A miniszterelnök elmozdításáról
Medgyessy Péter hiába reménykedett abban, hogy nagyobb konfliktus nélkül megússza a szocialisták EP-választási vereségét, amely csak másodsorban írható az MSZP belsõ viszonyainak számlájára. A kudarc elsõsorban a kormány tevékenysége feletti választói ítélet következménye. Kovács László pártelnök kényszerû, de a vártnál tempósabb visszalépése gyorsan a miniszterelnök felelõsségére irányította a figyelmet, és Medgyessy a rá jellemzõ módon reagált: kapkodni kezdett, és elhatározta, hogy lesújt legfõbb, MSZP-n belüli kritikusainak egyikére, Gyurcsány Ferencre. Nem számolt azonban az MSZP-re jellemzõ indiszkrécióval. A Népszabadság tíz nappal ezelõtti információja a Narancs forrásai szerint nem kacsa. Mi több, kiszivárgása elég pontosan rekonstruálható: miután Medgyessy közölte Mesterházy Attilával, hogy õt szemelte ki a sportminiszteri posztra, az ifjú politikus egy vidéki szocialista rendezvényen meggondolatlanul megosztotta efölött érzett örömét hallgatóságával, és mondandója (a párton belüli "fegyelmet" ismerve nem meglepõ módon) a napilapnál landolt.
Bár az MSZP-holdudvar (plusz a fideszes Szijjártó Péter) mindent megtesz azért, hogy a közvélemény ne lássa tisztán Medgyessy motivációit, a legvalószínûbb magyarázat rém egyszerû: a kormányfõ elhatározta, hogy megelõzõ csapást mér azokra a pártpolitikusokra, akik szerint nem elég Kovács Lászlón és Ron Werberen elverni a port a választási vereségért, és akik nem szeretnék, ha az októberben megválasztandó új pártelnök Medgyessy árnyékában lenne kénytelen a 2006-os választási harcra felkészíteni a szocialistákat. Mivel az MSZP - bár vezetõi hajlamosak errõl elfeledkezni - kormányon van, a legfontosabb kérdés nem az, hogy ki és milyen programmal lesz a párt elnöke, hanem az, hogy képes-e a Magyar Köztársaság kormánya új (egyáltalán: bármilyen) irányt szabni tevékenységének. Ennek feltétele lenne, hogy a koalíciós pártok olyan miniszterelnököt találjanak, aki a Fidesz 2002-es leváltásakor megfogalmazott célok legalább részbeni teljesítése mellett a következõ másfél évben új pályára állítja Magyarországot, melyrõl a választók nem szívesen térnek le 2006-ban - még Orbán Viktor kedvéért sem.
Medgyessy Péter nem ilyen kormányfõ. Szakmai alkalmatlansága bebizonyosodott a tavalyi forintmizéria során tanúsított kormányzati szerencsétlenkedés idején - s a tekintélyvesztés azért súlyos, mert 2002-ben a pénzügyekhez értõ technokrata imázsával szállt ringbe a választók bizalmáért. Vezetõként tehetetlennek bizonyult a két koalíciós párt nyomásával szemben az egy évvel ezelõtti költségvetési és adóvitában (ez ügyben idén sem számíthatunk sok jóra). Közszerepléseihez nélkülözhetetlen hitelét pedig aláásták nagy dérrel-dúrral bejelentett, majd csöndben elfelejtett, éppen ezért egy koncepciótlan, sodródó politikus képét sugárzó kezdeményezései (a gyerekközpontú szociálpolitika, a rendes évi autópálya-építés vagy az idei február-márciusi közjogi elképzelések).
