Félix Péter: Füstbe ment tervek

publikálva
2002/49. (12. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem hiszem, hogy Orbán Viktor volt és Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Martonyi János volt és Kovács László jelenlegi külügyminiszter, vagy Varga Mihály volt és László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter láttak már tüdőrákost meghalni. Ha láttak volna, talán nagyobb empátiával közelítenék meg a dohányzás problematikáját, s nem fáradoztak volna, illetve fáradoznának a dohányipar érdekében az uniós tárgyalásokon. Csúnya vég, egyszer véletlenül tanúja voltam egy haláltusának. Azóta gyakran gondolok rá. Rohadt dolog lehet apró darabokban kiköhögni a tüdő egy részét, és lassan megfulladni. De nemcsak az iszonyú szenvedés megrázó, hanem az évekig tartó vegetálás is, amit a családnak végig kell asszisztálni. Az áttételes tüdőrákot Magyarországon csak kevés helyen tudják érdemi fájdalomcsillapítással elviselhetővé tenni. A többség rengeteget kínlódik, komoly fájdalmai ellenére lelkiismeretes orvosok kényszerítik az életben maradásra, még az utolsó utáni stádiumban is. A közhiedelemmel ellentétben a tüdőrákos csak betegsége végső fázisában részesül állandó kórházi ápolásban, addig otthon krákog, hörög, fulladozik. A légszomj és a halálfélelem önzővé teszi a beteget; aki végigcsinált már egy kemoterápiát vagy egy radikális tüdőműtétet egy tüdőrákos mellett, az tudja, miről beszélek. Évente négyezer ember hal meg így, kínok között; 90 százalékuk kifejezetten a dohányzás miatt.

Nem hiszem, hogy Orbán Viktor volt és Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Martonyi János volt és Kovács László jelenlegi külügyminiszter, vagy Varga Mihály volt és László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter láttak már tüdőrákost meghalni. Ha láttak volna, talán nagyobb empátiával közelítenék meg a dohányzás problematikáját, s nem fáradoztak volna, illetve fáradoznának a dohányipar érdekében az uniós tárgyalásokon. Csúnya vég, egyszer véletlenül tanúja voltam egy haláltusának. Azóta gyakran gondolok rá. Rohadt dolog lehet apró darabokban kiköhögni a tüdő egy részét, és lassan megfulladni. De nemcsak az iszonyú szenvedés megrázó, hanem az évekig tartó vegetálás is, amit a családnak végig kell asszisztálni. Az áttételes tüdőrákot Magyarországon csak kevés helyen tudják érdemi fájdalomcsillapítással elviselhetővé tenni. A többség rengeteget kínlódik, komoly fájdalmai ellenére lelkiismeretes orvosok kényszerítik az életben maradásra, még az utolsó utáni stádiumban is. A közhiedelemmel ellentétben a tüdőrákos csak betegsége végső fázisában részesül állandó kórházi ápolásban, addig otthon krákog, hörög, fulladozik. A légszomj és a halálfélelem önzővé teszi a beteget; aki végigcsinált már egy kemoterápiát vagy egy radikális tüdőműtétet egy tüdőrákos mellett, az tudja, miről beszélek. Évente négyezer ember hal meg így, kínok között; 90 százalékuk kifejezetten a dohányzás miatt.

Nem hiszem, hogy Orbán Viktor és Medgyessy Péter, Martonyi János és Kovács László, Varga Mihály és László Csaba láttak már súlyos érszűkületes beteget kínlódni. Sokuknak szép apránként levágják valamennyi végtagját, és még utána is húzhatják hosszabb-rövidebb ideig. Az egyik főorvos mesélte: János bácsi végre leszokott a dohányzásról. Hitetlenkedve fogadtam a hírt, kérdeztem is, hogy egy ilyen szenvedélybeteg embert, aki azután is füstölt, hogy egyik kezét és lábát már tőből amputálták, mivel lehetett jobb belátásra bírni? "Tegnap levágtuk a másik karját is, többé nem tud rágyújtani" - ismertette a holtbiztos receptet a sebész.

