Fekő Ádám

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Immár nem a Fidesz, hanem Orbán Viktor családja jeleníti meg a rendszert

Publicisztika

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.

A régi harcostársak ilyenkor vagy csendben eltűnnek, vagy ha szembeszállnak a vezetővel, akkor nem csak kegyvesztetté, de ellenséggé is válnak. A Fideszben ma már csak Orbán Viktor rendelkezik tényleges hatalommal. Környezete több szinten lecserélődött. A rendszerváltásban is részt vevő társaságból a köztársasági elnöknek és aláíró gépnek megtett Áder János leköszöntével Kövér László maradt meg parlamenti házelnökként, ő az egyetlen, akit nem fokoztak le soha. Deutsch Tamás az 1990-es években a Fidesz egyik – mérsékelten sikeres – arca volt, de 2024 nyarán csak azért lehetett EP-listavezető, mert a nála több mint tíz évvel fiatalabb, ráadásul a karrierjét nem is a pártban indító Varga Judit belebukott a kegyelmi botrányba. Lecserélődött az a társaság is, amelyet 2010-ben gondoltunk a Fidesznek: Orbánon kívül egyedül Pintér Sándor belügy­miniszter pozíciója biztos annak ellenére is, hogy évente jelennek meg hírek a visszavonulásáról.

A politika teremt gazdaságot

A 2010-es években a politikai elit már nem kifejezetten a választott politikusokból állt: a Fidesz előbb létrehozta saját oligarcharétegét „nemzeti tőkésosztály” elnevezéssel, majd ez a kör egyre inkább képviselni kezdte a pártot. Orbán legendás legec…séig, 2015. február 6-ig Simicska Lajos hatalma csak és kizárólag Orbán Viktoréhoz volt mérhető: a Fidesz gazdasági embere és a maffiatípusú politizálás egyik meghonosítója soha nem indult semmilyen választáson, csúcskorszakában mégis minisztereket váratott akár órákig az irodája előtt. Mindeközben a már a kilencvenes évek végén az adóhivatalt is vezető Simicska semmiféle nyilvánosságot nem vállalt, holott 2016-ban még Magyarország kilencedik leggazdagabb embere volt, a cégei pedig jobbára állami pénzeken híztak nagyon gyorsan nagyon nagyra.

A közmegegyezés szerint a Simicskával való szakítás alapjaiban változtatta meg Orbán Viktor képét a hatalommegosztásról: a túl erőssé vált fiatalkori barátnak ugyanis megvolt a maga autonóm elképzelése a világról, ez aztán odavezetett, hogy a végére már egymás ellenségei lettek a miniszterelnökkel. Kormányközeli körökben is ekkortól datálják azt az időszámítást, amikor a lojalitás a korábbinál is fontosabb szempont lett a NER-ben. Például Orbán nem habozott látványosan pihenőre küldeni a pártból gyakran kibeszélő, komoly személyes politikai ambíciókat szövögető Lázár Jánost, és a legfontosabb bizalmi pozícióba emelte Rogán Antalt. Simicska helyére a régi ismerős, a gázszerelőből a felcsúti polgármesterségen át a csúcsvállalkozó státuszig eljuttatott Mészáros Lőrinc került, akiről annak ellenére sem hiszi el élő ember, hogy saját gondolatai lennének, hogy jelenleg ő a modern magyar történelem leggazdagabb embere. Mészáros vagyonosodása nem csak villámgyors volt, de különösebb felhajtás nélküli is. 2018-ban még a felcsúti polgármesterségről is lemondott annak érdekében, hogy „az üzletre koncentráljon”. 2020-ban még szemrebbenés nélkül próbálta elhajtani azzal a Mátrai Erőmű eladásának körülményeiről érdeklődő hvg-s újságírót, hogy ő nem közszereplő. Később a Kúriának kellett kimondania, hogy márpedig az.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.