H
2001-ben a Medgyessy és Kovács László közötti kompromisszum eredményezte az elõbbi miniszterelnök-jelöltségét. Nehezen elképzelhetõ, hogy az MSZP leendõ elnöke, ha nem akar a biztos vereség tudatával 2006-ra készülni, ne adná ki Medgyessy útját. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az összes szóba jöhetõ jelölt így gondolkodik. Ha hihetünk a Magyar Hírlap múlt heti beszámolójának, az MSZP vezetõi közül többen a kormányfõ és Szili Katalin szocialista elnökhelyettes közeledését sejtik a Gyurcsány menesztésére vonatkozó elképzelés mögött. A házelnök (különleges közjogi státusának köszönhetõen egyben a szocialisták leg-népszerûbb politikusa) azonban rosszul tenné, ha asszisztálna Medgyessy túléléséhez.
A feltételezés mindazonáltal nem tûnik légbõl kapottnak, sõt logikusan hangzik: a házelnök néhány nappal korábban nyilvánosan mondott le államfõi ambícióiról, feliratkozva ezzel az MSZP legesélyesebb elnökjelöltjeinek a listájára, mindjárt a Gyurcsány Ferenc támogatását élvezõ Hiller István mellé. Szili és elmúlt évekbeli mentorai (a miniszterelnök legszûkebb környezetébe néhány hónapja visszakerült Baja Ferenc vagy Puch László pénztárnok) lehetõséget kínálhatnak Medgyessynek a hatalmon maradásra, esetleg a tisztes, azaz 2006-os visszavonulásra, míg a kormány politikáját hosszú ideje bíráló Hiller-Gyurcsány kettõs gyõzelme a miniszterelnök gyors bukásával lenne egyenlõ. Egyszerûbben: Szili Katalin személye a Medgyessy-Kovács-paktum idõleges meghosszabbítását garantálhatja a kormányfõ számára.
Az SZDSZ tavaly nyári frakció-hétvégéjén Medgyessy világossá tette: az eddigi országgyûlési választások tapasztalatai alapján nem tekintene bukásnak egy 2006-os vereséget, de egy eddig példátlan, ciklus közepi eltávolítást igen. A mandátuma kitöltésére vonatkozó ígéret tehát alkalmas lehet a közte és az MSZP második embereként, továbbá az elmúlt évtized szocialista prominenseinek támogatottjaként a status quo továbbélését képviselõ Szili Katalin közötti közeledés elõmozdítására. Ebben (és csak ebben) a játszmában Medgyessy még egyszer tényezõként szerepelhet: a kezében lévõ utolsó adu kijátszásával, egy-egy minisztere jól irányzott és kellõen megindokolt leváltásával segíthet megtisztítani a terepet a házelnök elõtt.
H
Ám ez a forgatókönyv Medgyessyn kívül csak Orbán Viktornak kedvezne. Szili és tanácsadói (köztük a független elemzõi minõségében egy MSZP-n belüli Szili-Szekeres-Lendvai-Hiller-Kiss Péter nagykoalíció létrejöttét szorgalmazó Galló Béla) maguk sem gondolhatják komolyan, hogy Medgyessy ezzel a teljesítménnyel eredményesen állhatna ki Orbán ellen 2006-ban. Egy vele befejezett kormányzati ciklus viszont eleve bukásra ítélne bárkit, akit a szocialisták kormányfõnek jelölnének. Medgyessy újbóli indítása vagy akár 2006-ig történõ hatalmon maradása a Fidesz gyõzelmének biztosítéka volna. Nem véletlen, hogy a Fidesz és a Magyar Nemzet gyakorlatilag a kormányfõ mellé állt Gyurcsánnyal szemben.
A szocialistáknak most azt kel-lene kihasználniuk, hogy - a Fidesszel ellentétben - nem egy megkérdõjelezhetetlen tekintélyû vezér irányítja õket, aki, mivel felelõsségre vonása egy választási vereség után is lehetetlen, eleve megfosztja a megújulás minden esélyétõl a pártját. Az MSZP éppen a Fidesz - Orbán személyébõl következõ - rugalmatlanságát kihasználva képes lehet arra, hogy 2006-ban meglepje ellenfelét. Ennek alapfeltétele viszont, hogy Medgyessy mielõbb távozzon a kormányfõi székbõl, és vele együtt menjenek azok is, akik mandátuma kitöltésében segédkeznének neki.
