Az Európai Unió országainak rangsorában majdnem két évtizede a 20–21. hely környékén táborozunk, így nehéz észszerű magyarázatot találni arra, hogyan kerülhetnénk hat év múlva az élcsapatba. (Az innovációs rangsorok mibenlétéről lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Netán Észtország bravúrja ihlette meg Hankó Balázst és kollégáit, mert ők az ezredfordulón nagyjából ott tartottak, ahol mi – de ma már tíz helyezéssel állnak előttünk. Csak hát a tervgazdasági múlton kívül, sajnos, ma már alig akad közös vonás a két ország között.
Mielőtt rátérnénk Magyarország innovációs teljesítményének kivesézésére, először is tisztázzuk a fogalmakat.
Mi az innováció, és mi a társadalmi fontossága?
Sokan gondolják, hogy csak a világújdonságok számítanak innovációnak, mint például az első okostelefon. Ha viszont az innovációk gazdasági és társadalmi hatása érdekel bennünket, akkor az OECD és az Eurostat közös definícióját érdemes követni: az üzleti innovációk új vagy módosított termékek, szolgáltatások vagy eljárások (folyamatok, módszerek), amelyek jelentős mértékben eltérnek az adott vállalat korábbi termékeitől, szolgáltatásaitól vagy eljárásaitól. Tehát egy „találmány” vagy új ötlet még nem innováció. Akkor válik azzá, ha a piacra bevezetett áru vagy a vállalat saját gyakorlatában alkalmazott eljárás lesz belőle. Másrészt minden innováció, ami egy vállalat szempontjából új. Okostelefont számos cég fejleszt és gyárt, amelyek versenyeznek egymással, változó sikerrel. Az Uber után megjelent a Bolt, az új gyógyszerek szabadalmi védettségének lejárta után piacra dobják az azonos hatóanyagot tartalmazó, olcsóbb, úgynevezett generikus gyógyszereket. Érdemi gazdasági és társadalmi hatás nyilván csak akkor keletkezhet, ha terjed az újdonság, tehát sok vállalat vezet be egy innovációt. A közöttük kialakuló verseny pedig éppen az innováció legfontosabb ösztönzője, hiszen a piaci egyeduralom elkényelmesít.
Bár az innovációhoz sokan a kedvező hatások, a haladás képzetét társítják, egy-egy nagyratörő innovációs kísérlet miatt csődbe mehet a vállalkozás, mint ahogy az Apple is kis híján eltűnt a süllyesztőben. Számos innovációnak kedvezőtlen társadalmi hatása van (munkahelyek szűnnek meg), és súlyos környezeti terhelést okoz a közlekedés, a műanyagok használata, a műtrágyázás, a fosszilis és a nukleáris energia előállítása.
Az új termékek gyakran tudományos-műszaki újdonságok, amelyek alapja valamilyen kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység, ami például egy új, teherbíróbb, tartósabb vagy „intelligens” anyagot, jobban termő növényt, Covid elleni vakcinát vagy hatásosabb gyógyszert eredményez. A K+F eredményből azonban nem lesz automatikusan jól eladható új termék, ahhoz idő- és ráfordításigényes termékfejlesztés és tesztelés is szükséges, valamint másfajta tudás is: gyártási, piaci, pénzügyi, marketingismeretek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
