Gavra Gábor: Békében, de határozottan (A miniszterelnök elmozdításáról)

  • Gavra Gábor
  • 2004. július 29.

Publicisztika

Medgyessy Péter hiába reménykedett abban, hogy nagyobb konfliktus nélkül megússza a szocialisták EP-választási vereségét, amely csak másodsorban írható az MSZP belsõ viszonyainak számlájára. A kudarc elsõsorban a kormány tevékenysége feletti választói ítélet következménye.

A miniszterelnök elmozdításáról

Medgyessy Péter hiába reménykedett abban, hogy nagyobb konfliktus nélkül megússza a szocialisták EP-választási vereségét, amely csak másodsorban írható az MSZP belsõ viszonyainak számlájára. A kudarc elsõsorban a kormány tevékenysége feletti választói ítélet következménye. Kovács László pártelnök kényszerû, de a vártnál tempósabb visszalépése gyorsan a miniszterelnök felelõsségére irányította a figyelmet, és Medgyessy a rá jellemzõ módon reagált: kapkodni kezdett, és elhatározta, hogy lesújt legfõbb, MSZP-n belüli kritikusainak egyikére, Gyurcsány Ferencre. Nem számolt azonban az MSZP-re jellemzõ indiszkrécióval. A Népszabadság tíz nappal ezelõtti információja a Narancs forrásai szerint nem kacsa. Mi több, kiszivárgása elég pontosan rekonstruálható: miután Medgyessy közölte Mesterházy Attilával, hogy õt szemelte ki a sportminiszteri posztra, az ifjú politikus egy vidéki szocialista rendezvényen meggondolatlanul megosztotta efölött érzett örömét hallgatóságával, és mondandója (a párton belüli "fegyelmet" ismerve nem meglepõ módon) a napilapnál landolt.

Bár az MSZP-holdudvar (plusz a fideszes Szijjártó Péter) mindent megtesz azért, hogy a közvélemény ne lássa tisztán Medgyessy motivációit, a legvalószínûbb magyarázat rém egyszerû: a kormányfõ elhatározta, hogy megelõzõ csapást mér azokra a pártpolitikusokra, akik szerint nem elég Kovács Lászlón és Ron Werberen elverni a port a választási vereségért, és akik nem szeretnék, ha az októberben megválasztandó új pártelnök Medgyessy árnyékában lenne kénytelen a 2006-os választási harcra felkészíteni a szocialistákat. Mivel az MSZP - bár vezetõi hajlamosak errõl elfeledkezni - kormányon van, a legfontosabb kérdés nem az, hogy ki és milyen programmal lesz a párt elnöke, hanem az, hogy képes-e a Magyar Köztársaság kormánya új (egyáltalán: bármilyen) irányt szabni tevékenységének. Ennek feltétele lenne, hogy a koalíciós pártok olyan miniszterelnököt találjanak, aki a Fidesz 2002-es leváltásakor megfogalmazott célok legalább részbeni teljesítése mellett a következõ másfél évben új pályára állítja Magyarországot, melyrõl a választók nem szívesen térnek le 2006-ban - még Orbán Viktor kedvéért sem.

Medgyessy Péter nem ilyen kormányfõ. Szakmai alkalmatlansága bebizonyosodott a tavalyi forintmizéria során tanúsított kormányzati szerencsétlenkedés idején - s a tekintélyvesztés azért súlyos, mert 2002-ben a pénzügyekhez értõ technokrata imázsával szállt ringbe a választók bizalmáért. Vezetõként tehetetlennek bizonyult a két koalíciós párt nyomásával szemben az egy évvel ezelõtti költségvetési és adóvitában (ez ügyben idén sem számíthatunk sok jóra). Közszerepléseihez nélkülözhetetlen hitelét pedig aláásták nagy dérrel-dúrral bejelentett, majd csöndben elfelejtett, éppen ezért egy koncepciótlan, sodródó politikus képét sugárzó kezdeményezései (a gyerekközpontú szociálpolitika, a rendes évi autópálya-építés vagy az idei február-márciusi közjogi elképzelések).

