Felelőtlenek 2

Publicisztika

A parádéval kísért katasztrófára eddig kizárólag felháborító s csupán a dolog mélyen tragikus voltára tekintettel nem kacagtató válaszok születtek a feltoluló kérdésekre.
A rapid vizsgálóbizottság nagyjából nem állapított meg semmit, maszatolt csak. A feltárt tényszerűségek szerint a meteorológiai szolgálat átküldte a figyelmeztetést a katasztrófavédelemnek egyszer/kétszer, esetleg faxszal is kísérve, amit azok időben elolvastak/órákkal később/soha nem olvastak el, de egyébként is félreértették, intézkedési jogkörük pedig nincs. Szilvásy kancelláriaminiszter szerint először is senki sem hibázott, főleg nem a tűzijátékot szervező Nexus Kft., majd ugyanezzel a lendülettel: a katasztrófáért senki sem felelős, legfőképpen nem az ostoba, értelmetlen petárdamánia, csakis a vihar. Azt is megjegyezte: tulajdonképpen vannak (vagyunk) itt néhányan, akik le is állíthatták(-tuk) volna a tűzijátékot: Bodor főosztályvezető, Tóth szakállamtitkár, Gál J. államtitkár, ja és tulajdonképpen én is, már ha birtokomban lettek volna a szükséges információk (ez utóbbiak alatt, fájdalom, a főnöki utasítást - illetve éppen azok hiányát értette). Amúgy mintha Demszky főpolgármester, a fővárosi védelmi bizottság elnöke is tehetett volna egyet s mást.

Az is világos, hogy egy ekkora tömeget nem egyszerű távozásra bírni, a rendelkezésre álló egy óra biztos kevés lett volna hozzá. Tán még kommunikálni is nehéz lett volna velük - habár, például a konkurencia állításával szemben, igenis voltak a helyszínen nagy teljesítményű hangosítóeszközök, különben nem hallhatta volna a nép Palik ordítozását a légiparádé alatt.

A katasztrófa megelőzéséhez mindenesetre szükség lett volna valamiféle racionális kockázatkezelésre - a mostani tragédia egyik szomorú tanulsága az, hogy a magyar illetékesek szerint Budapesten tömegrendezvényt nem sodorhat el a förgeteg, pláne nem Szt. István napján. Ilyen esetre semmiféle (pl. menekülési) terv sem készült, bíztak a szerencsében.

Mintha nem volna elég a jogkör, az illetékesek csak ukázra mernek cselekedni. Jut eszünkbe: hol volt a nemzeti ünneppel egybekötött katasztrófa idején Gyurcsány miniszterelnök? Egy rövid részvétnyilvánításon túl a szavát sem hallani. Sólyom elnökét sem, pedig ő szeret akkor is beszélni, ha éppen senki sem kérdi. De mit is mondhatna a miniszterelnök? Hogy alárendeltjei töketlenek, hogy az ide vonatkozó jogszabályok rosszak, s kísérlet sem történt a megváltoztatásukra? Lehet, hogy az agytrösztje már fogalmazza a magyarázatokat - de minek, eső után sár.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.