Váradi Balázs

Bizalom, vagyon, varázslat

A bitcoin tündöklése és tündöklése I.

Publicisztika

A földre szállt, majd nyom nélkül eltűnő hős olyan eszközt ad az emberiség kezébe, melyet transzcendens világból származó anyagból gyúrtak, de az emberiség egyik nagy gondját oldhatja meg. 

A varázseszközt önzéstől és kapzsiságtól elvakított emberek rövidlátó és bűnös célokra használják – mígnem egy emberfeletti képességekkel megáldott gyermek újraalkotja azt.

Nem, ez nem valami ősi eposz vagy egy elfeledett Wagner-opera, netán egy készülő szuperhősfilm szüzséje. A sztorit eddig a gazdasági és a bűnügyi sajtóban olvastuk, esetleg valamilyen ismeretterjesztő csatornán láttuk. A hőst Nakamoto Szatosinak, a varázslatot, melyet a matematika platóni anyagából alkotott meg, kriptopénznek és blokkláncnak, a gyermeket Vitalik Buterinnek hívják.

A következőkben – ebben az első részben és a jövő héten megjelenő folytatásban – a rendkívüli történetet képletek nélkül, értekező prózában próbáljuk elmesélni.

Elméleti bizalom

Az emberiség megoldatlan problémája esetünkben az üzleti tranzakciókkal kapcsolatos bizalom kérdése.

Ha ember embernek farkasa, ha senkinek az adott szavára nem lehet számítani, ha nincs jogász, közjegyző, bíró, végrehajtó, rettenetesen nehéz a legdirektebb hoci-nesze cserén túl bármiféle értelmes gazdasági tranz­akciót végrehajtani. Kölcsönadsz? Ugyan miért kapnád vissza? Bármiféle nem rögtöni megállapodást kötsz? Ugyan mért tartanád be, ha már nem hasznos neked? És ha betartanád is, miért hinné el a másik fél, hogy betartod majd? De még a rögtöni, kézből kézbe történő adásvétel esetén is felmerül: ha nem bízol abban, hogy a vagyontárgyadért kapott, téglalap alakú, s önmagában legfeljebb könyvjelzőnek jó papírdarab valamit is érni fog, amint hátat fordított a vevő – ugyan miért fogadnád el tőle?

Erre a problémára természetesen vannak részmegoldások: pszichológiaiak, szociológiaiak és intézményesek. A pszichológiaiakról a profi szélhámosok tudnak sokat, a szociológiaiak leginkább az azonos csoporthoz (valláshoz, etnikumhoz) tartozás elvén működnek, mely csoport kiveti magából azt, aki eljátssza a többiek bizalmát. De a legfontosabbak a jogi-intézményes megoldások: a közjegyzőkkel, bíróságokkal, végrehajtókkal, rendőrökkel kikényszeríttethető szerződések rendszere. Ezek mögött pedig felsejlik az ezeket az intézményeket fenntartó és őket adóból finanszírozó, a legitim erőszak monopóliumával bíró állam. Ezek is költséges, tökéletlen, részleges eszközök, de nélkülük, illetve az ezeket működtető állam nélkül nincs stabil üzleti élet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.