Várhegyi Éva

Fogd és vidd

Hol vannak a betéti kamatok?

Publicisztika

Miközben az MNB folyamatosan emeli irányadó kamatát, vagyis azt, amit a nála elhelyezett betéteikre a bankoknak fizet, azoknak eszük ágában sincs továbbpasszolni ezt a saját ügyfeleiknek. Miközben ők már 13 százalékot kapnak a jegybanktól, a mi betéteinkre jó, ha 1–2 százalékot adnak, a folyószámláinkon tartott pénzünket pedig gyakorlatilag kamatmentesen használhatják.

A bankokat szemmel láthatóan nem izgatja különösebben, hogy továbbra is náluk tartjuk-e a pénzünket, vagy a növekvő veszteség láttán odébbállunk. Csak akkor válnak kicsit nagyvonalúbbá, ha akciós időszakban új pénzt viszünk hozzájuk, és kötünk le hosszabb időre, netán a náluk vezetett értékpapírszámlánkon lévő és éppen lejáró állampapírunkat váltjuk át betétre. Vagy akkor, ha a betételhelyezésünk valamilyen más, díjfizetéssel járó szolgáltatás igénybevételével is párosul, mint amilyen a bankkártyás vásárlás. Vannak még a jól bevált csalik, mint amikor a lekötés első hónapjára fizetett vonzó kamatot a második hónaptól már jóval kisebbek követik.

Az MNB összesítése szerint a bankokban elhelyezett betétei állományára átlagosan 2 százalék kamatot kap a lakosság, ami az egy ideje két számjegyű, és a még mindig növekvő infláció mellett két számjegyű, és hónapról hónapra növekvő értékvesztéssel jár. Most, a gyorsan felívelő infláció idején valamekkora veszteséget persze nem kerülhetünk el a pénzügyi megtakarításainkon, de azért nem mindegy, hogy mekkorát és meddig.

Pénzben úszó bankok

Bármennyire nehéz is ezt innen, alulról észrevenni, a magyar gazdaság még mindig úszik a pénzben, hála jegybankunk és kormányunk növekedésösztönző politikájának, és különösen az utolsó egy év állami költekezésének és a szavazatszerző juttatásdömpingjének. Ez tette a magyar inflációt rekordmagassá európai uniós összevetésben, a meglóduló belső kereslet nyomta az egekbe a szűkülő energia- és élelmiszer-kínálat hatására másutt is gyorsan növekvő árszintet. Hasonló túlfűtöttség magyarázza az Egyesült Államok inflációját is, csak ott azt némileg csillapítják a mérsékeltebb energiaárak. Nálunk szerencsétlen módon fokozottan van jelen az infláció mindkét irányból érkező összetevője: a kínálati szűkösségek, valamint a gazdaság túlfűtöttségéből fakadó keresleti többlet árnövelő hatása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.