El a kezekkel a családtól!

  • .
  • 2010. április 15.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. április 1. Tisztelt Szerkesztőség! A lap régi olvasójaként hitetlenkedő megdöbbenéssel olvastam a szerkesztőségi írásban az alábbi mondatokat: "A hűtlenséggel, családon belüli erőszakkal megvádolt férj hűtlensége és családon belüli (fizikai és pszichikai) erőszakossága magánügy, nem tartozik másra, mint a váló felekre és a válásban döntést hozó bírókra.
(Már amenynyiben a családon belüli erőszak - történjék az bármilyen rendű és rangú családban - magánügy lehet még Európában.)"

Az első mondat állítása tehát az, hogy mind a házastársi hűtlenség, mind a családon belüli erőszak magánügy. A második mondat pedig, zárójellel érzékeltetve a szerző elbizonytalanodását saját előbbi állítását illetően, megpendíti, hogy talán az utóbbi - a családon belüli erőszak - mégsem teljesen magánügy, mivel a megítélésének lehet "európaiságon" alapuló politikai aspektusa is. Nos, kezdjük az elején - bár továbbra sem ocsúdtam fel a döbbenettől, hogy ezt a felvilágosító eszmefuttatást egy olvasónak kell megtennie a Magyar Narancs esetében. Tehát, felmerült egyfelől a kérdés a házastársi hűtlenség megítélésével kapcsolatban. A szerk. által adott válasz ez esetben helyes. Magánügyről van szó - legalábbis magyarországi vagy romániai, illetve európai kontextusban, illetve minden olyan országban, ahol a vallások szexuális morálra vonatkozó szabályainak (illetve egyes közösségek vagy egyének által vallott erkölcsi szabályoknak) betartatása nem az állam és a politikai közvélemény feladata. Viszont ami a családon belüli erőszak megítélését illeti, ott bizony fatális állampolgári tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot a szerző. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos kérdések ugyanis - mind Magyarországon, mind Romániában, mind az Európai Unió bármely tagállamában - a büntetőjog körébe tartoznak. Nem a magánszférába vagy a politikai diskurzusok világába tartozó témáról van tehát szó, hanem büntetőjogi kategóriáról (az csupán részletkérdés, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogi definíciók, illetve a fellépés jogi eszközei az EU-n belül mutatnak némi változatosságot, nem beszélve a fellépés hatékonyságában mutatkozó különbségekről). Felmerül bennem a kérdés, hogy a családon belül, hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakot alapvetően magánügynek tekintő szerző vajon mennyire lehet tájékozott a gerinces állatok védelmét szolgáló magyar jogot illetően. Vajon eszébe jutna-e egy pillanatra is, illetve leírna-e valaha is olyan tartalmú mondatot, hogy a háziállatok kínzását - történjék az bármilyen rendű és rangú családban -, vagy esetleg a túl szűk medencében tartott, egymást véresre horzsoló karácsonyi pontyok szenvedéseit magánügynek, legfeljebb politikai szempontból problematikusnak tartja?

Üdvözlettel:

Balogh Lídia

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?