n A Kiss-féle botrány napjaiban a kormány tagjai fényes javaslatokkal rukkoltak elő a hazánkban tomboló korrupció megfékezésére.
Maga Kiss az ügyvédi törvényt akarta módosítani: a kormánytag ügyvédek irodái ne kaphassanak állami megbízásokat. Az igazságügy-minisztert felkérte a kormányfő, hogy dolgozza ki a miniszterek etikai kódexét. A miniszterelnök még külön testületet is fel kíván állítani, hogy az emberül megküzdjön a korrupcióval.
Az ügyvédi törvény módosításának perspektívájára felsírtak a kamara vezetői: miért csak az ügyvédek megbízásairól beszélünk? Mi lesz a mérnökökkel, közgazdászokkal? Az ő volt üzlettársaik elfogadhatnak állami megbízásokat? És nemigen szoktak működni Magyarországon az "etikai kódexek" sem - igaz viszont, hogy a minisztereknek még nem volt ilyenjük, és miért ne próbálnánk ki ezt is. Néhány minisztériumi hivatalnoknak lesz pár zaklatott hete, amit e felesleges agytornával tölt el, oszt´ szépen elfelejtjük a dolgot.
A korrupció elleni bizottsággal viszont nem ilyen ártatlan a helyzet. Mit fog csinálni ez a testület? Kidolgozza az Országgyűlés által tárgyalt üvegzsebprogramhoz benyújtandó módosítókat? Megfellebbezhetetlen erkölcsi tekintélyével arra buzdít majd a nyilvánosság előtt, hogy "ne lopj"? Esetleg látogatást tesz közintézményekben, meg állami tulajdonú gazdasági társaságoknál, és megkérdezi a főnöktől: "elnézést, van-e önöknél korrupció?" Mire a főnök azt feleli, hogy "most épp nincs, de nézzen be a jövő héten"? Vagy azt mondja, hogy "van, kapcsolom a megvesztegetési osztály vezetőjét, de már most szólok, hogy számla nélkül olcsóbb lesz"?
Márpedig a miniszterelnök tanácsadó testülete mást nagyon nem tehet. Nem gyakorolhat például érdemi hatásköröket - hisz jogállamban élünk. Sőt. Parlamenti demokráciákban ilyen bizottságokra egyáltalán nincs is szükség. Megteszi a hatékonyan működő számvevőszék, a közérdekű adatok nyilvánosságáról gyorsan döntő bíróság, a rossz törvényekkel nem korlátozott nyilvánosság, a szigorú és egyértelmű titkosítási szabályok. Ha a választókhoz eljutnak a korrupcióra utaló információk, elzavarják a kormányt. Ezt Magyarországon három választás példája bizonyította.
És nem ez az egyetlen baj ezzel a bizottsággal. Vezetésére a miniszterelnök a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét, a mai is tanácselnökként ítélkező Solt Pált kérte föl. Aki semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy aktív bíróként egy, a kormány által létrehozott "független testületet" vezessen.
Tegyük minél átláthatóbbá az állami pénzek útját, és bízzuk a mindenkori ellenzékre meg a szabad nyilvánosságra a korrupt politikusok elleni kutakodást - ennél jobb rendszert a korrupció ellen még senki nem talált ki. Különösen nem olyat, ami a hatalommegosztás követelménye alól jelentene kibúvót.
