Fekő Ádám

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Immár nem a Fidesz, hanem Orbán Viktor családja jeleníti meg a rendszert

Publicisztika

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.

A régi harcostársak ilyenkor vagy csendben eltűnnek, vagy ha szembeszállnak a vezetővel, akkor nem csak kegyvesztetté, de ellenséggé is válnak. A Fideszben ma már csak Orbán Viktor rendelkezik tényleges hatalommal. Környezete több szinten lecserélődött. A rendszerváltásban is részt vevő társaságból a köztársasági elnöknek és aláíró gépnek megtett Áder János leköszöntével Kövér László maradt meg parlamenti házelnökként, ő az egyetlen, akit nem fokoztak le soha. Deutsch Tamás az 1990-es években a Fidesz egyik – mérsékelten sikeres – arca volt, de 2024 nyarán csak azért lehetett EP-listavezető, mert a nála több mint tíz évvel fiatalabb, ráadásul a karrierjét nem is a pártban indító Varga Judit belebukott a kegyelmi botrányba. Lecserélődött az a társaság is, amelyet 2010-ben gondoltunk a Fidesznek: Orbánon kívül egyedül Pintér Sándor belügy­miniszter pozíciója biztos annak ellenére is, hogy évente jelennek meg hírek a visszavonulásáról.

A politika teremt gazdaságot

A 2010-es években a politikai elit már nem kifejezetten a választott politikusokból állt: a Fidesz előbb létrehozta saját oligarcharétegét „nemzeti tőkésosztály” elnevezéssel, majd ez a kör egyre inkább képviselni kezdte a pártot. Orbán legendás legec…séig, 2015. február 6-ig Simicska Lajos hatalma csak és kizárólag Orbán Viktoréhoz volt mérhető: a Fidesz gazdasági embere és a maffiatípusú politizálás egyik meghonosítója soha nem indult semmilyen választáson, csúcskorszakában mégis minisztereket váratott akár órákig az irodája előtt. Mindeközben a már a kilencvenes évek végén az adóhivatalt is vezető Simicska semmiféle nyilvánosságot nem vállalt, holott 2016-ban még Magyarország kilencedik leggazdagabb embere volt, a cégei pedig jobbára állami pénzeken híztak nagyon gyorsan nagyon nagyra.

A közmegegyezés szerint a Simicskával való szakítás alapjaiban változtatta meg Orbán Viktor képét a hatalommegosztásról: a túl erőssé vált fiatalkori barátnak ugyanis megvolt a maga autonóm elképzelése a világról, ez aztán odavezetett, hogy a végére már egymás ellenségei lettek a miniszterelnökkel. Kormányközeli körökben is ekkortól datálják azt az időszámítást, amikor a lojalitás a korábbinál is fontosabb szempont lett a NER-ben. Például Orbán nem habozott látványosan pihenőre küldeni a pártból gyakran kibeszélő, komoly személyes politikai ambíciókat szövögető Lázár Jánost, és a legfontosabb bizalmi pozícióba emelte Rogán Antalt. Simicska helyére a régi ismerős, a gázszerelőből a felcsúti polgármesterségen át a csúcsvállalkozó státuszig eljuttatott Mészáros Lőrinc került, akiről annak ellenére sem hiszi el élő ember, hogy saját gondolatai lennének, hogy jelenleg ő a modern magyar történelem leggazdagabb embere. Mészáros vagyonosodása nem csak villámgyors volt, de különösebb felhajtás nélküli is. 2018-ban még a felcsúti polgármesterségről is lemondott annak érdekében, hogy „az üzletre koncentráljon”. 2020-ban még szemrebbenés nélkül próbálta elhajtani azzal a Mátrai Erőmű eladásának körülményeiről érdeklődő hvg-s újságírót, hogy ő nem közszereplő. Később a Kúriának kellett kimondania, hogy márpedig az.

Mészáros fokozatosan lépett ki a fényre, hogy aztán rövid idő alatt építeni kezdje a sikeres, adakozó gazdag üzletember imázsát, aki üzleti karrierjéről már előadásokat is tart fiataloknak. Amióta Várkonyi Andrea egykori műsorvezető a felesége, rajta keresztül a magyar bulvárból is megtudható „Lőriről”, hogy milyen sok virágot vesz, illetve hogy milyen odaadó férfi. Aki nem követi a magyar politikát, azt is hihetné, hogy Mészáros útja a nagybetűs Magyar Sikertörténet: egy látványosan egyszerű figura tört fel, és lett olyan gazdag, hogy két éve egy 27 milliárdos jachtot is vett. Arról természetesen sem a bulvársajtóban, sem a Mészárossal tavaly áprilisban már egészen arcpirító indexes propagandainterjúban nem esett szó, hogy az „üzletember” egyetlen cége sem tudott bármiféle innovációt felmutatni, a gyors növekedés teljes mértékben az orbáni állam (nagy valószínűséggel túlárazott) megrendeléseinek köszönhető.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Többet ésszel, mint pénzzel

A kormány propagandistái az utóbbi időben számos képtelen gazdasági céllal rukkoltak elő. Pár hónapja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetői is kitettek magukért: szerintük semmi sem tántoríthat el minket attól, hogy innovációs teljesítményünk 2030-ra bekerüljön az európai top 10-be, és ha minden jól megy, 2040-re ott leszünk – szerintük – a világ (!) 10 legjobbja között.