INNEN? HOVÁ?

Többet ésszel, mint pénzzel

Hogyan kaphat lendületet a magyarországi innováció?

Publicisztika

A kormány propagandistái az utóbbi időben számos képtelen gazdasági céllal rukkoltak elő. Pár hónapja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetői is kitettek magukért: szerintük semmi sem tántoríthat el minket attól, hogy innovációs teljesítményünk 2030-ra bekerüljön az európai top 10-be, és ha minden jól megy, 2040-re ott leszünk – szerintük – a világ (!) 10 legjobbja között.

Az Európai Unió országainak rangsorában majdnem két évtizede a 20–21. hely környékén táborozunk, így nehéz észszerű magyarázatot találni arra, hogyan kerülhetnénk hat év múlva az élcsapatba. (Az innovációs rangsorok mibenlétéről lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Netán Észtország bravúrja ihlette meg Hankó Balázst és kollégáit, mert ők az ezredfordulón nagyjából ott tartottak, ahol mi – de ma már tíz helyezéssel állnak előttünk. Csak hát a tervgazdasági múlton kívül, sajnos, ma már alig akad közös vonás a két ország között.

Mielőtt rátérnénk Magyarország innovációs teljesítményének kivesézésére, először is tisztázzuk a fogalmakat.

Mi az innováció, és mi a társadalmi fontossága?

Sokan gondolják, hogy csak a világújdonságok számítanak innovációnak, mint például az első okostelefon. Ha viszont az innovációk gazdasági és társadalmi hatása érdekel bennünket, akkor az OECD és az Eurostat közös definícióját érdemes követni: az üzleti innovációk új vagy módosított termékek, szolgáltatások vagy eljárások (folyamatok, módszerek), amelyek jelentős mértékben eltérnek az adott vállalat korábbi termékeitől, szolgáltatásaitól vagy eljárásaitól. Tehát egy „találmány” vagy új ötlet még nem innováció. Akkor válik azzá, ha a piacra bevezetett áru vagy a vállalat saját gyakorlatában alkalmazott eljárás lesz belőle. Másrészt minden innováció, ami egy vállalat szempontjából új. Okostelefont számos cég fejleszt és gyárt, amelyek versenyeznek egymással, változó sikerrel. Az Uber után meg­jelent a Bolt, az új gyógyszerek szabadalmi védettségének lejárta után piacra dobják az azonos hatóanyagot tartalmazó, olcsóbb, úgynevezett generikus gyógyszereket. Érdemi gazdasági és társadalmi hatás nyilván csak akkor keletkezhet, ha terjed az újdonság, tehát sok vállalat vezet be egy innovációt. A közöttük kialakuló verseny pedig éppen az innováció legfontosabb ösztönzője, hiszen a piaci egyeduralom elkényelmesít.

Bár az innovációhoz sokan a kedvező hatások, a haladás képzetét társítják, egy-egy nagyratörő innovációs kísérlet miatt csődbe mehet a vállalkozás, mint ahogy az Apple is kis híján eltűnt a süllyesztőben. Számos innovációnak kedvezőtlen társadalmi hatása van (munkahelyek szűnnek meg), és súlyos környezeti terhelést okoz a közlekedés, a műanyagok használata, a műtrágyázás, a fosszilis és a nukleáris energia előállítása.

Az új termékek gyakran tudományos-műszaki újdonságok, amelyek alapja valamilyen kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység, ami például egy új, teherbíróbb, tartósabb vagy „intelligens” anyagot, jobban termő növényt, Covid elleni vakcinát vagy hatásosabb gyógyszert eredményez. A K+F eredményből azonban nem lesz automatikusan jól eladható új termék, ahhoz idő- és ráfordításigényes termékfejlesztés és tesztelés is szükséges, valamint másfajta tudás is: gyártási, piaci, pénzügyi, marketingismeretek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.