Váradi Balázs

Gépdollár  

A kriptovaluták tündöklése és tündöklése 2.

Publicisztika

Miért viszonylag stabil a krumpli, a színes tévé és a hajvágás ára euróban vagy forintban, miközben aranyban néhány hét alatt 5–10, bitcoinban pedig néhány nap alatt akár 20–30 százalékkal is változhat? És vajon ezt az ár­stabilitást el tudja-e érni egy kriptovaluta? Létezhet-e a stablecoin?

(Az előző rész összefoglalója: a rejtélyes Nakamoto Szatosi megalkotta a jegybankoktól független digitális aranyat, a bitcoint, mely felhalmozásra, spekulációra és államellenes tevékenységre jó, ám pénzként nem működik, mert értéke nem stabil. Ehhez egy ún. stablecoin kell. Lásd: Bizalom, vagyon, varázslat, Magyar Narancs, 2021. február 4.)

Miért viszonylag stabil a krumpli, a színes tévé és a hajvágás ára euróban vagy forintban, miközben aranyban néhány hét alatt 5–10, bitcoinban pedig néhány nap alatt akár 20–30 százalékkal is változhat? És vajon ezt az ár­stabilitást el tudja-e érni egy kriptovaluta? Létezhet-e a stablecoin?

A stabil értékkel bíró pénznem működtetéséhez nem elég azt garantálni, hogy a (digitális) tallérok minden egységéről világos legyen, hogy kié, és azt, hogy ki, mikor és mennyit ver belőle – végül is ezt a bitcoin is tudja. Mi kell még a pénz stabilitásához?

A pénzteremtés hagyományos módszerei

Ezzel a központi bankok foglalkoznak. Ha csak annyi a cél, hogy a hazai valuta annyit érjen, mint a dollár vagy az euró, tehát az ország lemond az önálló monetáris politikáról, a saját kamatlábakról, és valutáját egy másik országéhoz köti, a feladat nem túl bonyolult. Csupán valakinek – példánk legyen a bermudai központi bank – hihetően meg kell ígérni, hogy mindenkinek egy az egyben átváltja az amerikai dollárt bermudaira és vissza. Ezt segíti, ha a bermudai dollárt úgy bocsátják ki, mint a zsetont a kaszinó: minden bermudai dollárhoz tartozik egy amerikai, amit a jegybank széfjében (vagy legalább a számláján) őriznek.

Már az sem világos, hogyan lehetne ugyanezt a kriptovaluták világában – ahol nincs központi bank – decentralizáltan megoldani: ki adna egy kriptodollárért egy valódit? És a valódi dollár tulajdonosának ki hinné el, hogy egyszer nem szökik meg vele? Még nehezebb a helyzet, ha azt a mechanizmust akarjuk lekoppintani és a digitális vadnyugaton bevezetni, amellyel most a valódi saját pénzzel bíró országok jegybankjai elérik, hogy az általuk kibocsátott valuta vásárlóértéke ne nagyon ingadozzon. A művelet legfontosabb része ma már nem az, hogy a jegybank – bölcs közgazdászai által meghatározott mennyiségű – papírpénzt nyomtat és fémpénzt ver, amit az állam elfogad, és még börtönbe is küldi azt, aki a pénznyomtatást a saját szakállára, a jegybankon kívül végezné. A valuta stabilitását a jegybank ma már másképp őrzi: a jegybanki alapkamat változtatgatásával.

A jegybank megengedi a kereskedelmi bankoknak, hogy ha szabott feltételekkel beteszik az általuk gyűjtött betétek egy részét a jegybankba, a többiből több hitelt helyezzenek ki, mint amennyi betétet más kuncsaftjaik rájuk bíztak. A jegybank pedig a bankoknak szabott feltételekkel, közte a hozzá betett pénzre fizetett kamatláb állítgatásával szabályozza azt, hogy mennyi pénzt adnak kölcsön a kereskedelmi bankok.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.