Magam a passzív eutanázia híve volnék, csak akkor ölök halat, ha előzőleg már elhalálozott, mondjuk szépen nyugiban hever egy Sprotni feliratú bádogdobozban. Most viszont meginogtam, mert éhgyomorra elolvastam két horgászkönyvet, a másik Szily László Etetés című kötete, ami a kortárs extrém horgászsport alapművének bizonyult.
Az derült ki belőlük, hogy a horgászat valójában az élet lelassításának és meghosszabbításának művészete, csak amíg Walton sporttárs a nagy fejű domolykó fűzfagallyra akasztása előtt "megül a loncsövény mellett, és dalol", Szily kolléga kotonba bújtatott halradarral hajkurássza az ecsédi bányatóba fagyott disznókat.
Isaak Walton könyve egyébként háromszázötven éve ott hever minden brit horgász éjjeliszekrényén, egy ismert magyar műlégykötő-bajnok szerint ez azért lehetséges, mert a horgászatban az alapproblémák változatlanok. A szerző derék, talpig becsületes keresztény férfiú, bár a 185. oldalon azt javasolja, ha egész évre akarjuk biztosítani a féregcsalit, szerezzünk be egy döglött kiscicát, várjuk meg, amíg felfúvódik, és amikor megjelennek benne a férgek, temessük el puha, nedves földbe. Hiába, az élet harc: vagy Cirmike, vagy a bajai halászlé frissen gyúrt gyufatésztával.
Szily úr későbbi hagyományt folytat, gyakorlatilag a Jerome K. Jerome-vonalat radikalizálja, ugyanaz a finom, fanyar brit understatement, csak picit brutálisabb a poénszerkezet.
A horgászok szeretnek nagyot mondani, ezért aztán jóval szórakoztatóbbak a nem horgászoknál. Így talán nem is olyan fontos eldönteni, mi a valószínűbb, az, hogy egy Sargas nevű, lebírhatatlan gerjedelmű kopoltyús kijár a folyópartra meghágni az arra tévedő nőstény kecskéket, ahogy Walton mester állítja, vagy az, hogy a Sajó állományára ügyelő halőr irodájában, "a teljesen üres, fekete márványpadlójú hodály közepén bőr melltartót és tangabugyit, valamint fém tűsarkú cipőt viselő, kövérkés horgász állt négykézláb", dohányzóasztal gyanánt, amint az Szily úr könyvének 82. oldalán olvasható. Mindenesetre a legvalószínűbbnek az látszik, hogy megtörtént esetet dolgoz fel a vicc, mely szerint egy fásult, ám fokozhatatlanul perverz alak a kuplerájban, amikor a madám végigzongorázta a menüt, végül azt kérdezte, amit odafönn a címben idéztem.
- ng -
Isaak Walton: A tökéletes horgász; fordította: Bori Erzsébet; szerkesztette: Déri Miklós; illusztrációk: Szigeti András. Szily László: Etetés - a szerző rajzaival; mindkét kötet kiadója az Invictus