H

2001-ben a Medgyessy és Kovács László közötti kompromisszum eredményezte az elõbbi miniszterelnök-jelöltségét. Nehezen elképzelhetõ, hogy az MSZP leendõ elnöke, ha nem akar a biztos vereség tudatával 2006-ra készülni, ne adná ki Medgyessy útját. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az összes szóba jöhetõ jelölt így gondolkodik. Ha hihetünk a Magyar Hírlap múlt heti beszámolójának, az MSZP vezetõi közül többen a kormányfõ és Szili Katalin szocialista elnökhelyettes közeledését sejtik a Gyurcsány menesztésére vonatkozó elképzelés mögött. A házelnök (különleges közjogi státusának köszönhetõen egyben a szocialisták leg-népszerûbb politikusa) azonban rosszul tenné, ha asszisztálna Medgyessy túléléséhez.

A feltételezés mindazonáltal nem tûnik légbõl kapottnak, sõt logikusan hangzik: a házelnök néhány nappal korábban nyilvánosan mondott le államfõi ambícióiról, feliratkozva ezzel az MSZP legesélyesebb elnökjelöltjeinek a listájára, mindjárt a Gyurcsány Ferenc támogatását élvezõ Hiller István mellé. Szili és elmúlt évekbeli mentorai (a miniszterelnök legszûkebb környezetébe néhány hónapja visszakerült Baja Ferenc vagy Puch László pénztárnok) lehetõséget kínálhatnak Medgyessynek a hatalmon maradásra, esetleg a tisztes, azaz 2006-os visszavonulásra, míg a kormány politikáját hosszú ideje bíráló Hiller-Gyurcsány kettõs gyõzelme a miniszterelnök gyors bukásával lenne egyenlõ. Egyszerûbben: Szili Katalin személye a Medgyessy-Kovács-paktum idõleges meghosszabbítását garantálhatja a kormányfõ számára.

Az SZDSZ tavaly nyári frakció-hétvégéjén Medgyessy világossá tette: az eddigi országgyûlési választások tapasztalatai alapján nem tekintene bukásnak egy 2006-os vereséget, de egy eddig példátlan, ciklus közepi eltávolítást igen. A mandátuma kitöltésére vonatkozó ígéret tehát alkalmas lehet a közte és az MSZP második embereként, továbbá az elmúlt évtized szocialista prominenseinek támogatottjaként a status quo továbbélését képviselõ Szili Katalin közötti közeledés elõmozdítására. Ebben (és csak ebben) a játszmában Medgyessy még egyszer tényezõként szerepelhet: a kezében lévõ utolsó adu kijátszásával, egy-egy minisztere jól irányzott és kellõen megindokolt leváltásával segíthet megtisztítani a terepet a házelnök elõtt.

H

Ám ez a forgatókönyv Medgyessyn kívül csak Orbán Viktornak kedvezne. Szili és tanácsadói (köztük a független elemzõi minõségében egy MSZP-n belüli Szili-Szekeres-Lendvai-Hiller-Kiss Péter nagykoalíció létrejöttét szorgalmazó Galló Béla) maguk sem gondolhatják komolyan, hogy Medgyessy ezzel a teljesítménnyel eredményesen állhatna ki Orbán ellen 2006-ban. Egy vele befejezett kormányzati ciklus viszont eleve bukásra ítélne bárkit, akit a szocialisták kormányfõnek jelölnének. Medgyessy újbóli indítása vagy akár 2006-ig történõ hatalmon maradása a Fidesz gyõzelmének biztosítéka volna. Nem véletlen, hogy a Fidesz és a Magyar Nemzet gyakorlatilag a kormányfõ mellé állt Gyurcsánnyal szemben.

A szocialistáknak most azt kel-lene kihasználniuk, hogy - a Fidesszel ellentétben - nem egy megkérdõjelezhetetlen tekintélyû vezér irányítja õket, aki, mivel felelõsségre vonása egy választási vereség után is lehetetlen, eleve megfosztja a megújulás minden esélyétõl a pártját. Az MSZP éppen a Fidesz - Orbán személyébõl következõ - rugalmatlanságát kihasználva képes lehet arra, hogy 2006-ban meglepje ellenfelét. Ennek alapfeltétele viszont, hogy Medgyessy mielõbb távozzon a kormányfõi székbõl, és vele együtt menjenek azok is, akik mandátuma kitöltésében segédkeznének neki.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.