Egy százalék

  • 1996. november 21.

Publicisztika

Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök szerint elfogadhatatlan, hogy az egyházaknak szánt támogatásnak minősüljön az a "jelentéktelen összeg", amely a hívek jövedelemadójának egy százalékából összejönne, ha a parlament elfogadja azt a törvényt, amelynek értelmében az adózók maguk rendelkezhetnének arról, hogy ezt az egy százalékot mely civil szervezetnek utalják át. Gyulai és a vele együtt tiltakozó többi egyházfi, a református Hegedűs Lóránttól az evangélikus püspökön át az unitárius főpapig szemmel láthatóan egy másik sztoriban vannak: evvel a törvénnyel - illetve a lapzártánkkor még bizonytalan sorsú törvényjavaslattal - tudniillik senki nem venné el tőlük azt a kis pénzt, amit az egyházak a költségvetéstől szakítanak. Csak az derülne ki, hogy hány magyar adófizető mennyi forinttal hajlandó őket támogatni akkor, ha választhat a támogatandók között.
Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök szerint elfogadhatatlan, hogy az egyházaknak szánt támogatásnak minősüljön az a "jelentéktelen összeg", amely a hívek jövedelemadójának egy százalékából összejönne, ha a parlament elfogadja azt a törvényt, amelynek értelmében az adózók maguk rendelkezhetnének arról, hogy ezt az egy százalékot mely civil szervezetnek utalják át. Gyulai és a vele együtt tiltakozó többi egyházfi, a református Hegedűs Lóránttól az evangélikus püspökön át az unitárius főpapig szemmel láthatóan egy másik sztoriban vannak: evvel a törvénnyel - illetve a lapzártánkkor még bizonytalan sorsú törvényjavaslattal - tudniillik senki nem venné el tőlük azt a kis pénzt, amit az egyházak a költségvetéstől szakítanak. Csak az derülne ki, hogy hány magyar adófizető mennyi forinttal hajlandó őket támogatni akkor, ha választhat a támogatandók között.

1995-ben a parlament az akkor elfogadott szja-törvényben mintegy kötelezte magát, hogy idén megalkotja a szóban forgó paragrafusokat, így a polgárok 1996-os jövedelemadójuk századrészét már kedvük szerint fordíthatják majd dalárdák, múzeumok, meleg klubok meg az isten tudja, milyen civil kezdeményezések felvirágoztatására. A dacos magyar legalább egy kicsit belengethet a közpénzek központi újraelosztóinak, elgondolkodhat, melyik közalapítvány munkájával elégedett, és megítélheti, melyik szervezetre nincs szüksége, adott esetben annak ellenére, hogy az illető szervezet lobbistái magasztos kultúraőrző vagy nemzetmentő célokra hivatkoznak.

Ám a kormány elfelejtette beterjeszteni ezt a törvényjavaslatot; sőt egy igyekvő MSZP-s képviselő vagy három hete előállt helyette egy másikkal, ami ezt az egész utalósdi-cirkuszt a jövő évre halasztaná. Lővey képviselő (hallott-e már valaki erről a fiúról?) ötletét saját frakciótársai is leszavazták, amitől Horn Gyulának biztosan nem lett jobb a kedve. Mert a kormány smúzolása mögött az ő manővereit sejthetjük: valami homályos okból kifolyólag ő próbál egyezkedni a történeti egyházak vezetőivel. Úgy, ahogy csak ő, Horn Gyula tud egyezkedni e hazában. A koalíciós partner, sőt az MSZP-s képviselők többségének a megkerülésével, százhússzal szembe a kormányprogrammal, az állam és egyház teljes szétválasztására és a civil szféra erősítésére vonatkozó ígéretével.

Ám lapzártánkkor úgy fest, hogy ezúttal az MSZP-s képviselők tesznek majd keresztbe a miniszterelnöknek. Az egyszázalékos törvényjavaslatot - az SZDSZ nyomására - most már a szocialista frakció is próbálja rátukmálni a kormányra. Ha a kormány ezek után sem terjeszti be, akkor Horn megint becsapott mindenkit, akinek a hatalmát köszönheti.

Viszont lett néhány új barátja. És abba a templomba mehet gyónni, amelyikbe akar.

Figyelmébe ajánljuk

Nyolcan kaptak díszpolgári címet Budapesttől

  • narancs.hu

Bródy János, Daróczi Ágnes, Korniss Péter, Pogány Judit, Török András, Zoboki Gábor vehette át az elismerést, és posztumusz díszpolgári címet adott a főváros Benedek Miklósnak, Tompos Kátyának.