Földet zsebbe nem teszünk

  • 1997. július 3.

Publicisztika

A zsebszerződéseket általában fecnikre írják - néha a hentesnél a csomagolópapír sarkát tépik le, olyan kicsire -, hogy könnyebben elrejtsék, mégis, van ellenszerük. Egy tévé (a Duna) műsort szentelt a földkérdésnek, benne egy zongoristával - aki szerint a pápuák bezzeg még tudnak valamit, amit mi már nem - és egy másik versenyzővel, aki tudja, mi a megoldás: az ősiség, a dicső idők, amikor a földdel "nem lehetett seftelni". Hogy mindenki értse: a földet nem lehetne eladni, hitelhez sem lehetne jutni, nem lenne beruházás, vállalkozás, megélhetés - hogy az emiatt egyszer már elmaradt modernizáció ne is említtessék. Hát persze hogy nem voltak zsebszerződők ott, ahol ilyen marhaságok léteztek.

A zsebszerződéseket általában fecnikre írják - néha a hentesnél a csomagolópapír sarkát tépik le, olyan kicsire -, hogy könnyebben elrejtsék, mégis, van ellenszerük. Egy tévé (a Duna) műsort szentelt a földkérdésnek, benne egy zongoristával - aki szerint a pápuák bezzeg még tudnak valamit, amit mi már nem - és egy másik versenyzővel, aki tudja, mi a megoldás: az ősiség, a dicső idők, amikor a földdel "nem lehetett seftelni". Hogy mindenki értse: a földet nem lehetne eladni, hitelhez sem lehetne jutni, nem lenne beruházás, vállalkozás, megélhetés - hogy az emiatt egyszer már elmaradt modernizáció ne is említtessék. Hát persze hogy nem voltak zsebszerződők ott, ahol ilyen marhaságok léteztek.

Pedig el lehet spekulálni: miért nem lenne jó, ha a külföldiek földtulajdonhoz jutnának? Jutazsákokban elvinnék az országot, és itt csak egy kráter maradna - kevés galvániszappal az alján -, meg az Aggteleki-cseppkőbarlang? Vagy attól kell tartani, hogy drágább lenne a föld? Nehezebb lenne szaré´-húgyé´ nagybirtokokat összevásárolni, és csak azután emelni a termőföld árát, piacosítani, úgymond?

Az is titokzatos, ahogyan megköttetnek: átjön Jürgen traktorral és ekével Hegyeshalomnál, keres egy szabad vegyértékű gazdát, és a szerszámoskészlet legalkalmasabb darabjával addig veri, amíg az zsebszerződni nem akar vele, vagy vannak földtulajdonosok, akik önként szerződnek? Felháborító.

Holott talán már Szvatoplukkal seftelve is sejteni lehetett, hogy a föld, bizony, áru lesz vala.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.