István, a dandár

  • 2001. augusztus 23.

Publicisztika

Majd kifolyik a szemünk a sok mulatozástól, számon se bírjuk tartani, hogy az utóbbi hetekben hány tűzijátékon, szoborszentelésen, zászlóátadáson, utcabálon, járdaavatón, körmeneten és koronázási misén vigadtunk. A fő ceremóniamestert, Nemeskürty Istvánt is naponta léptetik elő (legutóbb: dandártábornokká), tüntetik ki (nagykereszttel), avatják föl.

n Majd kifolyik a szemünk a sok mulatozástól, számon se bírjuk tartani, hogy az utóbbi hetekben hány tűzijátékon, szoborszentelésen, zászlóátadáson, utcabálon, járdaavatón, körmeneten és koronázási misén vigadtunk. A fő ceremóniamestert, Nemeskürty Istvánt is naponta léptetik elő (legutóbb: dandártábornokká), tüntetik ki (nagykereszttel), avatják föl.

Hogy a dáridóhoz mennyi köze van a dandártábornoknak, és mennyit adott hozzá a Fidesz reklámügynöksége, nem teljesen világos, de jó okunk van azt feltételezni, hogy a millenniumi bulihegyek általános esztétikai, történeti, ideológiai irányultságára nem kis befolyással bírt az idős hadfi. És ha azt felelősséggel semmiképpen nem állítanánk, hogy az egész millennium az ő fejéből pattant ki, tény, hogy ő már akkor forszírozta ezt a gigantikus nemzeti vurstlit, amikor Orbánék még liberális korszakukat élték.

Amin tulajdonképpen még csak el sem képedhetünk: hiszen Nemeskürty harminc éve minden rezsim nagy szorgalmú éceszgébere, aki úgy váltotta a rendszereket, mint főtiszt a fehérneműt, ez az állócsillag. De a kérdés nem pusztán annyi, hogy Nemeskürty István a Kádár-rezsimben milyen felelős kultúrpolitikusi posztokat töltött be; hogy a Ludovika egykori diákja milyen kacskaringókon át jutott el a szocialista Magyarország politikai establishmentjének csúcsaira, és hogy stúdióvezetői, majd filmintézeti igazgatói minőségében az aczéli kultúrpolitikának nem is annyira kiszolgálója, mint inkább aktív részese, csinálója volt. Hiszen születtek ebben a korban jó filmek az ő közreműködésével, engedélyével, áldásos pénzfelhajtó tevékenysége nyomán, más filmekért kifejezetten ő tartotta a hátát. Végső soron be is tilthatta volna őket! (Azok a rendezők pedig, akik nem csinálhattak filmet, miből kifolyólag alkoholisták lettek, elkallódtak, emigráltak, meghaltak, magukra vessenek.) Nemeskürty annak idején hagyott másokat is keresni: rendes fiú volt, pont annyira, amennyire egy kommunista apparatcsik rendes fiú lehet. S hogy mire kellett Nemeskürty a rendszerváltás előtti, szocialista Magyarországnak, az utólag is belőhető. Nemzeti történelemfelelősnek, bármilyen poszton is. Itt persze a nemzetin volt a hangsúly, hiszen történelemfelelősből akkor (is) erős volt a felhozatal. ´ mondhatta meg, amit lehetett a nemzeti múltról, sőt nagy bátran egy kicsinyt többet is.

Az azonban mindenképpen elkeserítő, hogy egy ország kezdi azt hinni, hogy Nemeskürty István "tanár úr" lenne. Nemeskürty ugyanis nem az: "tudományos munkássága" hajítófát sem ér. Tucatnyi könyve dacára irodalomtörténeti, történeti, filmtörténeti tárgyú könyvei egyetlen önálló gondolatot, kutatási eredményt, eredeti elemet nem tartalmaznak: e szakmák valódi művelői legjobb esetben is könnyed, felületes, ismeretterjesztő szerzőként tartják őt evidenciában; vagy éppen sarlatánként.

A szélhámoskodásra meg a skrupulusmentességre épülő életmű kit érdekelne persze, ha.

Ha jelen rezsimünk számára nem ez az életmű lenne az egyik szellemi forrás, amelyből szomját oltja, és ha káderpolitikájában nem ilyen alakokra hagyatkozna, illetőleg bízna rá nagy mennyiségű készpénzt. A politikai rendszer morális és intellektuális züllöttsége pedig törvényszerűen vezet a társadalmat összetartó normák romlásához, a monumentális giccshez, a kultúra kiüresedéséhez; a hanyatláshoz.

A nemzetéhez, amiről ezek annyit bírnak pofázni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.