Várhegyi Éva

Fogd és vidd

Hol vannak a betéti kamatok?

Publicisztika

Miközben az MNB folyamatosan emeli irányadó kamatát, vagyis azt, amit a nála elhelyezett betéteikre a bankoknak fizet, azoknak eszük ágában sincs továbbpasszolni ezt a saját ügyfeleiknek. Miközben ők már 13 százalékot kapnak a jegybanktól, a mi betéteinkre jó, ha 1–2 százalékot adnak, a folyószámláinkon tartott pénzünket pedig gyakorlatilag kamatmentesen használhatják.

A bankokat szemmel láthatóan nem izgatja különösebben, hogy továbbra is náluk tartjuk-e a pénzünket, vagy a növekvő veszteség láttán odébbállunk. Csak akkor válnak kicsit nagyvonalúbbá, ha akciós időszakban új pénzt viszünk hozzájuk, és kötünk le hosszabb időre, netán a náluk vezetett értékpapírszámlánkon lévő és éppen lejáró állampapírunkat váltjuk át betétre. Vagy akkor, ha a betételhelyezésünk valamilyen más, díjfizetéssel járó szolgáltatás igénybevételével is párosul, mint amilyen a bankkártyás vásárlás. Vannak még a jól bevált csalik, mint amikor a lekötés első hónapjára fizetett vonzó kamatot a második hónaptól már jóval kisebbek követik.

Az MNB összesítése szerint a bankokban elhelyezett betétei állományára átlagosan 2 százalék kamatot kap a lakosság, ami az egy ideje két számjegyű, és a még mindig növekvő infláció mellett két számjegyű, és hónapról hónapra növekvő értékvesztéssel jár. Most, a gyorsan felívelő infláció idején valamekkora veszteséget persze nem kerülhetünk el a pénzügyi megtakarításainkon, de azért nem mindegy, hogy mekkorát és meddig.

Pénzben úszó bankok

Bármennyire nehéz is ezt innen, alulról észrevenni, a magyar gazdaság még mindig úszik a pénzben, hála jegybankunk és kormányunk növekedésösztönző politikájának, és különösen az utolsó egy év állami költekezésének és a szavazatszerző juttatásdömpingjének. Ez tette a magyar inflációt rekordmagassá európai uniós összevetésben, a meglóduló belső kereslet nyomta az egekbe a szűkülő energia- és élelmiszer-kínálat hatására másutt is gyorsan növekvő árszintet. Hasonló túlfűtöttség magyarázza az Egyesült Államok inflációját is, csak ott azt némileg csillapítják a mérsékeltebb energiaárak. Nálunk szerencsétlen módon fokozottan van jelen az infláció mindkét irányból érkező összetevője: a kínálati szűkösségek, valamint a gazdaság túlfűtöttségéből fakadó keresleti többlet árnövelő hatása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.