n Mivel a zsidózásra mindeddig még nem vezettek be mértékegységet, nem könnyű megállapítani, hogy a múlt héten erősebb zsidózás folyt-e, mint az az előtti vagy az előtti előtti, vagy bármelyik héten 1989, a rendszerváltás és a szabad közbeszéd kezdete óta. Ám a pontos mérések hiánya mellett is erős bennünk az érzés, hogy a múlt héten szokatlan mennyiségben ömlött szét körülöttünk a mocsok.
Az események két, egymással szorosan összefüggő szálon futottak. Kezdődött az egész az ambiciózus tornatanár és MIÉP-alelnök sajtótájékoztatójával, amelyen Bognár László az FTC-t megvásárló üzletembert, Várszegi Gábort lezsidózta és magyarellenesnek nyilvánította. Ezek után jöttek a jelszavak a hétvégi Fradi-Újpesten a zsinagógáról, libákról, dzsihádról, az auschwitzi vonatról.
Előfordulhat: a bíróság fogja vizsgálni, van-e összefüggés Bognár expozéja és a Fradi-pályán elhangzottak között. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és még öt zsidó szervezet közösség elleni izgatás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a MIÉP szerintük náci, nemzetellenes és uszító magatartása miatt. (Azért ismeretlen tettes ellen, mert a feljelentő nem tudja, hogy Bognár vajon a saját vagy pártja álláspontját ismertette-e a múlt héten.)
Lapzártánkkor még nem tudjuk, hogy a Legfőbb Ügyészség elrendeli-e a nyomozást. A rendszerváltás után Magyarországon - jóllehet több hasonló eljárás is indult - mindössze két ítélet született faji gyűlöletre való uszítás bűnében (Szabó Albert kapott egyszer megrovást, majd pedig első fokon egy év felfüggesztettet). Az igazságszolgáltatás gyakorlata szerint tehát ma Magyarországon büntetőjogi következmények nélkül lehet zsidózni: és ez az ítélkezési gyakorlat nagyjából kvadrál a jogalkotói szándékkal, amely az uszítás bűncselekményét ugyancsak megszorító módon definiálja.
Így kevéssé látszik valószínűnek, hogy Bognárnak vagy a MIÉP-nek akár a haja szála is meggörbülne. A sajtótájékoztatón elhangzottak szöveghű olvasásban minősíthetők történeti eszmefuttatásnak egyfelől, másfelől meg a "nemzetellenes" jelzőért - igen helyesen - senkit nem lehet leültetni. Ráadásul maga a per - amennyiben sor kerül rá - komoly kockázattal is jár. Ha ugyanis a bíróság felmenti Bognárt, akkor mintegy pecsétet üt a nyilvános zsidózásra, és a határok, a felperes és jóérzésű honfitársaink szándékával ellentétesen épp a másik irányban mozdulnak el: abba, amely a faji alapon megkülönböztető törvények felé visz. A felmentés vagy akár a nyomozás megtagadása a "szabad zsidózni, hisz a függ. magy. bíróság megengedte" magyarázatokra adhat majd lehetőséget, és utólag csont nélkül igazolhatja például Dávid Ibolya igazságügyi minisztert, aki - ahelyett, hogy gazemberségnek minősítette volna Bognár kijelentéseit - avval hárította el a kérdést, hogy ő, sajnos, nem ért a futballhoz, és itt egy gazdasági tranzakcióról van szó, amiről nem tiszte véleményt nyilvánítani. (Észbontó, hogy az emberarcú konzervatív jobboldal megtestesítőjeként ünnepelt asszonynak mennyire nem esett le a tantusz, hogy a konzervatív éppúgy utálja az antiszemitákat, mint a liberális vagy a szocialista, és ezt a véleményét nem is titkolja, ha éppenséggel rákérdeznek.)
És vajon kezelhetők-e a büntetőjog eszközeivel azok a suhancok, akik az Üllői úti futballpálya jogon kívüli helyzetét kihasználva Bognárnál sokkal kevésbé kifinomultabb nyelvi eszközökkel idézték meg az auschwitzi szerelvényeket?
Ha a rendőrség fényképezett vagy videózott a Fradi-Újpesten, ők előbb találhatnák magukat bíróság előtt, sőt akár rács mögött is, mint a - noha egyértelmű, de mégiscsak: - célzásokkal és történelmi okfejtésekkel operáló és mentelmi joga mögé bújó Bognár. ´ket azonban senki nem jelentette fel, ezért eljárás sem lesz ellenük, ezért a magyar futballpályákon továbbra is érvénytelen marad az alkotmány. Pedig egy esetleges nyomozás megnyugtató választ adhatna arra a kérdésre is, hogy kik azok az emberek, akik a baljós szavakat e suhancok szájába adták, és a zászlóikra pingáltatták velük.
De a kormány per pillanat inkább a melegektől védi az ifjúságot. A fasiszták szabadon gazdálkodhatnak a lelkekkel.