A kar és láb nélküli roncsoknak is van családjuk, szenvednek ők is a beteggel együtt, de a társadalom fittyet hány rájuk. A dohányosok személyiségi jogairól összehasonlíthatatlanul több szó esik, mint a szenvedő betegek tízezreiről és a szenvedő hozzátartozók százezreiről. A dohányzás szenvedélyének gyakorolhatósága évtizedek óta közügy, belehalni viszont kifejezetten magánügy.

H

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente több mint 30 ezer ember hal meg kifejezetten a dohányzás miatt. A Magyar Gallup Intézet felmérte, hogy minden hatodik 12 éves és minden második 18 év közeli kiskorú szenvedélybeteg dohányos, legalább fél dobozzal szív naponta. A dohányzás tehát nem a felnőttek szabad választásának kérdése, hiszen 95 százalékuk gyerekkorban szokott rá. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyik tanulmányában olvasható, hogy az óvodáskorúak 40 százalékát kényszerítik a szülei passzív dohányzásra. A tízévesek közül százból egy szenvedélybeteg dohányos. A világon a magyarok a harmadikok az egy főre eső cigarettafogyasztásban: minden lakos - beleértve a csecsemőket is - napi hét szálat szív.

A politikus nem a polgári erkölcsök szerint él, döntéseit nem az érzelem, hanem az érdekek irányítják. Jobb esetben a gondjaira bízott ország, rossz esetben a pártja érdekei. Magyarországon a pártoknak nem kell elszámolniuk azzal, hogy melyik lobbiszervezettől menynyi pénzt fogadnak el - természetesen "független" alapítványokon, vállalkozásokon keresztül -, és főleg hogy mit adnak cserébe a pénzért. Ilyen vizsgálatokat sem az Állami Számvevőszék, sem az APEH nem végezhet. Kovács László külügyminiszter, MSZP-pártelnök három levelemre egyszer sem válaszolt: elfogadtak-e a szocialisták kampánypénzt április táján a dohányipartól, vagy sem? Jó magyar recept szerint az agyonhallgatást választja, minden csoda három napig tart alapon.

Messze nem a Magyarországon tapasztalható mértékben, de az Európai Unióban is komoly gondokat okoz a cigarettázás kezelése. A tagországokban alkalmazott eltérő adók miatt az EU belső, határokkal nem védett piacán korábban valóban jelentős gond volt a cigaretta-szállítmányok ellenőrzése. Elvben a cigarettát - jövedéki termék lévén - abban a tagországban lehet csak forgalmazni, ahol az adó- és zárjegyet kiadták rá, de a csempészés veszélye kétségtelenül fennállt. Az egységes minimális jövedékiadó-szint bevezetése sokat enyhített e problémán: először a cigaretta kiskereskedelmi árára vetített 57 százalékos minimum jövedékiadó-szintet vezették be, majd 2002. július 1-jétől a minimum adószintet ezer szálanként 60 euróban rögzítették, miközben fennmaradt az 57 százalékos előírás is. Az azonos adómérték hatására a kiskereskedelmi árak közeledtek egymáshoz, s a szállítási költségekkel együtt így már kisebb az EU-n belüli legális "export" lehetősége is.

Magyarországon a cigaretta jövedéki adóját két jogcímen vetik ki. Egyrészt jelenleg - még - ezer szálanként 4200 forint az elvonás, másrészt a kiskereskedelmi ár 18 százaléka is jövedéki adó. Szintén a kiskereskedelmi árra vetül az általános forgalmi adó, ami 20 százalék. Ha Magyarország a feltételezett 2004. májusi EU-csatlakozásig nem kérne haladékot - szakkifejezéssel derogációt -, úgy a cigaretta adótartalma a jelenlegihez képest 92 százalékkal növekedne. A legkeresettebb Sophiane és Helikon - az EU-előírások szerint egy adott országban a legkeresettebb márkák adószintje az irányadó - 2004. május 1-jén a jelenlegi 315 forintról (a derogáció megkérése nélkül) legalább 500 forintra drágulna. A 315 forintos jelenlegi ár alacsony - még a 12 éves gyerekek jelentős része is képes napi fél doboz cigarettát finanszírozni.

