A Fidesz múlt szombati kongresszusán a párt küldöttei csaknem egyhangúlag felhatalmazták vezetőiket: kezdjenek tárgyalásokat az FKgP-vel. Ám Orbán továbbra is ügyel arra, hogy véletlenül se tegyen gesztusokat Torgyánnak. A május 10-i első forduló óta világos: a kisgazdák nélkül stabil kormányt alakítani a Fidesz nem tud; mégis, a győztes párt vezérkara, csak miután megszerezte a kongresszus támogatását, kezdett hivatalosan is megbeszéléseket az FKgP-vel. Pontosabban: a két fél delegációi tárgyalnak a koalíció feltételeiről, az elnökök csak később kapcsolódnak be a folyamatba, hiába kardoskodott Torgyán, hogy a kezdetektől pártelnöki szinten kell egyeztetni. Orbán ad a látszatra: azt sugallja, hogy az FKgP a Fidesz számára a szükséges rossz; hogy szemét mindvégig Torgyánon tartja, hogy nincs az a kormányzás, amiért elképzeléseit egy határon túl feladná.
Nem csupán arról van szó, hogy a Fidesz nem akar hírbe keveredni a magát csak nemrégen szalonképessé stilizált Torgyánnal. A Fideszben ráéreztek: két héttel a választások után változatlanul nyerésben vannak, s most megpróbálják a kisgazda szavazók jelentős részét (vagy a kisgazda képviselők jelentős részét) az utcájukba csalogatni. A Fidesz-retorika a kampányidőszak "polgározása" után most a józan vidéki parasztemberre, az örök aranytartalékra, a "kisgazda világra" hivatkozik furtonfurt. A vezérek már május 24. óta ezt nyomatják (például Orbán a kongresszusi beszédében vagy Pokorni Zoltán az Amaro Drom című roma lap legfrissebb számában); a "polgár" hangsor egy mondaton belüli minél gyakoribb említése lecsúszott a megyei vezetők szintjére. Az, hogy a Fidesz a vidék pártjaként kezdi önmeghatározni magát, sokkal egyértelműbb bizonyítéka a kisgazdapárt elleni stratégiai hadjáratnak, mint az a nemegyszer lekezelő hangnem, ahogyan leendő szövetségesükről nyilatkoznak.
A kisgazdákkal való mostoha bánásmódnak lehetnek más okai is. Például az, hogy a Fidesz szavazatszerző képességének a maximuma felé tart: jelenleg nem lehet sem jobbról, sem balról előzni. Barátjaként vonultatja fel a realista Markót, de a bajkeverő Tőkés püspököt és a (...) Durayt is. "Nemzeti oldalon" ennél jobbra már csak a MIÉP van. Ugyanakkor a Fidesznél baloldalibb programja most csak a Munkáspártnak van. Nem véletlen tehát az, amit a kongresszuson Tölgyessy Péter fogalmazott meg: fölösleges félni amiatt, hogy esetleg kiderül, a kisgazdákkal tényleg nem lehet kormányozni. Az esetleges megismételt választásokon ugyanis, ha a Fidesz tartja a neki jó irányt, a párt tarolna. (Ezt a Medián közvélemény-kutatási adatai is alátámasztják.)
A Fidesz kisgazdákkal szembeni ridegségét indokolhatja az az elképzelés is, amit két éve hallottunk Fidesz-tisztségviselőktől (lásd: Szövetségből szövetségbe, MaNcs, 1996. november 14.). Az MSZP-vel azonnal koalícióra lépni nem lehet, hiszen a választók nem erre adtak felhatalmazást a Fidesznek. Ám ha a kisgazdákkal való kormányzás végképp nem megy (mert Torgyán, híven hat évvel ezelőtti önmagához, borítja a koalíciót), a stabil kormánytöbbség, no meg a Haza érdekében jöhet az MSZP. Horn nélkül, persze, ahogyan azt korábban egy komoly Fidesz-stratéga elejtette. Márpedig Horn nyár után nem lesz.
A kisgazdakérdés megoldása tehát nyitott. Kevés szó esik viszont arról, hogy esetleg az FKgP-vel lehet normálisan együtt kormányozni.
Pedig amilyen borult időket élünk, még ez is előfordulhat.