Váradi Balázs

Gépdollár  

A kriptovaluták tündöklése és tündöklése 2.

Publicisztika

Miért viszonylag stabil a krumpli, a színes tévé és a hajvágás ára euróban vagy forintban, miközben aranyban néhány hét alatt 5–10, bitcoinban pedig néhány nap alatt akár 20–30 százalékkal is változhat? És vajon ezt az ár­stabilitást el tudja-e érni egy kriptovaluta? Létezhet-e a stablecoin?

(Az előző rész összefoglalója: a rejtélyes Nakamoto Szatosi megalkotta a jegybankoktól független digitális aranyat, a bitcoint, mely felhalmozásra, spekulációra és államellenes tevékenységre jó, ám pénzként nem működik, mert értéke nem stabil. Ehhez egy ún. stablecoin kell. Lásd: Bizalom, vagyon, varázslat, Magyar Narancs, 2021. február 4.)

Miért viszonylag stabil a krumpli, a színes tévé és a hajvágás ára euróban vagy forintban, miközben aranyban néhány hét alatt 5–10, bitcoinban pedig néhány nap alatt akár 20–30 százalékkal is változhat? És vajon ezt az ár­stabilitást el tudja-e érni egy kriptovaluta? Létezhet-e a stablecoin?

A stabil értékkel bíró pénznem működtetéséhez nem elég azt garantálni, hogy a (digitális) tallérok minden egységéről világos legyen, hogy kié, és azt, hogy ki, mikor és mennyit ver belőle – végül is ezt a bitcoin is tudja. Mi kell még a pénz stabilitásához?

A pénzteremtés hagyományos módszerei

Ezzel a központi bankok foglalkoznak. Ha csak annyi a cél, hogy a hazai valuta annyit érjen, mint a dollár vagy az euró, tehát az ország lemond az önálló monetáris politikáról, a saját kamatlábakról, és valutáját egy másik országéhoz köti, a feladat nem túl bonyolult. Csupán valakinek – példánk legyen a bermudai központi bank – hihetően meg kell ígérni, hogy mindenkinek egy az egyben átváltja az amerikai dollárt bermudaira és vissza. Ezt segíti, ha a bermudai dollárt úgy bocsátják ki, mint a zsetont a kaszinó: minden bermudai dollárhoz tartozik egy amerikai, amit a jegybank széfjében (vagy legalább a számláján) őriznek.

Már az sem világos, hogyan lehetne ugyanezt a kriptovaluták világában – ahol nincs központi bank – decentralizáltan megoldani: ki adna egy kriptodollárért egy valódit? És a valódi dollár tulajdonosának ki hinné el, hogy egyszer nem szökik meg vele? Még nehezebb a helyzet, ha azt a mechanizmust akarjuk lekoppintani és a digitális vadnyugaton bevezetni, amellyel most a valódi saját pénzzel bíró országok jegybankjai elérik, hogy az általuk kibocsátott valuta vásárlóértéke ne nagyon ingadozzon. A művelet legfontosabb része ma már nem az, hogy a jegybank – bölcs közgazdászai által meghatározott mennyiségű – papírpénzt nyomtat és fémpénzt ver, amit az állam elfogad, és még börtönbe is küldi azt, aki a pénznyomtatást a saját szakállára, a jegybankon kívül végezné. A valuta stabilitását a jegybank ma már másképp őrzi: a jegybanki alapkamat változtatgatásával.

A jegybank megengedi a kereskedelmi bankoknak, hogy ha szabott feltételekkel beteszik az általuk gyűjtött betétek egy részét a jegybankba, a többiből több hitelt helyezzenek ki, mint amennyi betétet más kuncsaftjaik rájuk bíztak. A jegybank pedig a bankoknak szabott feltételekkel, közte a hozzá betett pénzre fizetett kamatláb állítgatásával szabályozza azt, hogy mennyi pénzt adnak kölcsön a kereskedelmi bankok.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.