El a kezekkel a családtól!

  • .
  • 2010. április 15.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. április 1. Tisztelt Szerkesztőség! A lap régi olvasójaként hitetlenkedő megdöbbenéssel olvastam a szerkesztőségi írásban az alábbi mondatokat: "A hűtlenséggel, családon belüli erőszakkal megvádolt férj hűtlensége és családon belüli (fizikai és pszichikai) erőszakossága magánügy, nem tartozik másra, mint a váló felekre és a válásban döntést hozó bírókra.
(Már amenynyiben a családon belüli erőszak - történjék az bármilyen rendű és rangú családban - magánügy lehet még Európában.)"

Az első mondat állítása tehát az, hogy mind a házastársi hűtlenség, mind a családon belüli erőszak magánügy. A második mondat pedig, zárójellel érzékeltetve a szerző elbizonytalanodását saját előbbi állítását illetően, megpendíti, hogy talán az utóbbi - a családon belüli erőszak - mégsem teljesen magánügy, mivel a megítélésének lehet "európaiságon" alapuló politikai aspektusa is. Nos, kezdjük az elején - bár továbbra sem ocsúdtam fel a döbbenettől, hogy ezt a felvilágosító eszmefuttatást egy olvasónak kell megtennie a Magyar Narancs esetében. Tehát, felmerült egyfelől a kérdés a házastársi hűtlenség megítélésével kapcsolatban. A szerk. által adott válasz ez esetben helyes. Magánügyről van szó - legalábbis magyarországi vagy romániai, illetve európai kontextusban, illetve minden olyan országban, ahol a vallások szexuális morálra vonatkozó szabályainak (illetve egyes közösségek vagy egyének által vallott erkölcsi szabályoknak) betartatása nem az állam és a politikai közvélemény feladata. Viszont ami a családon belüli erőszak megítélését illeti, ott bizony fatális állampolgári tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot a szerző. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos kérdések ugyanis - mind Magyarországon, mind Romániában, mind az Európai Unió bármely tagállamában - a büntetőjog körébe tartoznak. Nem a magánszférába vagy a politikai diskurzusok világába tartozó témáról van tehát szó, hanem büntetőjogi kategóriáról (az csupán részletkérdés, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogi definíciók, illetve a fellépés jogi eszközei az EU-n belül mutatnak némi változatosságot, nem beszélve a fellépés hatékonyságában mutatkozó különbségekről). Felmerül bennem a kérdés, hogy a családon belül, hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakot alapvetően magánügynek tekintő szerző vajon mennyire lehet tájékozott a gerinces állatok védelmét szolgáló magyar jogot illetően. Vajon eszébe jutna-e egy pillanatra is, illetve leírna-e valaha is olyan tartalmú mondatot, hogy a háziállatok kínzását - történjék az bármilyen rendű és rangú családban -, vagy esetleg a túl szűk medencében tartott, egymást véresre horzsoló karácsonyi pontyok szenvedéseit magánügynek, legfeljebb politikai szempontból problematikusnak tartja?

Üdvözlettel:

Balogh Lídia

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.