Ez lehet az orosz "mesterterv": így hátrálna ki Moszkva a maga teremtette válságból

Publicisztika

Nem kizárt, hogy szuverén államként ismernék el a kelet-ukrajnai szakadár területeket.

Mind több jel utal arra, hogy kezd körvonalazódni az oroszok visszavonulásának forgatókönyve. Még a múlt héten az Állami Duma kommunista frakciójának néhány tagja – mégpedig azok, akik a Zjuganov-féle, a Kremllel messzemenően együttműködő politikai irányvonalat képviselik a pártban – törvényjavaslatot terjesztettek be a két kelet-ukrajnai szakadár terület szuverén államként való elismerésére. Hétfőn az is kiderült, hogy a javaslatot felvették a Duma napirendjére, és február elején tárgyalják is.

Nagyon úgy fest, hogy ez lehet a Kreml „mesterterve” a kihátrálásra a maga teremtette válságból. Miután az ultimátumként megfogalmazott két szerződéstervezetüket  a Nyugat elutasította, és mert egyre nyilvánvalóbb, hogy Moszkva számos ok miatt háborúzni nem mer, az orosz vezetésnek keresnie kell a kiutat.

Ilyen kiút lehet, hogy

szuverén államként elismeri a két kelet-ukrajnai szakadár területet.

Hogy ez egyáltalán nem tűnik képtelen feltételezésnek, azt az orosz hatalompárt, az Egységes Oroszország legutóbbi kezdeményezése is megerősíteni látszik. A párt ugyanis két napja azzal a javaslattal fordult az ország vezetéséhez, hogy Oroszország fegyverek és lőszerek nyíltan felvállalt szállításával nyújtson segítséget a szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaságoknak”. Azok ugyanis az orosz hatalompárt szerint komolyan rászorulnak erre, mert a „kijevi junta” a lerohanásukra készül. Ha valóban megindulnak az orosz fegyverszállítások, az nemcsak újabb lépés lenne e területek szuverén államként való elismerése felé, de az egyben a minszki megállapodások orosz felrúgását is jelentené. Moszkva ezzel a döntésével felhagyna eddigi álláspontjával, és nem azzal próbálkozna, hogy valamilyen módon a szakadár „népköztársaságokat” visszaszuszakolja Ukrajna testébe, és általuk próbálja korlátozni a központi hatalom működését, hanem nyilvánvalóvá és tartóssá tenné e területek kiszakítását. Ezt pedig győzelemként lehetne eladni otthon, azt állítva, hogy Oroszország megvédte honfitársait a gonosz banderovistáktól. Azért pedig, hogy a védelem teljes legyen, Moszkva azon melegében elismerné a két kelet-ukrajnai megye 40-40 százalékát felügyelő szakadár területek szuverenitását.

Ezt persze sem Kijev, sem nyugati szövetségesei nem ismernék el, de a jelenlegi helyzetben mégiscsak némi megkönnyebbültséggel vennék tudomásul, és nemcsak azért, mert a hosszú hónapokon át tartó hűhó – a határmenti jelentős orosz csapatösszevonás – ellenére elmaradna a háború, de azért is, mert – ha nem is véglegesen – egy ideig nem kellene ezekkel a területekkel foglalkozni. Kijevből úgy tekintenének ezekre a területekre, mint az ország ideiglenesen megszállt részei, amikről ugyan nem mondanak le, de egy ideig nem is kell foglalkozni velük. Ennek éppúgy lenne politikai, mint gazdasági haszna. Mindez persze nem jelentene végleges megoldást, de átmenetileg mégiscsak tisztább helyzet alakulna ki, és talán arra is volna remény, hogy az ideiglenes határnál jelentősen megritkuljanak a fegyveres incidensek. Ez azonban egyelőre csak feltételezés, de talán nem teljesen alaptalan.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.