Turcsányi Sándor

Folytatása következik...

A csehországi elnökválasztásról

Publicisztika

Még az első forduló előtti kampányidőszakban járta egy elég gagyi vicc Csehországban, ami az amerikai elnökválasztással hasonlította össze a hazait, mondván, ott aztán van kenyai, olasz, norvég vagy épp mormon jelölt is, de az mind semmi, mert a cseheknek jutott zsidó, svájci, japán, de még egy avatar is.

Utóbbi - a január 11-én és 12-én megtartott - az első fordulóban végül 6,84 százalékot szerző Vladimír Franzra vonatkozott; a Színház- és Filmművészeti Egyetem népszerű tanára brutálisan tetovált arcának köszönhette a titulust. Csakhogy a felejtősnek induló vicc távolról sem őmiatta tartott ki a megjelenésünket követő napokban (25-én és 26-án) rendezendő második fordulóig, hanem a döntő kampány egy fura, ám egyáltalán nem váratlan, jobban belegondolva teljesen logikus fordulata miatt. E döntő jelentőségű momentum a még álló két jelölt televíziós vitáján esett.

Ki jön a Hágámba?

A mondott tévévitán Karel Schwarzenberg jelenlegi külügyminiszter és Milos Zeman egykori miniszterelnök csapott össze; köztük dől el, ki is követi Václav Klaust a Hradzsinban. Lám, mindig úgy indul, hogy lehet más a politika, s oda lyukad ki, hogy mégsem lehet! Itt is kavart japán, tetovált fejű, aztán végül megint csak a levicákok állnak szemben pravicákokkal, baloldaliak a jobboldaliakkal - ez a politikai élet rendje. Hiszen a szocdem párt egykori elnöke, illetve miniszterelnöke mérkőzik, ím, a jobboldali koalíciós kormány egyik reprezentánsával. Igaz, festettek ennél mozgalmasabb képet is a küzdőkről, miszerint a láncdohányos, alkoholista, mocskos szájú populista vezér csapna össze őherzogságával, az országrésznyi területeket tulajdonló földbirtokossal, az európai arisztokrácia elitjéhez tartozó, mindig választékosan öltözködő főrenddel. Úr a prolival. Mindkét beállítás helyes a maga módján, csak egy kérdés azon a tévévitán kitette az egész hóbelevancot a margóra. Mióta felmerült ott ugyanis a Benes-dekrétumok kérdése, minden másképpen van.

A Benes-dekrétumok, melyek a II. világháború utáni csehszlovák államiság alapjait képezik, s máig szerves részei a két utódállam jogrendjének, nos, nekünk von Haus aus ismerőseink. A 143 elnöki rendelet közül tíz-egynéhányra gondolunk ma, amikor a Benes-dekrétumokat emlegetjük, melyek a kollektív bűnösség elve alapján vették el az országban élő németektől és magyaroktól az állampolgárságukat, s sújtották őket a vagyonelkobzástól a kitelepítésen át a kényszermunkáig egy sor gazsággal. E pontokra gondolnak Magyarországon, Németországban és szerte Európában, amikor a Benes-dekrétumokat emlegetik, de a legfőként erre gondolnak a mai Csehországban és a mai Szlovákiában is, választók és politikusok, ellenzői és védelmezői, mindenki, kivétel nélkül.

E tévévitán ezekre mondta Karel Schwarzenberg elnökjelölt a következőket: "Mindig azt mondtam, és emellett most is kitartok, hogy azt, amit 1945-ben tettünk, ma az emberi jogok durva megsértéseként ítélnék el. Az akkori kormány - beleértve Edvard Benes államfőt is - valószínűleg Hágában találná magát."

A közlésnek, amellett, hogy nézeteink szerint szerfelett üdvözlendő, két magyarázata is lehetséges. Az első szerint ez derekas kiállás az európai eszmények mellett, a második viszont ordas politikai bakit orront: hogyan lehetséges, hogy a professzionális kampánymasinéria nem készíti fel a jelöltet erre a kérdésre? Hiszen az ún. szudétanémet kártyát nemcsak Csehország külügyeiben, de belpolitikai csatáiban is oly sűrűn csapják ki az asztalra, hogy már rongyos a széle. Utóbbi észrevétel alig kódolva tartalmazza azt is, hogy ha úgy gondolod, hogy a Benes-dekrétumok a cseh történelem nagyobb szabású disznóságai közé tartoznak, akkor találj ki hozzá valami ügyes fedőszöveget, különben megnézheted magadat.

