INNEN? HOVÁ?

Többet ésszel, mint pénzzel

Hogyan kaphat lendületet a magyarországi innováció?

Publicisztika

A kormány propagandistái az utóbbi időben számos képtelen gazdasági céllal rukkoltak elő. Pár hónapja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetői is kitettek magukért: szerintük semmi sem tántoríthat el minket attól, hogy innovációs teljesítményünk 2030-ra bekerüljön az európai top 10-be, és ha minden jól megy, 2040-re ott leszünk – szerintük – a világ (!) 10 legjobbja között.

Az Európai Unió országainak rangsorában majdnem két évtizede a 20–21. hely környékén táborozunk, így nehéz észszerű magyarázatot találni arra, hogyan kerülhetnénk hat év múlva az élcsapatba. (Az innovációs rangsorok mibenlétéről lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Netán Észtország bravúrja ihlette meg Hankó Balázst és kollégáit, mert ők az ezredfordulón nagyjából ott tartottak, ahol mi – de ma már tíz helyezéssel állnak előttünk. Csak hát a tervgazdasági múlton kívül, sajnos, ma már alig akad közös vonás a két ország között.

Mielőtt rátérnénk Magyarország innovációs teljesítményének kivesézésére, először is tisztázzuk a fogalmakat.

Mi az innováció, és mi a társadalmi fontossága?

Sokan gondolják, hogy csak a világújdonságok számítanak innovációnak, mint például az első okostelefon. Ha viszont az innovációk gazdasági és társadalmi hatása érdekel bennünket, akkor az OECD és az Eurostat közös definícióját érdemes követni: az üzleti innovációk új vagy módosított termékek, szolgáltatások vagy eljárások (folyamatok, módszerek), amelyek jelentős mértékben eltérnek az adott vállalat korábbi termékeitől, szolgáltatásaitól vagy eljárásaitól. Tehát egy „találmány” vagy új ötlet még nem innováció. Akkor válik azzá, ha a piacra bevezetett áru vagy a vállalat saját gyakorlatában alkalmazott eljárás lesz belőle. Másrészt minden innováció, ami egy vállalat szempontjából új. Okostelefont számos cég fejleszt és gyárt, amelyek versenyeznek egymással, változó sikerrel. Az Uber után meg­jelent a Bolt, az új gyógyszerek szabadalmi védettségének lejárta után piacra dobják az azonos hatóanyagot tartalmazó, olcsóbb, úgynevezett generikus gyógyszereket. Érdemi gazdasági és társadalmi hatás nyilván csak akkor keletkezhet, ha terjed az újdonság, tehát sok vállalat vezet be egy innovációt. A közöttük kialakuló verseny pedig éppen az innováció legfontosabb ösztönzője, hiszen a piaci egyeduralom elkényelmesít.

Bár az innovációhoz sokan a kedvező hatások, a haladás képzetét társítják, egy-egy nagyratörő innovációs kísérlet miatt csődbe mehet a vállalkozás, mint ahogy az Apple is kis híján eltűnt a süllyesztőben. Számos innovációnak kedvezőtlen társadalmi hatása van (munkahelyek szűnnek meg), és súlyos környezeti terhelést okoz a közlekedés, a műanyagok használata, a műtrágyázás, a fosszilis és a nukleáris energia előállítása.

Az új termékek gyakran tudományos-műszaki újdonságok, amelyek alapja valamilyen kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység, ami például egy új, teherbíróbb, tartósabb vagy „intelligens” anyagot, jobban termő növényt, Covid elleni vakcinát vagy hatásosabb gyógyszert eredményez. A K+F eredményből azonban nem lesz automatikusan jól eladható új termék, ahhoz idő- és ráfordításigényes termékfejlesztés és tesztelés is szükséges, valamint másfajta tudás is: gyártási, piaci, pénzügyi, marketingismeretek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.