkár teljes mellszélességgel támogatja az ötletet. A kormány rábólintott - a megszorítások nem vonatkoznak mindenkire. 21 civil szervezet viszont a kormányfőhöz fordult: vonná vissza a kormánytámogatást.
*
Kezdjük a mocskos anyagiakkal! Okkal vélelmezhető, hogy az a háromnegyed milliárd több lesz: ez már csak így szokott lenni az államilag támogatott megaprojekteknél. Közben majd kiderül, hogy kéne még néhány milliárdocska, és persze akkor már futunk a pénzünk után. Csak az autósportnál maradva: a Hungaroring 2001-es félmilliárdos állami támogatása mára a hétszeresére (!), 3,5 milliárdra nőtt. Az, hogy az állami beruházások költségei általában jóval a tervezett fölé kerülnek, a hasznok meg elmaradnak a várakozásoktól, jól ismert probléma. Kornai Jánosnak van egy javaslata ennek kezelésére: azok, akik állami pénzekből akarnak fantasztikus projekteket megvalósítani, saját vagyonukkal vállaljanak anyagi felelősséget az ötletért - mindjárt megalapozottabb üzleti tervek születnek majd. Így talán nem emelkedtek volna meglepetésszerűen a 4-es metró és a Művészetek Palotája költségei - sőt, még a PPP-ben épülő kormányzati negyed ára felől is nyugodtabbak lennénk. Ha Palik vagy Ujhelyi saját vagyonával állna jót javaslatuk realitásáért, máris komolyabban lehetne venni a hitelességét.
Ettől még persze nem vonnánk vissza a tiltakozásunkat. Ugyanis sokkal komolyabb gondok vannak a Dakar ralival annál, hogy pontosan mennyi hasznot vagy veszteséget fog termelni: etikai és környezetvédelmi problémák. ADakar ára sokkal nagyobb annál a háromnegyed vagy akárhány milliárdnál - s a presztízsveszteséget az esetleges haszon sem kompenzálja.
*
Az eredetileg Párizs-Dakar nevű autós-motoros verseny a kezdetektől fogva súlyos kritikák kereszttüzében áll. A verseny mindenekelőtt társadalmi-politikai okokból illegitim: Afrikában olyan területeken megy keresztül, amelyek lakosait nem kérdezték meg, részt akarnak-e venni a gazdag nyugatiak zajos, környezetszennyező és veszélyes szórakozásában. Persze mint a hazai események mutatják, nem csupán Afrikában nem kérdezik meg az embereket erről.
A verseny - a L'Osservatore Romano közelmúltban megjelent vezércikkét idézve - véres és felelőtlen ámokfutás, amelynek 29 éves története alatt ötvenen veszítették életüket: az áldozatok fele civil. A versenyt évente rendezik meg, azaz átlagosan minden eseményre majdnem két halott jut - nem beszélve a súlyos sebesültekről. Idén két versenyző halt meg, 2006-ban egy versenyző lelte halálát és két afrikai gyereket gázoltak el a versenyzők - eddig összesen kilenc gyermeket ölt meg a Dakar. Francia, spanyol, portugál, marokkói, guineai és szenegáli társadalmi szervezetek ezután hozták létre a CAVAD-ot, a Dakar Névtelen Áldozatainak Egyesületét, amely a játék betiltásáért küzd. Nem ez az egyetlen állampolgári kezdeményezés az ügyben: számos tüntetést szerveztek a rali miatt, több francia párt követeli a betiltását, és egyes francia önkormányzatok száműzték a versenyt a területükről. A francia országgyűlésben is többször foglalkoztak vele, párthovatartozástól függetlenül igen kritikusan. Bár a szervezői azt állítják, hogy igyekeznek biztonságosabbá tenni a futamot, törekvésük láthatóan nem jár sikerrel, hiszen az utóbbi két év a leggyászosabbak közé tartozik. Feltehető tehát a kérdés: a kormány szerint vajon Magyarország nevében vállalható-e és közpénzből megvalósítandó-e az a játék, amelyről nagy biztonsággal állítható, hogy a végére legalább egy, de talán két vagy több ember is meg fog halni - ráadásul 50 százalék az esélye annak, hogy nem versenyző, hanem civil lesz az áldozat?