Megy Klaus, jön Klaus

Másnap aztán ki is lépett medréből a Moldva. Milos Zeman rögtön ily szókat intézett vetélytársához: "Aki Csehszlovákia egyik elnökét háborús bűnösnek minősíti, úgy beszél, mint egy szudétanémet, s nem mint egy államfő." De a rá oly jellemző szerénységgel azt is megosztotta a televízió (Prima Family, ott volt az elnökjelölti vita is) nézőivel, hogy "a miniszter úr tegnap Benes elnököt háborús bűnösnek minősítette, aki a hágai törvényszék elé való. Szerény tiltakozásul cseh zászlót tűztem a kabátomra". Távolról sem váratlanul (pedig hát az lenne logikus) az elnökválasztási kampányban szerfelett aktív, még épp hivatalban lévő államfő, Václav Klaus is Zeman segítségére sietett. Lengyelországból (ahol a szlovák és a lengyel elnökkel randizott - nem tudom, de önök nem úgy emlékeznek, hogy korábban az ilyen aktusokra hivatalos volt a magyar elnök is... V4 vagy hogy is hívták?) hazatérvén a Novinky.cz című prágai hírportálnak tódítván, "hogy Schwarzenberg úr valami ilyesmit gondol, már régen tudom. Azt azonban, hogy megengedi magának, hogy véleményével a cseh elnökválasztási kampányban is fellépjen, nem vártam. Valószínűleg megszokta, hogy mindent megbocsátanak neki, de én ezt a kijelentését sosem fogom megbocsátani."

Az elnök e megszólalása persze csak az alkalomnak szólt, hisz ő és kedves családja a nevezetes kijelentés előtt is hasonló húrokat pengetett. A cseh first lady például azt találta mondani, hogy nem örülne, ha őt egy olyan asszony követné a Várban, aki nem tud csehül, utalván Schwarzenberg osztrák feleségére. Ezzel párhuzamosan az ilyesmiben illetékes helyekről előkerült az is, hogy a jelölt apósa bizony náci volt a maga idejében. Klaus gimnáziumigazgatóként tevékenykedő fia azon csúfolódott a sajtónak, hogyan is énekli a himnuszt Schwarzenberg (törve a cseh nyelvet). S a példák a végtelenségig sorolhatók arról, hogy itt valójában az idegenszívűség küzd meg a hazafisággal, s ezt a szöveget természetesen nem csak Václav Klaus fújja.

Ki lesz a főcseh?

Csehországnak közjogi értelemben maximum középerős, inkább gyenge köztársasági elnöke van, a kormány kormányoz, az elnök reprezentál, adott esetben aláír vagy nem ír alá. Csakhogy ezt az elnököt nem a parlament választja, hanem a nép. S azért az ott a Hradzsinban mégiscsak Václav Havel széke... bár az ő megítélése - kivált életében - közel sem volt annyira egyértelmű Csehországban, mint bárhol máshol a világban. Ezzel együtt a cseh elnök vitathatatlan tekintély.

Milos Zeman a maga idejében Václav Klaus politikai ellenfele volt, de a személye a Klaus-éra egyenes folytatását jelentené az elnöki székben, annak minden sötét, bornírt és korrupt vonásával. S ha e pillanatban a Benes-dekrétumok megítélésének kérdése el is fedi a miniszterelnökségével szorosan együtt járó korrupciós botrányokat, kormánya mindig is abszurd külpolitikáját, s azt az általános alkalmatlanságot, amit Zeman államférfiúként hosszú időn keresztül felmutatott, az attól még nem lesz másmilyen.

Karel Schwarzenberg valóban egy aluszékony arisztokrata, aki rendre elbóbiskol hivatalos fellépésein (lásd még ragadványnevét: Schlafenberg), de az a csodálatos helyzet van most Prágában, hogy mégis ő jelenti a józanságot, a normális, európai gondolkodást, a nemzetközi megbecsülést országának.

Pont erről, a Benes-dekrétumok gyilkos örökségéről, a nemzeti alapú politizálás bűnös szűklátókörűségéről és az ország Európában elfoglalt helyéről fognak szavazni Csehországban pénteken és szombaton.

De nincsenek illúzióink.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.