A WHO-nak, az ENSZ egészségügyi szervezetének néhány hónapja kiadott ajánlása szerint a dohányzás visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a cigaretta árának emelése. Az uniós csatlakozás tálcán kínálja az érdemi áremelés lehetőségét. Politikailag viszonylag könnyen eladható, hiszen az uniós csatlakozás elkerülhetetlen következményeként lehetne tálalni a lépést. Ráadásul erre a Medgyessy-kormány második évében kerülne sor, és a hárommillió magyar szenvedélybeteg ismeretében is viszonylag alacsony választási kockázattal járna. A magas jövedéki adó kivetése miatt évi legalább 50-60 milliárd forint többletbevételhez juthatna a költségvetés. És évente legalább tízezer 15 év alatti gyerek nem szokna rá a dohányzásra, legalább 50 ezren abbahagynák, és több százezren csökkentenék a napi adagjukat. Mindenki jól járna - kivéve a dohányipart, amelynek a várható fogyasztáscsökkenés miatt jelentős profitcsökkenéssel kellene számolnia.

H

December 12-én Koppenhágában lezárulnak az unió és Magyarország között a csatlakozási tárgyalások. A kormány most azért lobbizik, hogy ne kelljen átvennünk a cigaretta uniós jövedékiadó-szintjét. Az unió viszont lapzártánkig még nem nyilatkozott, hogy elfogadja-e a magyar derogációs kérést, szóval a helyzet izgalmas. A kormány egyetlen érve a derogáció mellett az, hogy a szlovákok megkapták a haladékot, és ha az EU megtagadja tőlünk e lehetőséget, akkor Szlovákiában feleannyiba kerül majd a cigaretta, mint nálunk, ami óriási csempészési hullámot indukálna. Nehezen képzelhető el, hogy az ötmilliós Szlovákia dohányipara költségvetési szempontból érzékelhető mértékben árasztaná el a tízmilliós magyar piacot csempészcigarettával. Ezt az állítást egyébként Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vezérőrnagya tételesen cáfolta (lásd: "Az egekig emelném a cigaretta árát", Magyar Narancs, 2002. augusztus 8.). Kijelentette, hogy a jövedéki adó várható többletbevételének elenyésző részéből a csempészés minimális szinten tartható.

Ha megkapnánk a haladékot, akkor Magyarországon feleannyiba kerülne a cigaretta, mint Ausztriában. Miért nem tart a kormány attól, hogy ebben az esetben a magyar csempészcigaretta elárasztja majd az osztrák piacot? E kérdés tisztázására kerestem a választ a Pénzügyminisztériumnál (PM). Azt kértem a tárcától, jelöljenek ki egy szakértő köztisztviselőt, aki elmagyarázza, hogy az uniós csatlakozás után milyen szabályok szerint zajlik a jövedékiadó-köteles termékek unión belüli kereskedelme. E megbeszélésen a szlovák csempészés realitásáról is szó eshetett volna. A PM a következő választ adta: "Az uniós csatlakozás után a jövedékiadó-köteles termékek unión belüli kereskedelme vélhetőleg az unió aktuális szabályai szerint zajlik majd. Ami a kért szakértőt illeti: a tárca jövedéki adóval foglalkozó szakemberei kivétel nélkül végrehajtási rendeletek készítésén fáradoznak, így ennek a kérésnek jelenleg nem áll módunkban eleget tenni."