A rali környezeti hatásai is drámaiak: az autók, motorok útját feltúrt, tönkretett természeti élőhelyek, elszórt veszélyes hulladékok jelzik. Ennek ellenére hazánk a Bakonyban egy közvetlen szakaszra is lehetőséget adna. A sivatagi extrém terepviszonyokra kialakított terepjárók, kamionok várhatóan komoly környezeti károkat, talajrongálást foknak okozni. A hírek szerint a hazai futam a honvédség kezelésében lévő lőtéren lenne - kérdés, hogy a szervezők valóban megelégszenek-e a több száz jármű köröztetésével ezen a területen, és nem vetnek-e szemet mondjuk a szomszédos rátóti Nagymezőre, amin vagy két tucat védett növény él, köztük olyanok is, amelyek a Bakonyban csak itt fordulnak elő. Akárhogy is, a környezeti hatástanulmány nem spórolható meg - ám felteszem, ilyen még nem készült. Továbbá. Ma Magyarországon komoly gondot jelentenek a jogellenesen az erdőben ralizó motorosok, quadosok, terepjárósok. Letarolják a növényzetet, károsítják a talajt, a kirándulókra is veszélyt jelentenek. Az egyre kevesebb erőforrással rendelkező hatóságok - rájuk ugyanis vonatkoznak a megszorítások - tehetetlenek. Lehet tippelni: a Dakar rali megrendezése és az ezt kísérő felhajtás vajon csökkenti, avagy növeli majd a fenti problémát?
Véleményem szerint a Dakar rali nem járul hozzá az országimázs erősítéséhez, éppen ellenkezőleg, rombolja azt. Nem véletlen, hogy a verseny már nem Párizsból indul. A progresszív kezdeményezéseiről ismert Bertrand Delanoë szocialista főpolgármester nem gondolja, hogy városának imázsát ez javítaná. A francia főváros honlapján egy szó sincs a Dakar raliról - itthon viszont Demszky Gábor rögtön felsorakozott a javaslat mellett, s a főváros büdzséjéből 200 milliót ajánlott a megvalósításra. De ha a progresszív francia közvélemény hozzáállására vagyunk kíváncsiak, ajánlom a népszerű énekes, Renaud dalát a startvonalnál felsorakozó "500 baromról" (eredetiben: connard). A rendező cég két legyet üt egy csapásra, amikor eladja a játékszervezés lehetőségét külföldre: elviszi a rendezvényt Franciaországból, ahol már melegszik a lábuk alatt a talaj, és pluszbevételre tesz szert a brand értékesítéséből. Ügyes. Csak mi mit keresünk ebben a bizniszben?
Ha a sportot akarjuk fejleszteni, tegyük ezt a valódi sportágakkal, ne az autógyárak által szponzorált pénzszagú cirkusszal. A tömegsport súlyos válságban van, a fiatalok egyre nehezebben jutnak sportolási lehetőséghez. A magyar társadalom népegészségügyi mutatói katasztrofálisak. Nem a Dakar rali támogatása fog ezen segíteni. Ha turistákat akarunk Magyarországra csalogatni, akkor fejlesszük a hazai kulturális és természeti adottságokhoz illeszkedő, minőségi turizmus infrastruktúráját: a gyógyturizmust, a lovasturizmust, a falusi vagy a borturizmust. Nem mellesleg 2007 a zöldturizmus éve. Ezt az a Lamperth Mónika jelentette be büszkén, aki nem sokkal utána jóváhagyta a megállapodást a Dakar rali ügyében - pedig a két dolog egymásnak szöges ellentéte. Én az elsőre szavazok.
Nyilván vannak Magyarországon olyan üzleti körök és olyan motorsportrajongók, akiknek ez tetszik. A kormánynak azonban Magyarország tágabb és hosszú távú érdekeit, jó hírét, a hazánkhoz kötődő események szimbolikus jelentőségét is szem előtt kell tartania. Márpedig a Budapest-Dakar rali hazánkhoz méltatlan kezdeményezés.
A szerző a Védegylet munkatársa.
