Alkotmánymódosítás a hajléktalanok ellen

Fagyhalál

  • Herényi Károly
  • 2012. december 3.

Publicisztika

Orbánnak hajléktalanokba nem érdemes fektetni, nincs megtérülés. Félelmetes felelőtlenség és cinizmus, határozott jellem- és személyiségrajz.

Lehet-e jó a társadalmi hangulat abban az országban, ahol úgy bánnak az elesettekkel, mint Magyarország miniszterelnöke?

Orbán kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság határozata, amely a hajléktalanok közterületen élését tiltó törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, nem életszerű. Ez a hozzáállás a kormány vezetőjétől több mint riasztó. Ráadásul nem előzmények nélküli: néhány éve egy belvárosi önkormányzat úgy gondolta megoldani a hajléktalanok kiszorítását a közterekről, hogy a padokra középre egy harmadik karfát szereltettek, nehogy a hajléktalan végig tudjon feküdni rajta. Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa azonnal felemelte szavát, elítélte a rendkívül primitív, embertelen megoldást. Rámutatott, hogy magasabb társadalmi tőkével és politikai kultúrával rendelkező országok a hajléktalanság problémaegyüttesét a kialakulás fázisában, szociális munkások és családsegítők bevonásával igyekeznek megoldani.

 


Fotó: Narancs

A jelek szerint ez pusztába kiáltott szó maradt, hiszen a miniszterelnök elképzelése ezzel gyökeresen ellentétes.

Orbán azzal toldja meg ijesztő gondolatait, hogy ha az AB-n végső esetben sem megy át, akkor az alkotmányba foglalja a hajléktalanok üldözéséről szóló törvényt.

Az, hogy a leginkább kiszolgáltatottakkal, a normális társadalomból kiszorulókkal hogyan bánik, őt és kormányát minősíti. (Nem azon munkálkodik, hogyan lehetne a hajléktalanstátus kialakulását megelőzni. Nem tanulmányozza olyan országok gyakorlatát, amelyekben szinte ismeretlen a jelenség, és nem kéri ki hazai hozzáértők véleményét.) A hajléktalanságot (is) a szavazatmaximálás érdekében használja. Ki nem mondott üzenete az, hogy én megvédem a tisztességes embereket a hajléktalanok látványától és bűzétől. Nem úgy, hogy segíteni próbálok nekik, hanem törvényben tiltom meg nyomorúságos jelenlétüket az utcákon.

A hajléktalanokba nem érdemes befektetni, nincs megtérülés, ezért Iványi Gábor egyházától – amely nagyon sokat tesz a hajléktalanokért – megvonom a státust, egyesületté minősítem őket. A regisztráció a hajléktalanokat amúgy is végképp megfosztja választójoguktól.

Félelmetes felelőtlenség és cinizmus, határozott jellem- és személyiségrajz.

Az AB döntésének minősítése a miniszterelnök demokráciafelfogásának a tükre. Kép a hatalmi ágak orbáni szétválasztásáról. Kép arról, mennyire veszi komolyan az AB-t.

De még valamit nem vesz komolyan, a saját maga által összetákolt alaptörvényt. Ha az előzetes regisztráció után a hajléktalanok közterületről szóló kitiltása is bekerül az orbáni szentírásba, joggal számíthatunk rá, hogy a miénk lesz a világ legterjedelmesebb, egyre táguló alaptörvénye. A jelek szerint a kétharmad úgy látja, az alaptörvény arra való, hogy negligálhassák az AB döntéseit, ha az alkotmánybírók körében a szakmai önbecsülés felülírná a párthoz való lojalitást.

Itt a tél, a hajléktalanokat a fagy mellett Orbán is támadja. Egyre inkább rászorulnak a segítségünkre.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.