A hét elején közzétett közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint a Fidesztől lefalcolt néhány százezer szavazó - kisebb részben a szocialistákhoz, nagyobb részben pedig (egyelőre legalábbis) a semmibe, a bizonytalanok közé.
Felejtsük el azt a marhaságot, miszerint e ténynek semmi jelentősége sincs a 2002-es választások szempontjából. Van neki, mint ahogy annak is volt, hogy 1992-93-ban a Fidesz vezetett: ez is része volt a történetnek, és ha másért nem, hát azért érdemes visszagondolni rá, hogy tudjuk, mit szúrtak el akkor a fiataldemokraták (nem értették meg, hogy nem kéne avval az MDF-fel smúzolniuk, amelyik akkor már rég szétverte a fejét a betonon); vagy annak, hogy a szocialistáknak még 1998 elején is kinézett nemhogy az abszolút, de akár a kétharmados többség is. A szocialisták 1998 elején, akárcsak a Fidesz 1993-ban, a helytelen következtetést vonták le, és rá is fizettek - Horn Gyula e közvélemény-kutatási adatoktól megmámorosodva fogott volna újfent vízlépcsőépítésbe, hogy mást ne említsünk.
Jó okkal tételezhetjük fel, hogy azok, akik a Fidesztől a szocialistákhoz vándoroltak, nyugdíjasok meg közalkalmazottak lehetnek: őket sértette meg legelőször a Fidesz. És ha a nyugdíjasok azt az ígéretet kérhetik számon a fiataldemokratáktól, amit még Horn Gyula tett nekik a nyugdíjemelésre vonatkozóan, a közalkalmazottak megalázásáért a balhét már a saját jogán kell elvinnie a Fidesznek.
De ezek a szavazók a kevésbé érdekesek.
Az 1998-as Fidesz-támogatók nagyobbik részét ugyanis feltehetően nem életkörülményeinek romlása vezette a bizonytalanok táborába. ´k azok lehetnek, akiket a Fidesz másfél évvel ezelőtt az SZDSZ-től szipkázott el: és épp azért, mert ez a réteg már akkor sem kért a szocialistákból, hát most sem szavazna rájuk. Hanem inkább áll, középen, de leginkább hülyén és becsapottan, a Fideszből lassan kigyógyulva, abszolút immunisan a párt vezetése által a közbiztonságról, a családról és a harmadik dologról, ami momentán nem jut az eszünkbe, szajkózott marhaságokra, és elege van a tiszteletbeli fiataldemokrata Torgyán József húsleveséből, a megfigyelési ügyből, a miniszterelnöki tanácsadó senkik militáns frusztráltságából, a belügyminiszter gyanús üzelmeiből, a lenyúlások újabb dimenzióiból, és nemigen tudja, hogy mihez kezdjen magával.
Márpedig továbbra is ők számítanak, mint ahogy ők számítottak 1998 májusában is. Ha a Fidesz a következő egy évben nem hátrál le a konfliktusok szításáról, ha a "kétpólusú Magyarország" delíriumában továbbra is egy nagyon buta emberek által tévesen felrajzolt, primitív társadalomképhez akarja igazítani az országot, elfelejtheti ezeket a szavazókat és velük együtt 2002-t is, nagyralátó terveit az új elit hosszú távú berendezkedéséről. A Fidesz eddigi politikájának kimerültek a tartalékai: a fiúk elérkeztek a falig. A tavaly nyáron meghirdetett félforradalom kipukkadt, a választási kampányban oly sikeresnek bizonyult komcsizás már senkit nem érdekel, az - egyébként a meglehetős dilettantizmus jegyeit viselő - kormányzati munka meg nem kedvez a szárnyalásnak és a vízióknak.
Valószínűbb azonban, hogy a Fidesz vezetőit a párt népszerűségének csökkenése nem az önvizsgálat egyedül helyes ösvényére tereli majd. Túl sok tehetségtelen nímand lebzsel a környékükön ahhoz, hogy ne nekik higgyenek. Kényelmesebb lesz azt gondolniuk, hogy a baj nem magával a stratégiával, hanem annak nem elég hatékony megvalósításával van. És akkor a végén nem marad mellettük senki, csak néhány fogatlan, csaholó vénember.
