Heti zsidó

  • 2001. augusztus 2.

Publicisztika

Mivel a zsidózásra mindeddig még nem vezettek be mértékegységet, nem könnyű megállapítani, hogy a múlt héten erősebb zsidózás folyt-e, mint az az előtti vagy az előtti előtti, vagy bármelyik héten 1989, a rendszerváltás és a szabad közbeszéd kezdete óta. Ám a pontos mérések hiánya mellett is erős bennünk az érzés, hogy a múlt héten szokatlan mennyiségben ömlött szét körülöttünk a mocsok.

n Mivel a zsidózásra mindeddig még nem vezettek be mértékegységet, nem könnyű megállapítani, hogy a múlt héten erősebb zsidózás folyt-e, mint az az előtti vagy az előtti előtti, vagy bármelyik héten 1989, a rendszerváltás és a szabad közbeszéd kezdete óta. Ám a pontos mérések hiánya mellett is erős bennünk az érzés, hogy a múlt héten szokatlan mennyiségben ömlött szét körülöttünk a mocsok.

Az események két, egymással szorosan összefüggő szálon futottak. Kezdődött az egész az ambiciózus tornatanár és MIÉP-alelnök sajtótájékoztatójával, amelyen Bognár László az FTC-t megvásárló üzletembert, Várszegi Gábort lezsidózta és magyarellenesnek nyilvánította. Ezek után jöttek a jelszavak a hétvégi Fradi-Újpesten a zsinagógáról, libákról, dzsihádról, az auschwitzi vonatról.

Előfordulhat: a bíróság fogja vizsgálni, van-e összefüggés Bognár expozéja és a Fradi-pályán elhangzottak között. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és még öt zsidó szervezet közösség elleni izgatás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a MIÉP szerintük náci, nemzetellenes és uszító magatartása miatt. (Azért ismeretlen tettes ellen, mert a feljelentő nem tudja, hogy Bognár vajon a saját vagy pártja álláspontját ismertette-e a múlt héten.)

Lapzártánkkor még nem tudjuk, hogy a Legfőbb Ügyészség elrendeli-e a nyomozást. A rendszerváltás után Magyarországon - jóllehet több hasonló eljárás is indult - mindössze két ítélet született faji gyűlöletre való uszítás bűnében (Szabó Albert kapott egyszer megrovást, majd pedig első fokon egy év felfüggesztettet). Az igazságszolgáltatás gyakorlata szerint tehát ma Magyarországon büntetőjogi következmények nélkül lehet zsidózni: és ez az ítélkezési gyakorlat nagyjából kvadrál a jogalkotói szándékkal, amely az uszítás bűncselekményét ugyancsak megszorító módon definiálja.

Így kevéssé látszik valószínűnek, hogy Bognárnak vagy a MIÉP-nek akár a haja szála is meggörbülne. A sajtótájékoztatón elhangzottak szöveghű olvasásban minősíthetők történeti eszmefuttatásnak egyfelől, másfelől meg a "nemzetellenes" jelzőért - igen helyesen - senkit nem lehet leültetni. Ráadásul maga a per - amennyiben sor kerül rá - komoly kockázattal is jár. Ha ugyanis a bíróság felmenti Bognárt, akkor mintegy pecsétet üt a nyilvános zsidózásra, és a határok, a felperes és jóérzésű honfitársaink szándékával ellentétesen épp a másik irányban mozdulnak el: abba, amely a faji alapon megkülönböztető törvények felé visz. A felmentés vagy akár a nyomozás megtagadása a "szabad zsidózni, hisz a függ. magy. bíróság megengedte" magyarázatokra adhat majd lehetőséget, és utólag csont nélkül igazolhatja például Dávid Ibolya igazságügyi minisztert, aki - ahelyett, hogy gazemberségnek minősítette volna Bognár kijelentéseit - avval hárította el a kérdést, hogy ő, sajnos, nem ért a futballhoz, és itt egy gazdasági tranzakcióról van szó, amiről nem tiszte véleményt nyilvánítani. (Észbontó, hogy az emberarcú konzervatív jobboldal megtestesítőjeként ünnepelt asszonynak mennyire nem esett le a tantusz, hogy a konzervatív éppúgy utálja az antiszemitákat, mint a liberális vagy a szocialista, és ezt a véleményét nem is titkolja, ha éppenséggel rákérdeznek.)

És vajon kezelhetők-e a büntetőjog eszközeivel azok a suhancok, akik az Üllői úti futballpálya jogon kívüli helyzetét kihasználva Bognárnál sokkal kevésbé kifinomultabb nyelvi eszközökkel idézték meg az auschwitzi szerelvényeket?

Ha a rendőrség fényképezett vagy videózott a Fradi-Újpesten, ők előbb találhatnák magukat bíróság előtt, sőt akár rács mögött is, mint a - noha egyértelmű, de mégiscsak: - célzásokkal és történelmi okfejtésekkel operáló és mentelmi joga mögé bújó Bognár. ´ket azonban senki nem jelentette fel, ezért eljárás sem lesz ellenük, ezért a magyar futballpályákon továbbra is érvénytelen marad az alkotmány. Pedig egy esetleges nyomozás megnyugtató választ adhatna arra a kérdésre is, hogy kik azok az emberek, akik a baljós szavakat e suhancok szájába adták, és a zászlóikra pingáltatták velük.

De a kormány per pillanat inkább a melegektől védi az ifjúságot. A fasiszták szabadon gazdálkodhatnak a lelkekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.