El a kezekkel a családtól!

  • .
  • 2010. április 15.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. április 1. Tisztelt Szerkesztőség! A lap régi olvasójaként hitetlenkedő megdöbbenéssel olvastam a szerkesztőségi írásban az alábbi mondatokat: "A hűtlenséggel, családon belüli erőszakkal megvádolt férj hűtlensége és családon belüli (fizikai és pszichikai) erőszakossága magánügy, nem tartozik másra, mint a váló felekre és a válásban döntést hozó bírókra.
(Már amenynyiben a családon belüli erőszak - történjék az bármilyen rendű és rangú családban - magánügy lehet még Európában.)"

Az első mondat állítása tehát az, hogy mind a házastársi hűtlenség, mind a családon belüli erőszak magánügy. A második mondat pedig, zárójellel érzékeltetve a szerző elbizonytalanodását saját előbbi állítását illetően, megpendíti, hogy talán az utóbbi - a családon belüli erőszak - mégsem teljesen magánügy, mivel a megítélésének lehet "európaiságon" alapuló politikai aspektusa is. Nos, kezdjük az elején - bár továbbra sem ocsúdtam fel a döbbenettől, hogy ezt a felvilágosító eszmefuttatást egy olvasónak kell megtennie a Magyar Narancs esetében. Tehát, felmerült egyfelől a kérdés a házastársi hűtlenség megítélésével kapcsolatban. A szerk. által adott válasz ez esetben helyes. Magánügyről van szó - legalábbis magyarországi vagy romániai, illetve európai kontextusban, illetve minden olyan országban, ahol a vallások szexuális morálra vonatkozó szabályainak (illetve egyes közösségek vagy egyének által vallott erkölcsi szabályoknak) betartatása nem az állam és a politikai közvélemény feladata. Viszont ami a családon belüli erőszak megítélését illeti, ott bizony fatális állampolgári tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot a szerző. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos kérdések ugyanis - mind Magyarországon, mind Romániában, mind az Európai Unió bármely tagállamában - a büntetőjog körébe tartoznak. Nem a magánszférába vagy a politikai diskurzusok világába tartozó témáról van tehát szó, hanem büntetőjogi kategóriáról (az csupán részletkérdés, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogi definíciók, illetve a fellépés jogi eszközei az EU-n belül mutatnak némi változatosságot, nem beszélve a fellépés hatékonyságában mutatkozó különbségekről). Felmerül bennem a kérdés, hogy a családon belül, hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakot alapvetően magánügynek tekintő szerző vajon mennyire lehet tájékozott a gerinces állatok védelmét szolgáló magyar jogot illetően. Vajon eszébe jutna-e egy pillanatra is, illetve leírna-e valaha is olyan tartalmú mondatot, hogy a háziállatok kínzását - történjék az bármilyen rendű és rangú családban -, vagy esetleg a túl szűk medencében tartott, egymást véresre horzsoló karácsonyi pontyok szenvedéseit magánügynek, legfeljebb politikai szempontból problematikusnak tartja?

Üdvözlettel:

Balogh Lídia

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.