Ez az alapja annak, hogy elérjük, hogy Magyarországon tisztességben felnevelhesse az ember a gyerekeit a tisztességes, alkotó munkájáért kapott tisztességes bérből. Csak kormányváltással tudunk olyan államot teremteni, amelyik elég szerény ahhoz, hogy ne akarja megmondani, miként kell mindenkinek élnie, és elég erős ahhoz, hogy megvédje a védteleneket, felemelje a kiszolgáltatottakat és hatékonyan képviselje a magyar érdekeket a világban.
Ezért az LMP mindent megtesz a kormányváltás érdekében. Ennek az első lépése az, hogy nem hagyjuk, hogy az ellenzék ugyanazokat a hibákat kövesse el, amelyeket már kétszer elkövetett, és amiért a kormány kétszer kétharmadot kapott. A mostanáig folytatott ellenzéki stratégia nem hatékony, nem szolgálja a kormányváltás célját. Ez a stratégia tévedések sorozata, de ez a kisebbik baj. A nagyobb baj az, hogy unalmas is, márpedig ellenzéki párttal kevés szerencsétlenebb dolog történhet, mint az unalomba fulladás.
Az ellenzéki pártok és vezetőik úgy próbálnak meg osztozkodni a parlamenti helyeken, hogy közben vállalhatatlannak tartják egymást. Ezt a sehova sem tartó vitát legfeljebb a kormánypártok és szavazóik nézik hosszan örömmel. Ez a vita két évvel a 2014-es választások előtt kezdődött, két évvel utána is tart és sajnálatos lenne, ha további két évig folytatódna. Ez összesen hat elvesztegetett esztendő. Nincs az a rezsicsökkentő vagy félelemkeltő kampány, amely ilyen hosszú ideig fenn tudná tartani az érdeklődést!
Az LMP ismeri a számokat, de tudjuk, hogy a politikában a matematika szabályai nem minden esetben érvényesek. Egy rossz szövetség esetén kettő meg kettő néha négy se lesz, sőt, lehet éppenséggel zéró is.
Az ellenzéki oldalon mindenki csak azzal foglalkozik, hogyan lehetne az adott nagyságú, többfelé felvágott tortát összeragasztani, hogyan lehetne az ellenzéki szavazatokat összeadni. Nehéz cukrászati mutatvány, ha egy dobos-, egy alma- és egy oroszkrémtortát akarunk összetenni – és még nehezebb politikai feladvány, ha egymástól gyökeresen különböző ideológiájú, de még inkább különböző szavatosságú pártokat akarunk összetenni. Ha azonban hiszünk abban, hogy csökkenteni lehet a kormánypárti szavazatok mennyiségét, akkor mindenképpen közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. Az LMP nem az ellenzéki szavazatok újraelosztásában érdekelt, hanem a kormány szavazóinak higgadt, értelemre ható meggyőzésében és átcsábításában. Ha ez sikerül, minden onnan elhozott szavazat az ellenzék győzelmét segíti. Ez az első mód, amivel az LMP hozzájárulhat a kormányváltáshoz. Alkalmatlan és depressziós politikus az, aki szerint a kormánypárti vagy a bizonytalan szavazóktól nem érkezhet támogatás.
A második, hogy újra és újra elmondjuk: az ellenzék rosszul teszi, ha tárgyalásai középpontjába a képviselői helyek elosztásának mikéntjét helyezi. Hibázik, amikor csak arra összpontosít, hogy milyen technika alkalmazása a megfelelő a 2018-as választásokon. Az ellenzéknek e helyett egyetlen dologgal kellene foglalkozni: milyen garanciákat tud adni arra, hogy 2018 után ne csak az előző 8, hanem az előző 28 évhez (rossz leírni ezt a nagy számot) képest is gyökeresen új irányt adjon az országnak. Az ellenzéki együtt gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy az ellenzéki pártok leginkább a kormány kritikájával foglalkozzanak. De saját magukra is figyeljenek; hogy hihetően képviselik-e azt, hogy valóban akarják az ország és a politikai élet teljes megújulását.
Ijesztő probléma, hogy jelenleg ez az alapfeltétel sem teljesül.
A harmadik mód, hogy felhívjuk a figyelmet a gordiuszi csomó elvágásának a lehetőségére. A kormánypárt azért olyan borzasztóan magabiztos, mert az általa 2012-ben önkényesen átalakított, súlyosan aránytalan választási rendszer biztosítja a számára, hogy 40 százaléknyi szavazattal is elérheti a képviselői helyek kétharmadát a parlamentben. Mindeközben több százezer külföldön dolgozó magyar választót a legnagyobb cinizmussal zár ki a választásból. Nyilvánvaló: az ellenzéknek közös érdeke, hogy ezt megváltoztassa, és egy igazságos választójogi törvényt hozzon létre. Demokratikus választást csak ott lehet tartani, ahol annak a szabályaiban minden részvevő egyetért – ebben az ügyben tehát könnyebb megteremteni az egyetértést. Az új választójogi törvény megteremtése érdekében, átmenetileg létrejöhet a szoros technikai együttműködés.
Az LMP nem szeretné, hogy minden ellenzéki párt további két évig csak magáról, a mandátumairól és az árulások kicsiny vígjátékáról beszéljen. Arról kell beszélnünk, hogy mit akarunk kezdeni Magyarországgal. Ez a feladat nem könnyű, sőt egyre nehezebb a könyörtelen fideszes médiaharc következtében beszűkült csatornákon. Mégis ezt javasoljuk másoknak – mi ezt fogjuk tenni.
A szerző az LMP társelnöke.
