Heti zsidó

  • 2001. augusztus 2.

Publicisztika

Mivel a zsidózásra mindeddig még nem vezettek be mértékegységet, nem könnyű megállapítani, hogy a múlt héten erősebb zsidózás folyt-e, mint az az előtti vagy az előtti előtti, vagy bármelyik héten 1989, a rendszerváltás és a szabad közbeszéd kezdete óta. Ám a pontos mérések hiánya mellett is erős bennünk az érzés, hogy a múlt héten szokatlan mennyiségben ömlött szét körülöttünk a mocsok.

n Mivel a zsidózásra mindeddig még nem vezettek be mértékegységet, nem könnyű megállapítani, hogy a múlt héten erősebb zsidózás folyt-e, mint az az előtti vagy az előtti előtti, vagy bármelyik héten 1989, a rendszerváltás és a szabad közbeszéd kezdete óta. Ám a pontos mérések hiánya mellett is erős bennünk az érzés, hogy a múlt héten szokatlan mennyiségben ömlött szét körülöttünk a mocsok.

Az események két, egymással szorosan összefüggő szálon futottak. Kezdődött az egész az ambiciózus tornatanár és MIÉP-alelnök sajtótájékoztatójával, amelyen Bognár László az FTC-t megvásárló üzletembert, Várszegi Gábort lezsidózta és magyarellenesnek nyilvánította. Ezek után jöttek a jelszavak a hétvégi Fradi-Újpesten a zsinagógáról, libákról, dzsihádról, az auschwitzi vonatról.

Előfordulhat: a bíróság fogja vizsgálni, van-e összefüggés Bognár expozéja és a Fradi-pályán elhangzottak között. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és még öt zsidó szervezet közösség elleni izgatás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a MIÉP szerintük náci, nemzetellenes és uszító magatartása miatt. (Azért ismeretlen tettes ellen, mert a feljelentő nem tudja, hogy Bognár vajon a saját vagy pártja álláspontját ismertette-e a múlt héten.)

Lapzártánkkor még nem tudjuk, hogy a Legfőbb Ügyészség elrendeli-e a nyomozást. A rendszerváltás után Magyarországon - jóllehet több hasonló eljárás is indult - mindössze két ítélet született faji gyűlöletre való uszítás bűnében (Szabó Albert kapott egyszer megrovást, majd pedig első fokon egy év felfüggesztettet). Az igazságszolgáltatás gyakorlata szerint tehát ma Magyarországon büntetőjogi következmények nélkül lehet zsidózni: és ez az ítélkezési gyakorlat nagyjából kvadrál a jogalkotói szándékkal, amely az uszítás bűncselekményét ugyancsak megszorító módon definiálja.

Így kevéssé látszik valószínűnek, hogy Bognárnak vagy a MIÉP-nek akár a haja szála is meggörbülne. A sajtótájékoztatón elhangzottak szöveghű olvasásban minősíthetők történeti eszmefuttatásnak egyfelől, másfelől meg a "nemzetellenes" jelzőért - igen helyesen - senkit nem lehet leültetni. Ráadásul maga a per - amennyiben sor kerül rá - komoly kockázattal is jár. Ha ugyanis a bíróság felmenti Bognárt, akkor mintegy pecsétet üt a nyilvános zsidózásra, és a határok, a felperes és jóérzésű honfitársaink szándékával ellentétesen épp a másik irányban mozdulnak el: abba, amely a faji alapon megkülönböztető törvények felé visz. A felmentés vagy akár a nyomozás megtagadása a "szabad zsidózni, hisz a függ. magy. bíróság megengedte" magyarázatokra adhat majd lehetőséget, és utólag csont nélkül igazolhatja például Dávid Ibolya igazságügyi minisztert, aki - ahelyett, hogy gazemberségnek minősítette volna Bognár kijelentéseit - avval hárította el a kérdést, hogy ő, sajnos, nem ért a futballhoz, és itt egy gazdasági tranzakcióról van szó, amiről nem tiszte véleményt nyilvánítani. (Észbontó, hogy az emberarcú konzervatív jobboldal megtestesítőjeként ünnepelt asszonynak mennyire nem esett le a tantusz, hogy a konzervatív éppúgy utálja az antiszemitákat, mint a liberális vagy a szocialista, és ezt a véleményét nem is titkolja, ha éppenséggel rákérdeznek.)

És vajon kezelhetők-e a büntetőjog eszközeivel azok a suhancok, akik az Üllői úti futballpálya jogon kívüli helyzetét kihasználva Bognárnál sokkal kevésbé kifinomultabb nyelvi eszközökkel idézték meg az auschwitzi szerelvényeket?

Ha a rendőrség fényképezett vagy videózott a Fradi-Újpesten, ők előbb találhatnák magukat bíróság előtt, sőt akár rács mögött is, mint a - noha egyértelmű, de mégiscsak: - célzásokkal és történelmi okfejtésekkel operáló és mentelmi joga mögé bújó Bognár. ´ket azonban senki nem jelentette fel, ezért eljárás sem lesz ellenük, ezért a magyar futballpályákon továbbra is érvénytelen marad az alkotmány. Pedig egy esetleges nyomozás megnyugtató választ adhatna arra a kérdésre is, hogy kik azok az emberek, akik a baljós szavakat e suhancok szájába adták, és a zászlóikra pingáltatták velük.

De a kormány per pillanat inkább a melegektől védi az ifjúságot. A fasiszták szabadon gazdálkodhatnak a lelkekkel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.