Gyula, játssz!

  • 2005. március 31.

Publicisztika

Köszöntjük az államfõi posztra önként jelentkezõk egyre népesebb sorában Horn Gyulát! Végre, Gyula bácsi! Íme, máris megvan az elsõ sajátosság, mely feltétlenül alkalmassá teszi az õsz férfiút köztársasági elnöknek: Árpi bácsi, Feri bácsi; már ne is tessék haragudni, de Kati néninek maximum egy osztályfõnököt hívnak, jobbára az alsó tagozatban. Ezenfelül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Gyuszi bácsi mennyire megrögzötten középutas politikus volt mindig is, már-már az aggályosságig ragaszkodott õ ahhoz.

Így van most is, sõt most csak igazán! Hiszen ha csak az önként jelentkezõket nézzük, ki ajánlotta Lévai Katalint államfõnek? Konkrétan Lévai Katalin, saját maga. Ki jelölte Mécs Imrét közt. elnöknek? 56 (különben többségükben szerfelett tiszteletre méltó) értelmiségi. Lárifári! Éljen a tisztes középút: az utcák, terek (amiket maga oly gyakran bejár) embere(i) és számos, valamiért teljesen névtelen szocialista párttag "puhatolózott" nála.

Tehát mégse önkeze jelölte, de el sem túlozta a díszszemlét. Hírlik, a szocialistákat (pontosabban párttársait) is váratlanul érte Horn Gyula bejelentkezése. Miért? Nem voltak még lakossági fórumon? Nem ismerik õt? Talán ez az elsõ meredek felszólamlása? Igaz, eddig még köztársasági elnök nem akart lenni, és az sem igaz, hogy Medgyessy reptetése idején eljátszott volna egy csendes kambekk gondolatával. (Azért ezekben a szocialista exkormányfõkben a nyugdíj felnyomja rendesen a spirituszt. Az milyen, amikor Medgyessy a Magyar Nemzetben arra a kérdésre, hogy õ egy görög tragédia fõhõse lenne, akit háromszor áldoztak fel, azt feleli - még egyszer: a Magyar Nemzetnek! -: "Mintha a feleségemet hallanám!"?)

Már ezt azért mégse, ha szabad kérni. Még akkor se, ha az idõ elõrehaladtával Horn Gyula miniszterelnökösködése - pragmatice - mindinkább a XX. századi magyar történelem legidillikusabb, legszakszerûbb, sõt, legviccesebb korszakainak egyikeként tûnik fel. (Arra emlékeznek, hogy "túl sok itt a filozófus"?) És nem csak az uniós tagság és a NATO-csatlakozás elõkészítése miatt; végsõ soron két kormány is azt a pénzt költötte, amíg bírta, amit a Horn Gyula megkeresett. De az akkor volt, most meg most van. Félreértés ne essék: nem az a gáz, hogy Horn Gyula államfõ lesz. Hisz nem lesz az. De az önkéntesek nem csak magukat kacagtatják ki: a Magyar Köztárság elnökének jelölése fullad így teljes közröhejbe.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.