Érthető persze, hogy a szlovákokat előre kollektíven csempésznek kikiáltó magyar álláspont megvédésére senki nem vállalkozik szívesen. Az ötlet "szülőatyját", a Pénzügyminisztérium jövedéki osztályán dolgozó Pályi Zoltán köztisztviselőt ma már hiába keresnénk a tárcánál. Fölmondott, és szeptemberben átment a Philip Morrishoz menedzsernek a kormányzati kapcsolatok osztályára. Levélben vetettem fel László Csaba miniszternek, nem tartja-e kissé korrupciógyanúsnak, hogy egy köztisztviselő a dohányipari lobbi korábban hangoztatott, szakmailag erősen kétséges érveit szó szerint átvéve befolyásolja a tárca állásfoglalását, majd távozik az egyik dohányipari céghez. Beszteri Sára főosztályvezető - Pályi volt közvetlen főnöke - kijelentette: "Pályi Zoltán mint valamennyi alkalmazásra került köztisztviselő, felvételekor esküt tett - többek között arra -, hogy hivatali kötelességeit részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan és etikusan végzi."

Ja, így egészen más a helyzet - gondoltam magamban, csupán azt nem értem: egy ilyen részrehajlás nélküli szakember miként írhatja le nekem küldött "szakvéleményében", hogy az uniós adószint átvétele esetén 2004-ben nem elképzelhetetlen a magyar legális cigarettakereskedelem ötvenszázalékos csökkenése sem. Vagy attól tart, hogy a szlovákok tízmilliárd szál cigit dobnak át a határon 2004-ben, ami valamivel több, mint a teljes éves termelésük? Kemény szakmai munka folyik cigarettaadó-ügyben; arra azonban kíváncsi lennék, hogy nem ég-e Juhász Endre főtárgyaló arca, amikor ekkora ökörségekkel kell előrukkolnia az uniós tárgyaláson. Annak a Juhász Endrének, aki 2001 júniusában magyar részről úgy zárta le az adózásról szóló fejezetet, hogy az egészségvédelmi szempontokat hangoztatva nem kért semmiféle haladékot az uniós szint átvételére.

H

A Medgyessy-kormány egyszer sem tárgyalt a cigaretta jövedéki adójának kérdéséről - a derogációt még az Orbán-kormány kérte az EU-tól, a választások második fordulója előtt egy héttel. Ki tudja, miért? A Fidesz vezetői közül senki sem volt hajlandó válaszolni azon kérdésemre, hogy elfogadott-e a párt kampánypénzt a dohányipartól, vagy sem. Jó magyar recept szerint az agyonhallgatást választották, minden csoda három napig tart alapon.

Medgyessy nyitottságát jelzi, hogy számtalan kérésem egyikének engedve tárcaegyeztetést rendelt el a kérdésben, és a koordinálással Szegvári Péter kormány-fő-tanácsadót bízta meg. Szegvári október 8-án e-mailben tájékoztatott a miniszterelnök döntéséről. "A közeljövőben egyeztetésre kerül sor a témában a tárcák képviselőivel, s amint a kormányzati oldal álláspontja tiszta és világos, akkor - még a költségvetési vita megkezdése előtt - az összes érdekelt bevonásával egyeztető megbeszélést tartunk, természetesen az Ön részvételével." Ez igazán jólesett, ám azon eltűnődtem, hogy ha a kormányzati oldal álláspontja még nem tiszta és világos, akkor miért lobbizik Juhász közel fél éve az uniónál a derogáció kicsikarása érdekében?

Szegvári Péter azóta egy árva szót sem szólt az egyeztetés eredményéről; december 2-án viszont újabb e-mailben kért elnézést a késlekedésért, s ígérte, hogy a héten pótolja "mulasztását". Ennek azonban már nincs sok értelme, hiszen december 6-án lezárulnak az érdemi tárgyalások az unióval. A miniszterelnök számára oly fontos, a civil szférával történő egyeztetés menete tehát a következő: először hamis érvekre hivatkozva megpróbáljuk elérni a derogációt, majd a hülye civil szervezeteket bevonjuk a kormányzati munkába, egyeztetünk velük, ha annyira sír a szájuk.

Van a fiam óvodájában egy ikerpár, alig egy éve vitte el apjukat a dohányzás. Még csak hatévesek. Ilyen félárva kisgyerekekből évente hatezret termel a dohányipar.

A szerző újságíró, a Füstirtók Egyesületének elnöke.

publikálva
2002/49. (12. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk